Apagy

Kevés honfitársunk születési anyakönyvi kivonatában szerepel Teherán születési helyként. E kevesek egyike dr. Gyöngyössy Mátyás, a Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskola apagyi tanüzemvezetője. Hallgatom egyszerű szavait arról, hogy kényszerpályának érezte a pedagógusi és a mezőgazdasági elfoglaltságot – orvosnak készült, de az akkori rendszer származása miatt – nem tette lehetővé számára az egyetemi oktatást. Édesapja, dr. Gyöngyössy Mátyás, Iránban a sah orvosaként dolgozott nyolc évet. Édesanyja, Kun Rózsa, orvos-asszisztensként tevékenykedett. Kinga húga sajnos, meghalt, Sándor bátyja energetikus. Neje, Bogdán Ilona, tanár, ma már nyugdíjas éveit tölti. Házasságukból két gyermek született, Ilona külkereskedő az egyik multinacionális cégnél. Neki két kisfia, Béla és Bence, gyarapítja a nagycsaládot. Fiuk, Mátyás, autókereskedő, s az ő családjában Boglárka és Mátyás a nagyszülők szeme fénye.

Szegeden, a Kertészeti Technikumban érettségizett ezerkilencszázötvennégyben, ezután a Pedagógiai Főiskolát, majd a Kertészeti Egyetemet végezte el Gyöngyössy doktor. A főiskola után Nyírmadára került, ahol matematikát és kémiát tanított az általános iskolásoknak. Pályájának ez a szakasza kereken egy évtizedig tartott, ezt követően a baktalórántházi gimnáziumot igazgatta tizennégy éven át. Ezerkilencszázhetvennyolcban jött a mezőgazdasági szakközépiskolába, szintén igazgatónak. Tizenhét éven keresztül az ő nevéhez fűződött az iskola profiljának kialakítása, a szakközépiskola menedzselése. Érdekes eleme az életének, hogy amit igazgatóként kigondolt a gazdálkodás megszervezéséről, a farmergazdaság működéséről, most a gyakorlatban valósíthatja meg.

A Kertészeti Egyetemen környezetvédő szakmérnöki oklevelet is szerzett ezerkilencszázkilencvennégyben. Így tudja összeegyeztetni az annyira áhított orvosi pályát és a mezőgazdaságot, mert a környezetvédelem az ember egészségével is foglalkozó tudomány. Az apagyi tanüzemben az általános mezőgazdasági technikus szakra járók ismerkednek meg a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, az ökológiai gazdálkodással és a környezetvédelemmel. A gyerekek hétfő reggeltől péntek estig kinn élnek a farmon. Ott alszanak, és végül is kénytelenek úgy élni, mint ahogy egy gazdálkodó él. Reggel fél hatkor kelnek, tudják, hogy este hatkor fejni kell a teheneket. Ha valamelyik vemhes állat éjszaka ellik, akkor ott segédkeznek az állatorvos mellett.

– Az a tapasztalatom – hallottuk dr. Gyöngyössy Mátyástól –, hogy a gyermekek szeretik ezt a romantikus életet itt kinn a farmon. Nem kell őket biztatni a munkára, szinte természetesnek veszik, hogy a kisgazdaságban nem fejeződik be a munka a kicsengetés után. Nagyobb felelősség alakul ki bennük, mint a csupán tanteremben tanuló társaikban. A tanüzem kiváló terepnek minősül az ökológiai gazdálkodói szemlélet elsajátítására is. Ennek különösen akkor nagy a jelentősége, ha azt vesszük, hogy néhány éven belül az Európai Unió tagjai leszünk. Ott már fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok termelnek kiváló minőségű terményeket, dolgozzák fel azokat és exportálják a világ számos pontjára. Nekünk is azt kell megtanítani a jövő mezőgazdasági szakembereinek, hogy a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket optimálisan felhasználva miként lehet a legjobb terméket előállítani.

A tanüzemben a diákok bepillanthatnak a haltenyésztés, a juhtartás, a szarvasmarha-, a ló-, a sertés-, a baromfitenyésztés hétköznapjaiba. Foglalkoznak tojótyúkokkal, megtalálható itt a csüngő hasú vietnámi sertés, a mangalica, a vízi szárnyas. Népszerű a lovaglás, a halastavon pedig bárki horgászhat szabadidejében. A fiatalok természetesen sportolhatnak is, csónakáznak, vízi röplabdáznak.

Azt az érzést szeretnék a tanárok átadni nekik, hogy a mezőgazdaság lehet egy kellemes életforma is, ahol pázsit, virág övezi a gazdasági épületeket, jól szervezett a termelés, gépesítettek a munkafolyamatok, és rendben megy az értékesítés. Egyúttal kedvet kaphatnak itt a diákok a saját gazdaság létesítésére. S a kedv mellett szakszerű ismeretekkel felvértezve hagyják el a tanüzemet a képzési időszak végén.

Gyöngyössy Mátyás bepillanthatott az iszlám világ mindennapjaiba, egy tőlünk kicsit távolabb álló filozófia és vallás hétköznapi gyakorlatába. Nem véletlen, hogy későbbi életpályáján is tágabb horizontról szemléli a világot. Nem ismeri a bezártságot, az eleve lehetetlennek mondott dolgokat. Bár többször utalt rá, hogy a múlt rendszer miatt nem kezdhette el orvosi tanulmányait, most a környezetvédelem és az ökológiai gazdálkodás megtanításával eléri azt, hogy ne a kialakult betegség miatt menjen az ember az orvoshoz, hanem éljen úgy, hogy védje ki a környezetkárosító hatások miatt az egészségre leselkedő veszedelmeket, érezzen egyénileg is felelősséget a saját és gyermekeinek lelki, testi, szellemi jó közérzete érdekében.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)