Biszák László festménye 55×145 akril. Szekszárd felett magasan. Ha kicsikét szomorú vagy, a cipődet nézed, de ha boldog, a tekinteteddel a felhőkön jársz, hiszen tágasabb teret sehol sem találsz. Biszák... Tartalom megtekintése
Csoma Pista bácsi a lelkét is kiadta értünk
A Madarasi Hargita legrégibb menedékházának gondnoka, túravezető, krónikás, melegszívű vendéglátó, beszélgetőtárs, remete
Ez a fénykép 1981-ben készült. Az előtte álló fiatalok éppen egy áfonyaszedésről “léptek fel” a menedékházhoz, jó pár kilométer megtétele után. Fent a Hargita aljában barakkok voltak az erdőkitermelőknek, akik csak hétvégén jöttek haza a faluba. Ugyanakkor Csíkmadarason erdei gyümölcs átvevő hely volt a Hargita aljában, a Sárgás bányánál, az akkori diákoknak, és sok embernek nagyon jó kereseti lehetőség. Volt szálláshely is a gyűjtögetőknek, megfelelő volt az átvételi ár is. Ami ma lényeg nem kellett tartani sem medvetámadástól, sem a pásztorkutyáktól. Egy diáknak szórakozás és jövedelem is volt ez a munka. Szedtek málnát, fekete áfonyát, csipkebogyót. Hétvégén kimentek a menedékházhoz kikapcsolódni. A hatvanas, hetvenes években sokszor jártam ebben a menedékházban. Volt, hogy a családdal, barátokkal, de sokszor gyerekeket is vittünk ide kirándulni. Nem mindig mentünk ki a csúcsra, főleg, ha elemiseket vittünk.
Nagyon sok emlék maradt a kirándulások kapcsán. Az esti tábortüzek, de volt, hogy gyerek tévedt el a nagy ködben. Nem volt mobiltelefon, hogy értekezni lehessen. Csoport is tévedt el a ködben, vártuk, hogy érkeznek, de sokat bolyongtak, amíg odaértek. Ez a menedékház sem volt ötcsillagos, de megérdemelte volna, mert a néhai Csoma Pista bácsi úgy fogadott mindenkit, hogy a lelkét is kiadta, hogy mindenki jól érezze magát. 1941-ben épült a menedékház, 1942-ben avatták fel. A menedékház egyet jelent az egész plató legfontosabb jellegzetességével. Folyamatosan szolgálta a természetet szerető embereket, a turistákat, sízőket. A háborúban megrongálódott, javítgatták, majd renoválták. A hatvanas években egyik alkalommal nagyon sokan voltunk. Pista bácsi a padlóra is fektetett minket. Olyan sokan voltunk, hogy szorosan egymás mellett feküdtünk. Ha valaki ki kellett menjen, a többi is megmozdult. És mégis, milyen szép és emlékezetes volt. Egyik alkalommal egyik gyerek a teraszon olyan helyre lépett, hogy beszakadt alatta a deszka padló. Szerencséjére “félúton” sikerült kapaszkodni, aztán érkezett a segítség.
Nos Csoma István, az a drága jó gondnok, túravezető, krónikás, melegszívű vendéglátó, beszélgető társ, sőt remete is, 1908-ban született, idősen 1999-ben halt meg. Itt temették el. Pista bácsi mindig gyűjtötte a teának való növényeket. Nagyon finom teát főzött kakukkfűből, málnalevélből és fekete áfonya leveléből. Nagyon aromás volt a tea. Itallal soha nem szolgált. Volt sok szabadideje is, sokat faragott fából, de szarvasagancsból is. Ha kértük megmutatta a csodálatos szobrocskáit, vagy a nagyobbakat, amelyeket fából faragott. Így utólag is megköszönöm neki a fogadásokat, azt, hogy aggódott a gyerekekért, köszönöm az elbeszéléseit. Nyugodjon békében abban a misztikus földben, a Székelyek Szent Hegyén.
Hasonló
Országzászló avatás Csíkmad...
Fejkendőhímzés Csíkmadaraso...
Honnan jöttél kisbaba? Menn...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Regina nagymamám tervezte a...
Gyerekkoromban minden házba...
Aranykertben aranyfa, arany...
Székely babák, székely tört...
Mesélnek a csíkmadarasi szé...
Keresztek Csíkmadaras utcái...
Csíkmadarason három napig t...
Mesél egy öreg iskola Csíkm...
Csíkmadaras második kicsi b...
Édesapám, a csíkmadarasi sz...
Vezérkürtös mindhalálig
Hová lett a csingilingi a g...
A székely ember házát a köz...
Kinek ganyézol? Ez azt jele...
Szekszárd felett magasan

Virágok a mennyezeten, a karzaton, a szószéken

Egy csapat lelkes bútorfestő csapat keze nyomán a magyarókereki református templomban Mi már csak ilyenek vagyunk. Makacsul kitartóak, megmaradóak. És ha nagyon akarunk valamit, azt előbb-utóbb véghez is visszük. Talán... Tartalom megtekintése
Iszapfürdő és sóhegyek a Korond patak partján

Ezzel a sárral kenem be a bőröm, mutatja a lány, és nem is késlekedik, hozzákezd a művelethez Még szerencse, hogy a kenekedés elején elkészült a kép. A nyár égető napsugarai... Tartalom megtekintése
Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése
Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kufsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér Ferenc József császár kufsteini várbörtönében Oly távol messze van hazám – énekelhette volna a történelmi távlat által romantikussá “nemesült” emlékű honfitársunk. A több méter vastag falak szűk... Tartalom megtekintése
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése