Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Negyven testőr a “kicsi magyar világban”
Ruhájuk tábori barna színű zsinóros zubbony, mellükön a székely címer
A tablóképet id. Bálint István családjától kaptam. Id. Bálint István Horthy Miklós testőre volt. A tablóképen az alsó sorban a legutolsó. Azt hiszem, hogy lassan túl vannak a fiatalságon, azok, akik tudják ennek a jelentőségét. Tudnak „a kicsi magyar világról”, az akkori történésekről. Sőt már a katonaság fogalma sem tiszta már, hogy milyen is volt.
Gyermekkoromban és a fiatalságom idején azok a legények, akik szolgálni voltak, vagy inaskodtak, a katonai sorozásra hazatértek a faluba. A besorozás Csíkszeredában volt, utána várták a katonai behívót. A katonaság időtartama rendszerenként, időnként változott. Sorozáskor a lány bokrétát tett a kedvese kalapjába. Az első világháború körül sokkal hosszabb időre vonultak be a legények, sokáig voltak távol. Később lerövidültek a katonaság évei. Az utolsó katonák, a 90-es években már csak egy évet voltak a hadseregben. A katonaság mindenképpen egy személyiséget formáló idő volt a férfiak életében. Addig egyesek még ki sem mozdultak a falujukból. Bevonuláskor utaztak távolabbra, sőt a háborúk idején, nagyon messze, más országokba is eljutottak, a frontra, a harctérre.
A besorozott katonák megkapták a katonai behívót. Előzőleg egy asztalosnál megrendelték a koffert, ráfestették a legény nevét is. Ebben a kofferben rekeszek voltak, amit még külön is be lehetett zárni. Jó előre beleraktak minden szükséges dolgot, és készültek a katonavacsorára. A család anyagi helyzete határozta meg, hogy milyen legyen a katonakísérő vacsora. Vagy egészen szűk körben, a család keretén belül tartották, vagy ott voltak a rokonok, komák, barátok, fiatalság is. Erre már előzőleg is rákészültek, a bevonulás előtti este tartották meg. Nagy sütés, főzés volt előtte. A katonavacsorán ott volt a legény szeretője is, a lány, akinek udvarolt, aki a sorozáskor a bokrétát tette. Őt ültették a legénnyel a fő helyre, mert általában a nagy szentkép a fal közepén volt. Ez alá a kép alá ült a fiatal pár. Másnap már a faluban fő probléma volt, hogy: N. N. leány ült a szentkép alatt az esti katonavacsorán. Tehát ki a szeretője a legénynek. Elment a legény, de később a leányt más legény is elhívta, és ez nem vetett jó fényt a leányra, ha „többször is ült a szentkép alatt.” Akik részt vettek a katonavacsorán, pénzt adtak a legénynek ajándékként. Általában a korai, hajnali vonattal ment a legény az elosztó központba, Csíkszeredába. Így kinyúlt reggelig a katonakísérő hajnalig. Az állomásra kivonult az egész vendégsereg az állomásra. Mindig voltak zenészek is. A koffert egy rúdra húzták, két legény vitte. Egész úton katonadalokat énekeltek, a zenészek végig zenéltek. Több katonadalt is leírtam a Bölcsőtől a sírig című könyvemben. Úgy gyűjtöttem a nagytatáimtól, és az idősebb férfiaktól.
A legényt elvitték az elosztó helyre, ott az állomáson várták a regrutákat. Innen tovább küldték vonattal az alakulathoz. Izgalomban élt a család, mert előzetesen egyáltalán nem tudták, hogy hova viszik katonának. Ha alkalom adódott esetleg tudott üzenni a szüleinek a legény, de máskülönben meg kellett várni az első levelet az újonctól. Ekkor írta meg a címét. Bevonuláskor legtöbbször a viseltes ruhát vettek fel, mert azt haza is küldték, amikor katonaruhába öltöztek. Olyan is volt, amikor valamilyen ruhadarabot maguknál hagytak, hogy legyen, amit elővegyenek, ha fel kellett mosni a padlót, takarítani kellett a kaszárnyába. Nagyon sok katonaképet gyűjtöttem, sok emléket írtam le, leveleket másoltam le, elbeszéléseket, beszélgetéseket, régi emlékeket.
Most pedig a tabló képhez kapcsolódó adatok. id. Bálint István 1919 augusztusában született. Így a kicsi magyar idő alatt vonult be katonának. 1940 aug. 30-án volt a második bécsi döntés. Észak-Erdély Magyarország része lett, így a Székelyföld is. A magyar katonák szeptember 5-én bevonultak Erdélybe. Hatalmas örömmel fogadták. Fellélegezhettek. Hoztak egy határozatot, hogy létre hozzák a székely testőr alegységet. 1941 őszén volt a toborzás, kiválasztották a honvédeket, egy orvos altábornok megvizsgálta őket, kezdetben 26 katonát választottak ki, majd 40-re gyarapodott a számuk. Az egyenruhájuk eltért a többi testőrétől. Zsinóros ruhákat kaptak, képezték őket, sok mindenre kioktatták, műveltségi tárgyakat tanítottak nekik. Meg kellett legyen a négy polgári iskola. Megállapították, hogy a székelyek értelmes, megbízható emberek. Ruhájuk tábori barna színű zsinóros zubbony, mellükön a székely címer. A tablón mind székely testőrök vannak. Kitört a háború, sok minden esemény történt, amit a történészek feldolgoztak.
Újból id. Bálint István élete alakulásáról írok, aki a Testőr lövészzászlóalj tagja volt. Harcoltak, de a háború vége fele 1944. december 26-án fogságba került több társával is. Elvitték Oroszországba, hadifogoly volt Krematorsz helyen. Öt évig volt fogoly, 1950-ben került haza. Megnősült, viszont a fogolytáborban eltöltött idő megviselte az egészségét, sokat betegeskedett, 1986. október 21-én halt meg, 67 éves korában. Gyerekei ifj. Bálint István, és Bálint Anna. Ők segítettek Horthy Miklós testőrét megismerni. A képeket és tőlük kaptam.
A könyveimben sok anekdotát is leírtam. Most egy valós, de kissé vicces történet következik. A háború után, az orosz fogság idején, a családok legtöbbször semmit sem tudtak a foglyok sorsáról. Ha néha hazatért valaki, azt vallatták ki. „ Egyik asszony a gyermekeivel együtt hét évig várta haza a férjét. Küzdelmes évek álltak mögötte. Nagy volt a család, minden munkát el kellett végeznie, otthon, a mezőn. Alig győzte, így nem mindig tudott rendet tartani a lakásban. Amikor végre megérkezett a várva, várt hír, hogy a férje él, és hamarosan hazatér, gyorsan meszeléshez fogott. Éppen a felét végezte el a munkának, amikor hazatért a férje. Izgalmában alig tudott megszólalni, csak annyit tudott mondani:
– Jaj te Dénes, hát ilyen hamar hazajövél?
Erre a férje:
– Haza én biza, elég hamar, csupán hét esztendőre.
Ebből anekdota lett, de keserű anekdota.
Hasonló
Országzászló avatás Csíkmad...
Fejkendőhímzés Csíkmadaraso...
Honnan jöttél kisbaba? Menn...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Regina nagymamám tervezte a...
Gyerekkoromban minden házba...
Aranykertben aranyfa, arany...
Székely babák, székely tört...
Mesélnek a csíkmadarasi szé...
Keresztek Csíkmadaras utcái...
Csíkmadarason három napig t...
Mesél egy öreg iskola Csíkm...
Csoma Pista bácsi a lelkét ...
Csíkmadaras második kicsi b...
Édesapám, a csíkmadarasi sz...
Vezérkürtös mindhalálig
Hová lett a csingilingi a g...
A székely ember házát a köz...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése