Csoma Pista bácsi a lelkét is kiadta értünk

A Madarasi Hargita legrégibb menedékházának gondnoka, túravezető, krónikás, melegszívű vendéglátó, beszélgetőtárs, remete

Ez a fénykép 1981-ben készült. Az előtte álló fiatalok éppen egy áfonyaszedésről „léptek fel” a menedékházhoz, jó pár kilométer megtétele után. Fent a Hargita aljában barakkok voltak az erdőkitermelőknek, akik csak hétvégén jöttek haza a faluba. Ugyanakkor Csíkmadarason erdei gyümölcs átvevő hely volt a Hargita aljában, a Sárgás bányánál, az akkori diákoknak, és sok embernek nagyon jó kereseti lehetőség. Volt szálláshely is a gyűjtögetőknek, megfelelő volt az átvételi ár is. Ami ma lényeg nem kellett tartani sem medvetámadástól, sem a pásztorkutyáktól. Egy diáknak szórakozás és jövedelem is volt ez a munka. Szedtek málnát, fekete áfonyát, csipkebogyót. Hétvégén kimentek a menedékházhoz kikapcsolódni. A hatvanas, hetvenes években sokszor jártam ebben a menedékházban. Volt, hogy a családdal, barátokkal, de sokszor gyerekeket is vittünk ide kirándulni. Nem mindig mentünk ki a csúcsra, főleg, ha elemiseket vittünk.

Nagyon sok emlék maradt a kirándulások kapcsán. Az esti tábortüzek, de volt, hogy gyerek tévedt el a nagy ködben. Nem volt mobiltelefon, hogy értekezni lehessen. Csoport is tévedt el a ködben, vártuk, hogy érkeznek, de sokat bolyongtak, amíg odaértek. Ez a menedékház sem volt ötcsillagos, de megérdemelte volna, mert a néhai Csoma Pista bácsi úgy fogadott mindenkit, hogy a lelkét is kiadta, hogy mindenki jól érezze magát. 1941-ben épült a menedékház, 1942-ben avatták fel. A menedékház egyet jelent az egész plató legfontosabb jellegzetességével. Folyamatosan szolgálta a természetet szerető embereket, a turistákat, sízőket. A háborúban megrongálódott, javítgatták, majd renoválták. A hatvanas években egyik alkalommal nagyon sokan voltunk. Pista bácsi a padlóra is fektetett minket. Olyan sokan voltunk, hogy szorosan egymás mellett feküdtünk. Ha valaki ki kellett menjen, a többi is megmozdult. És mégis, milyen szép és emlékezetes volt. Egyik alkalommal egyik gyerek a teraszon olyan helyre lépett, hogy beszakadt alatta a deszka padló. Szerencséjére „félúton” sikerült kapaszkodni, aztán érkezett a segítség.

Nos Csoma István, az a drága jó gondnok, túravezető, krónikás, melegszívű vendéglátó, beszélgető társ, sőt remete is, 1908-ban született, idősen 1999-ben halt meg. Itt temették el. Pista bácsi mindig gyűjtötte a teának való növényeket. Nagyon finom teát főzött kakukkfűből, málnalevélből és fekete áfonya leveléből. Nagyon aromás volt a tea. Itallal soha nem szolgált. Volt sok szabadideje is, sokat faragott fából, de szarvasagancsból is. Ha kértük megmutatta a csodálatos szobrocskáit, vagy a nagyobbakat, amelyeket fából faragott. Így utólag is megköszönöm neki a fogadásokat, azt, hogy aggódott a gyerekekért, köszönöm az elbeszéléseit. Nyugodjon békében abban a misztikus földben, a Székelyek Szent Hegyén.

Írta:
Tankó Molnár Mária

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése