Szent László megmenti az elrabolt szűzet

A kun vitéz fővesztéssel lakol tettéért a székelyderzsi erődtemplom freskóján

Talpalatnyi szeglete sincs Erdélynek, különösen Székelyföldnek, ahol ne áldanák nevét, ne ápolnák emlékét. Csodálatos cselekedeteit legendák őrzik. A leglátványosabb talán a Tordai hasadék, mely a monda szerint kardjának egyetlen suhintásával kettészelt hegy. Az udvarhelyszéki falvak erődtemplomai freskókat rejtenek, és a méltán szentté avatott királyunk életének epizódjait elevenítik fel korabeli ábrázolásaikkal. 

Kezembe akadt egy könyv, Udvarhelyi Nándor művének a címe Az Anyaszék szíve. Alcíme szerint Udvarhelyszék középkori freskós templomai a Nagy-Küküllő mentén. “A Székelyudvarhely határában álló kultikus, szakrális Budvártól és Jézus-kápolnától indulva elértünk Székelykeresztúr plébániatemplomáig, és a város melletti Jézuskiáltó dombig. A két katolikus templom mintegy keretbe fogja a vidék református és unitárius templomait”, olvasható egyebek között a mű hátoldalán. Szám szerint hetet. Maga a könyv témájához méltóan bibliofil remekmű. Szép kivitelű, régi köteteket látott hozzáértő szem örömmel fedezi fel benne azokat a harmonikus arányokat, tördelési, szövegszerkesztési szabályokat, amelyek lassan már feledésbe merülnek.

Székelyderzset választottam a bemutatott települések közül. Az UNESCO világörökség része a falu unitárius temploma, de ugyanezen védettség övez még számos más templomot is. Akár Beretfalváig is elmehettem volna felkeresni az evangélikus erődtemplomot. A Marosvásárhelyt Brassóval összekötő forgalmas főút ötven kilométerre sincs, arrafelé szászok laknak, már amennyien megmaradtak szülőföldjükön…

A Derzsbe vezető út hegyen-völgyön kanyarog, végül a dombok alján előtűnik a torony, az úti célom. Az ittenieknek egyáltalán nem feltűnő a magyar rendszám. A falu névtáblájánál magyar busz hoz velem szembe egy csoportot, ők már túl vannak az élményen. Kísér a jó szerencse, a vendégeket fogadó alkalmi idegenvezető, egy lelkes diáklány nem tömegnek magyaráz.

A templom alaprajza, az épület szerkezete, az egyes épületrészek funkciója történelmi távlatokat figyelembe véve érthető meg. Ugyanez mondható el a nevezetes freskókról is. A képek tematikája, ábrázolásmódja üdítően újszerű annak vendégnek, aki másutt, más templomokban gyakran érzi azt a bizonyos déja vu-t. 

A Kárpát medence keleti szegletében vagyunk. Hiába a magas hegyek karéja, a hágókon gyakorta érkeztek egykoron hívatlan vendégek. A székelyek őrvidéke volt hivatott megvédeni a korabeli Magyarországot – a későbbi hadviselés kifejezésével élve – első lépcsőben. Ha jött a török, a tatár, vagy éppen a kunok – akikről később még szó lesz, a falu népe  vagyontárgyaival együtt a falakon belülre menekült. Ezért emlékeztet az épületegyüttes sarokbástyáival együtt erődre. A fordított kulcslyuk alakú lőrések pedig tudatták a betolakodókkal, hogy a nyílvesszők elröppennek, ha rosszul becsülik fel, mennyire lehet közel jönni. Ott vannak aztán a szuroköntő nyílások a sötét félkörívek alatt, amelyeket akár oromdísznek is vélhetnénk, de bizony más végzetes célokat szolgáltak. Erről a fegyvernemről Gárdonyi is megemlékezik az Egri csillagokban. Emlékezzünk csak: amikor a szurok elfogyott, a forró gulyáslevest se sajnálták a törökre önteni. Eme nyílások mögött, a tető alatt fut körbe a gyilokjáró, hogy maradjunk az épület erőd funkcióinak felsorolásánál. Felmásztam a padlásra, és amikor végignéztem a tető alatti félhomályban, már nem annyira a védelmi rések nyűgöztek le, hiszen arról érzékletes ismertetőt olvastam és hallottam odalenn, hanem inkább a templomhajó mennyezete, az alulról légies képet mutató könnyed ívű gótikus hálóboltozat – immár felülnézetben. Valóban légies, tényleg könnyed… Annyira, hogy rá nem mernék lépni. És itt bizony harcoltak a székelyek, és nem biztos, hogy körbeszaladtak, ha a másik oldalon baj volt. Tudnak valamit ezek az építészek. A védelmi funkciók mindegyikét hosszú volna felsorolni, mindenesetre elmondható, hogy addig is amíg erősebb felmentő egység nem érkezett, a siker reményével nézhettek szembe az ellenséggel. 

A derzsiek hétköznapjai minden szálon kötődtek, és kötődnek ma is erődjükhöz, templomukhoz. A falu polgárainak éléstárául szolgáltak a fal mögötti félereszek kamrái, hombárjai. A deszkából készült hatalmas ládákban tartották a gabonát, és más szemes terményt. Minden ládán ott van ma is a tulajdonos évszázadokkal ezelőtt belemetszett neve. Nem egy esetben ma is a leszármazott használja. A disznóvágások után a kamra szögére akasztották a sonkát szalonnát, kolbászt, és egy héten egyszer nyitották ki, hogy vételezzenek belőle. Saját szöge volt ott minden derzsinek, és érinthetetlen a tulajdona. Természetesen a szög is öröklődött. A legény becse igen nagynak számított a leány szemében, ha már saját szögén tarthatta a füstölt szalonnáját. Két ilyen szép oldal szalonna mutatóba ma is ott lóg a harangtorony melletti kamrában. Kinyitja az idegenvezető. Már az erőd másik oldalán megütötte az orrom az illata, és tényleg olyan szép darabok, mint amilyennek éreztem. 

A falu népe hite által, és mert nagyrészt csak magára számíthatott, nagyon szilárd közösséget alkotott, és ez segített átvészelni a régiségben a nehéz időket, de később Ceausescu rémuralmát is. Ez a hit ma ugyancsak nagyon erős szerte Székelyföldön, és átszövi az itt élők mindennapjait. A vallással kapcsolatos jeles napok, a magyarságukhoz kötődő nemzeti ünnepek, az évszakok fordulói, gazdálkodás fontos időpontjai, mind-mind alkalmak arra, hogy együtt figyeljenek rájuk és közösen ünnepeljenek. Idegenvezetőm megemlíti, hogy aznap reggel ő maga húzta meg a harangok kötelét, hogy elhessegesse a haragos zivatarfelhőket és megnyugtassa a helybélieket.

A falakon belül csend vesz körül. A mennyezet sápadt fehér boltíveinek hálózatos bordái alulról kapnak fényt. A csúcs felé tartó szabályos mértani formák megfogják a tekintetet, de ami a figyelmemet leginkább megragadja, az alatta a színek és a formák világa. Az orgona csúcsdísze még túlér az ívek alsó oszlopfőin, de attól lejjebb élettel telik meg a tér. Maradva az oszlopfőknél, minden ív alján ott vannak, arra támaszkodnak. Van közöttük két fej, amelyik csúfolódva néz le. Egyikük a nyelvét nyújtja, a másik grimaszra húzza a száját. Nem töprengek a tréfás kedvű építőmesterek indítékain, sokkal emelkedettebb dolgok hívogatják a tekintetet. Székely és magyar zászlók szegik a termet az orgona két oldalán. A mindent uraló kék szín árnyalatai alkotják a festett kazetták kereteit. A kazetták a régebben konfirmandus ifjak dátummal ellátott ajándékai, bennük szemet gyönyörködtető festett virágokkal. Szőttes az asztalon, rajtuk egy csokor frissen vágott virág, kézimunkák körbe a szószéken, a bibliák borítóján, nevekkel, dátumokkal. Aki csak adományozott valamit, vagy a keze nyomát dicséri valamilyen munka, ezen módon dokumentálva vagyon. Pusztán ezekből fel lehetne vázolni a falu történetét, a közösség személyenkénti hozzájárulását ahhoz, hogy most egy ilyen meghitt, otthonos miliőbe ragyogjon be a nap. A falon egy tavalyról itt maradt búzakalász koszorú, és ebből sem hiányozhat a kék szín, a szúrós szálkák között megszáradt búzavirág szirmok. Magával ragadó kontraszt: alatta pőrén hagyott tégla sok száz évvel ezelőttről, egy régebbi felújítás alkalmával találták, rajta rovásírásos jelek.Hátrálva indulok a templomhajó ellenkező oldalára, a karzat irányába. Tudom, az élettel teli színek, a mindennapi hitélet rekvizitumai, napjaink történelme után a történelem, a regék, mondák, hősi cselekedetek képei következnek. A nevezetes freskók. Megtalálásuk, a XVIII. századra tehető, feltárásuk, a megóvásukra irányuló munka azóta is tart. Eredménye, kultúrtörténeti jelentősége felbecsülhetetlen. Nem véletlen, hogy nem csak a magyarok érdeklődése töretlen, de a világ más részein is számon tartják. Az UNESCO Világörökség védjegy védelmet jelent és hírét viszi Székelyderzs kincsének.

Bal oldalon látható a hosszú festmény, amely egy képben ugyan, de az ábrázolásban jelenetekre bontva mesél. Szent László lován vágtatva üldözi a kun vitézt, aki elrabolt egy magyar leányt. Ez a részlet ennek az írásnak a nyitóképe legfelül. Az ifjú hölgy kilétéről forrásonként eltérő adatok vannak, ennek taglalásától most eltekintek, mert számos forrás elérhető a témában. Folytassuk inkább a freskóval. A kun, akinek feje sajnos nem látszik, mert útjába került egy gyámkőnek valamelyik átépítésnél, hátrafelé nyilaz. Vajh, honnan e harcmodor… Aztán közelharc következik, amiként a mai krimikben is megszokott. A kun – most látjuk az ábrázatát – tüzet fúj királyunkra, de rosszak az esélyei, mert az elrabolt leányzó a lábába mélyeszt egy baltát. Az éles szerszám röviddel később ismét szerephez jut, lenyakazza vele elrablóját. Nagyon életszerű a halálos párbaj történetének “filmje” a falon, és vérbő a dramaturgiája – szó szerint is. Ennek a logikájában egyáltalán nem meglepő a végkifejlet, amikor a győztes ám megfáradt harcos a megmentett lány karjaiban pihen.

Hosszan és többször is végigsétáltam a terjedelmes freskó előtt. Talán a témája miatt, talán azért, mert térben is időben – az ilyen ábrázolásoknál nem nagyon megszokott módon – sokat fog, ám nem markol keveset. Élővé teszi a kort, a szereplőket, megelevenedik lelkünkben Szent László legendája, és a hatása alatt egy pillanatra talán még azt sem tartjuk lehetetlennek, hogy tényleg kettéhasította Tordánál azt a hegyet.

A padok között megfordulva szemügyre veszem a másik oldalon feltárt freskókat. Bibliai eseményeket látok, bibliai személyek néznek rám. Szent Mihály mérlegre teszi a lelkeket, Szent Ananias megkereszteli a megtért Sault, és három további szent püspöksüvegben. Egyazon művész keze nyomát viselik, és szinte megnyugtat megjelenésük a viharos csatajelenetek után. Felkapaszkodok a karzatra, így egyszerre látom a szószék és az orgona előtti kékben virágosban ragyogó távolabbi épületrészt, és az egymással szemben lévő falakat a freskókkal. Nézem a repülő nyilakat, a lángot fúvó kun vitézt, átellenben pedig a békés püspöksüveges szenteket. Végül is ez egy erődtemplom, oldom fel magamban a nyugtalanító ellentétet. Erőd és templom.

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése