Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Nyárádmenti hímzések
Kecsesség, finom vonalak, tulipánok, gránátalmák
Mindig azt tartottam, hogy egy település, egy kistérség szokásait, hagyományait az ismerheti legjobban, az értheti meg igazán, aki beleszületett, és benne él. Emiatt mindig a szűkebb hazámban kutakodtam, mert ez állt hozzám a legközelebb, és voltak olyan szokások, amelyeket magától értetődőnek találtam, annyira természetes, annyira mindennapi volt.
Amikor megismerkedtem a néprajzzal, akkor kezdtem felfedezni a tájegységek közti különbségeket, a helyi szokások szépségét, különlegességét. Megértettem az Ahány ház, annyi szokás közmondásunk alapigazságát, valamint megpróbáltam megőrizni a mi házunk szokásait.
Azt tudni kell, hogy a Nyárádmente egy Maros megyei kistérség, amely a Bekecs hegység és Nyárádtő között húzódik meg, a Nyárád partjain. Központi városa Nyárádszereda. Az emberek nagy része földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, főleg az Alsó-Nyárádmentén, amelyet viccesen Murokországnak is neveznek. Jóravaló, munkás emberek lakják, akik még próbálják őrizni a régi hagyományokat. Nagyon sok néptánccsoport működik a Nyárádmentén, és egyre több kézműves is akad minden faluban. Itt még megtermelik a zöldségeket, gyümölcsöket, tyúkokat, disznókat tartanak, és egyre többen sütik otthon a kenyeret. Az is fontos, hogy a Kisküküllő térségének közelében helyezkedik el, emiatt több szokás, hímzésminta azonos, vagy alig különbözik.
A kommunizmus és az iparosodás sajnos sok mindent kiölt a szokásainkból, a hímzéssel is ugyanez történt. Az asszonyok inkább az előrenyomott mintákat hímezték, amelyeket a nagyáruházakban vásároltak, vagy könyvekből kerestek ki. Nem volt feltétlenül rossz ez, de legtöbb esetben köze sem volt a helyi motívumvilághoz. Az újfajta székelyruha (amely kezdett nagyjából egységessé válni Székelyföldön) kötényeit néha kihímezték (volt, ahol csak egyszerű fehér maradt), és gyári csipkével díszítették. Természetesen régen nem voltak hímzett kötények, a második világháború előtt inkább fodros, aprómintás kötényeket hordtak, és korcsoportonként különbözőt, akárcsak a népviselet többi darabjainál: a fiatalok világosabb színűt, az idősebbek sötétebbet. A második világháború idején az úgynevezett magyar ruha dominált a népviseleti helyett, főleg a fiatalabb generációnál. A háború után a népviselet nagy átalakuláson ment át, kezdett háttérbe szorulni az a tény, hogy különböző generációk különböző színeket viseltek. A piros-feketével hímzett kötények is kezdtek divatba jönni, talán a székelyruha színeinek a hatására, valamint a régi székely hímzéseket menekítették rá.
Az idősebbeknél még most is található piros-feketével hímzett párna, abrosz, terítő és falvédő, amelyeknek motívumvilága a kötényeken fellelhető. A nagymamák, anyukák ezekből inspirálódva alkottak mintákat, vagy régi, zsírpapírokon megmaradtakat használtak fel. Nagyon jól megkülönböztethetőek az otthoni hímzések, vagy a vásárokon, profibb alkotóktól beszerzettek.
A nyárádmenti hímzések szabadrajzúak, és meglepően sok hasonlatosságot mutatnak a régi úrihímzéssel. A kecsesség, a finom vonalak, a tulipánok, gránátalmák ábrázolása, a körkörös vonalak mind-mind az úrihímzés elemei is. Íme egy régi, 1790-ben készült székely varrottas, amelynek nagyon sok elemét megtalálhatjuk a jelenleg használt nyárádmenti hímzéseken:
A hímzések laposöltéssel készülnek, és száröltéssel varrják körbe (töltött varrás). A laposöltés mindig piros, míg a száröltés fekete. Az indák fekete száröltéssel készülnek, de napjainkban a gyakorlottabb nők piros száröltést is mellévarrnak, a fekete szín enyhítésére, vagy éppen a hangsúlyozására. Íme két régi (75 éves) párna, Mán Erzsébet (Székelyvaja, 88 éves) tulajdona:
És az első párna jelenkori változata:
A domináns, központi motívumok estek át némi változáson, meg a levélzet lett dúsabb, de a formák, ívek megmaradtak. Az újabb változatot hozzáértőbb kezű asszony készítette, aki nagynénje párnáiról másolta át a mintát ( Hajdó Jolán hímzőnő, Marosvásárhely). Egyébként a szabadrajzú hímzésnél ez mindig fennáll: mindenki alakít rajta egy kicsikét, ettől lesz minden darab egyedi.
Egy másik gyönyörű mintát a nagymamám féltve őrzött hímzésmintái között találtam. Kivarrva sosem láttam ezelőtt, de a Csatlos Csilla, székelyvajai kántornő abroszon alkalmazta, és ez lett belőle:
Ezen a hímzésmintán is meglepően sok hasonlóság található a régi székely varrottasakkal.
Nagy-Kristóf Emma ( 75 éves, Sárpatak) a következőképpen használta a nyárádmenti motívumokat a hímzésein:
Végül pedig, összehasonlításképpen, lerajzoltam Rédei Júlia 1690 körül készült hímzésmintáit, a formák, a motívumok megfigyelése végett. Az úrihímzések elemei a nyárádmenti hímzéseken élik újra világukat.
Hasonló
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Harmincezer nap és egy mar...
Virágok a mennyezeten, a ka...
Mert fontos a pihenés, a cs...
Anyóka az autóbuszon
Nagylegények, nagyleányok
Halk csipogás kezdett halla...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése