Egy kupa piculasaláta ára egy lej volt

Könnyű, laza, savanykás levesnek főzik meg, valami kiadósabb másodikkal szoktak elnyomtatni

Mivel régebb kevesebb volt a pénz mint napjainkban, nagyon ritka alkalom volt, hogy szüleink „zsebpénzt” adjanak. Talán elő sem fordult, de eszünkbe sem jutott, hogy kérjünk, vagy, hogy kapjunk. Boldogok voltunk mi Etéden pénz nélkül is, ha sikerült összegyűlni az utcából a gyermekekkel. Ipi-csapáztunk, kótyáztunk, s ha labdát hoztak a magyaroszági kivándorolt rokonok, még piros-babos labdánk is volt, amivel nagyon jól tudtunk önfeledten játszani.

Az utca gyermekeinek közös játékára, általában estefelére került a sor, mert napközben, ha nem volt iskola, munkával voltunk elfoglalva. Mi kellett vigyázzunk a bárányokra, a kiskecske-gidóra, na meg a kisállatokra, a kiscsirkékre, rucákra meg a pipékre (kislibákra), nehogy az üllű (héja) elvigye őket, ha nem volt borító alá téve. Ha mégis megfeledkeztünk volna a felügyeletről és becsapott az üllű, óriási hanggal jelezte a pirostarajas-kedermagos óriáskakas, aki méltóságteljes lépteivel sétálgatott le s alá, felügyelve a tyúkudvart.

Amikor tavaszi vakációra került a sor (két hét), mi ezt az időszakot is a hasznosabb, értelmesebb dolgokkal szerettük volna kitölteni, hogy ne teljen csak úgy üresen el a nap. Ha annyira kitavaszodott az idő, hogy kisarjadjon a fű, zsenge korában megjelent a piculasaláta (papsaláta, Szentgyörgy-saláta,versengő saláta). A piculasalátát, általában egy könnyű, laza, savanykás levesnek főzik meg, amit valami kiadósabb másodikkal szoktak elnyomtatni, mint például a sült bárányhús, vagy a zsírban-lesütött füstölt-kolbász krumplival, puliszkával, ebédre, vagy vacsorára.  

Egy egyszeri alkalomra, a leveshez egy kupa salátára volt szükség. A mi kertünk kissé lankás helyen fekszik el, több szilvafával és almafával volt beültetve. Ide szoktunk járni piculasalátát szedni, de ha a szükség úgy kívánta, mentünk még tovább is, hisz ebben az időszakban még a T.SZ., vagyis kollektív tulajdonában voltak a kertterületek is. A piculasaláta az árnyékosabb, hűvösebb, vizenyős helyet kedveli, így hát ezen a helyen kellett keresgélni, szedni. Mindegyikünknek a kezében, egy-egy pléhkupa, fakupa, aminek űrtartalma 1 liter volt, ezt kellett teleszednie. A piculasaláta ideje hamar lejárt (beért), mert megkeseredett két-három hét alatt és ezt az időt nagyon ki kellett használni. Arra is oda kellett nagyon figyelni, hogy szedése közben, óvatosan, lazán szedjük, ne gyökerestől húzódjék ki, mert akkor a jövő évre már nem fog előbújni. Ha azt szerettük volna, hogy még pluszba is szedjük, vagyis értékesítsük a piculasalátát, néhány olyan családnál ahol idős párok, vagy egyedül élő özvegyasszonyokkal kellett előre megbeszélni. Mi testvérekül, négyen mentünk piculasalátát szedni és mindenkinek tele kellett szedje az edényét, a kupáját. A kupa piculasaláta ára egy lej volt, ennyire volt beárazva.

Amíg megteltek a kupák, szedés közben, végig azzal töltöttük az időt, megbeszéltük, hogy kinél, melyik idős házaspárnál, idősasszonynál fogjuk árusítani a piculasalátát és természetesen mennyi pénzt kapunk érte. Na meg mire fogjuk elkölteni pénzt. A pléhkupa elég későre szokott megtelni, mert nagyon szaporátlan volt a szedése, amíg a kissalátákat megtaláltuk, leszedtük, de nem adtuk fel, míg minden egyes alkalommal meg nem teltek a kupák. Ezután mentünk és illedelmesen bekopogtunk, köszöntünk, ahogy szüleink megtanítottak és köteleztek rá, az azelőtt megbeszélt házaknál átadtuk a „kupa piculasalátát”. Az így megszerzett pár lejből, színes ceruzát, írószert vagy füzeteket vásároltunk, ami akkor számunkra végtelen nagy örömet és elégtételt jelentett. Hát így teltek a tavaszi vakációink, a friss levegőn és a mozgás örömével is.

Farkas Domokos és neje az 1965-ben készült felvételen

Írta:
Kelemen Margit

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése