Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Negyven testőr a “kicsi magyar világban”
Ruhájuk tábori barna színű zsinóros zubbony, mellükön a székely címer
A tablóképet id. Bálint István családjától kaptam. Id. Bálint István Horthy Miklós testőre volt. A tablóképen az alsó sorban a legutolsó. Azt hiszem, hogy lassan túl vannak a fiatalságon, azok, akik tudják ennek a jelentőségét. Tudnak „a kicsi magyar világról”, az akkori történésekről. Sőt már a katonaság fogalma sem tiszta már, hogy milyen is volt.
Gyermekkoromban és a fiatalságom idején azok a legények, akik szolgálni voltak, vagy inaskodtak, a katonai sorozásra hazatértek a faluba. A besorozás Csíkszeredában volt, utána várták a katonai behívót. A katonaság időtartama rendszerenként, időnként változott. Sorozáskor a lány bokrétát tett a kedvese kalapjába. Az első világháború körül sokkal hosszabb időre vonultak be a legények, sokáig voltak távol. Később lerövidültek a katonaság évei. Az utolsó katonák, a 90-es években már csak egy évet voltak a hadseregben. A katonaság mindenképpen egy személyiséget formáló idő volt a férfiak életében. Addig egyesek még ki sem mozdultak a falujukból. Bevonuláskor utaztak távolabbra, sőt a háborúk idején, nagyon messze, más országokba is eljutottak, a frontra, a harctérre.
A besorozott katonák megkapták a katonai behívót. Előzőleg egy asztalosnál megrendelték a koffert, ráfestették a legény nevét is. Ebben a kofferben rekeszek voltak, amit még külön is be lehetett zárni. Jó előre beleraktak minden szükséges dolgot, és készültek a katonavacsorára. A család anyagi helyzete határozta meg, hogy milyen legyen a katonakísérő vacsora. Vagy egészen szűk körben, a család keretén belül tartották, vagy ott voltak a rokonok, komák, barátok, fiatalság is. Erre már előzőleg is rákészültek, a bevonulás előtti este tartották meg. Nagy sütés, főzés volt előtte. A katonavacsorán ott volt a legény szeretője is, a lány, akinek udvarolt, aki a sorozáskor a bokrétát tette. Őt ültették a legénnyel a fő helyre, mert általában a nagy szentkép a fal közepén volt. Ez alá a kép alá ült a fiatal pár. Másnap már a faluban fő probléma volt, hogy: N. N. leány ült a szentkép alatt az esti katonavacsorán. Tehát ki a szeretője a legénynek. Elment a legény, de később a leányt más legény is elhívta, és ez nem vetett jó fényt a leányra, ha „többször is ült a szentkép alatt.” Akik részt vettek a katonavacsorán, pénzt adtak a legénynek ajándékként. Általában a korai, hajnali vonattal ment a legény az elosztó központba, Csíkszeredába. Így kinyúlt reggelig a katonakísérő hajnalig. Az állomásra kivonult az egész vendégsereg az állomásra. Mindig voltak zenészek is. A koffert egy rúdra húzták, két legény vitte. Egész úton katonadalokat énekeltek, a zenészek végig zenéltek. Több katonadalt is leírtam a Bölcsőtől a sírig című könyvemben. Úgy gyűjtöttem a nagytatáimtól, és az idősebb férfiaktól.
A legényt elvitték az elosztó helyre, ott az állomáson várták a regrutákat. Innen tovább küldték vonattal az alakulathoz. Izgalomban élt a család, mert előzetesen egyáltalán nem tudták, hogy hova viszik katonának. Ha alkalom adódott esetleg tudott üzenni a szüleinek a legény, de máskülönben meg kellett várni az első levelet az újonctól. Ekkor írta meg a címét. Bevonuláskor legtöbbször a viseltes ruhát vettek fel, mert azt haza is küldték, amikor katonaruhába öltöztek. Olyan is volt, amikor valamilyen ruhadarabot maguknál hagytak, hogy legyen, amit elővegyenek, ha fel kellett mosni a padlót, takarítani kellett a kaszárnyába. Nagyon sok katonaképet gyűjtöttem, sok emléket írtam le, leveleket másoltam le, elbeszéléseket, beszélgetéseket, régi emlékeket.
Most pedig a tabló képhez kapcsolódó adatok. id. Bálint István 1919 augusztusában született. Így a kicsi magyar idő alatt vonult be katonának. 1940 aug. 30-án volt a második bécsi döntés. Észak-Erdély Magyarország része lett, így a Székelyföld is. A magyar katonák szeptember 5-én bevonultak Erdélybe. Hatalmas örömmel fogadták. Fellélegezhettek. Hoztak egy határozatot, hogy létre hozzák a székely testőr alegységet. 1941 őszén volt a toborzás, kiválasztották a honvédeket, egy orvos altábornok megvizsgálta őket, kezdetben 26 katonát választottak ki, majd 40-re gyarapodott a számuk. Az egyenruhájuk eltért a többi testőrétől. Zsinóros ruhákat kaptak, képezték őket, sok mindenre kioktatták, műveltségi tárgyakat tanítottak nekik. Meg kellett legyen a négy polgári iskola. Megállapították, hogy a székelyek értelmes, megbízható emberek. Ruhájuk tábori barna színű zsinóros zubbony, mellükön a székely címer. A tablón mind székely testőrök vannak. Kitört a háború, sok minden esemény történt, amit a történészek feldolgoztak.
Újból id. Bálint István élete alakulásáról írok, aki a Testőr lövészzászlóalj tagja volt. Harcoltak, de a háború vége fele 1944. december 26-án fogságba került több társával is. Elvitték Oroszországba, hadifogoly volt Krematorsz helyen. Öt évig volt fogoly, 1950-ben került haza. Megnősült, viszont a fogolytáborban eltöltött idő megviselte az egészségét, sokat betegeskedett, 1986. október 21-én halt meg, 67 éves korában. Gyerekei ifj. Bálint István, és Bálint Anna. Ők segítettek Horthy Miklós testőrét megismerni. A képeket és tőlük kaptam.
A könyveimben sok anekdotát is leírtam. Most egy valós, de kissé vicces történet következik. A háború után, az orosz fogság idején, a családok legtöbbször semmit sem tudtak a foglyok sorsáról. Ha néha hazatért valaki, azt vallatták ki. „ Egyik asszony a gyermekeivel együtt hét évig várta haza a férjét. Küzdelmes évek álltak mögötte. Nagy volt a család, minden munkát el kellett végeznie, otthon, a mezőn. Alig győzte, így nem mindig tudott rendet tartani a lakásban. Amikor végre megérkezett a várva, várt hír, hogy a férje él, és hamarosan hazatér, gyorsan meszeléshez fogott. Éppen a felét végezte el a munkának, amikor hazatért a férje. Izgalmában alig tudott megszólalni, csak annyit tudott mondani:
– Jaj te Dénes, hát ilyen hamar hazajövél?
Erre a férje:
– Haza én biza, elég hamar, csupán hét esztendőre.
Ebből anekdota lett, de keserű anekdota.
Hasonló
Országzászló avatás Csíkmad...
Fejkendőhímzés Csíkmadaraso...
Honnan jöttél kisbaba? Menn...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Regina nagymamám tervezte a...
Gyerekkoromban minden házba...
Aranykertben aranyfa, arany...
Székely babák, székely tört...
Mesélnek a csíkmadarasi szé...
Keresztek Csíkmadaras utcái...
Csíkmadarason három napig t...
Mesél egy öreg iskola Csíkm...
Csoma Pista bácsi a lelkét ...
Csíkmadaras második kicsi b...
Édesapám, a csíkmadarasi sz...
Vezérkürtös mindhalálig
Hová lett a csingilingi a g...
A székely ember házát a köz...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése