Szentistván: másféle matyó virágok

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

img886.jpgVan annak vagy harminc esztendeje, hogy újságíróként az első riportomat írtam Szentistvánról. Augusztus 20-a alkalmából „főszerkesztői rendelésre” készült a ri­port a nagy király nevét viselő faluban, hol mellesleg kiválóan gazdálkodó, s földraj­zi adottságaiból adódóan kenyérgabonát nagy területen és eredményesen termesztő szövetkezet is működött. Márpedig augusztus 20-a akkortájt hangsúlyozottan az új­kenyér ünnepe is volt.

Emlékszem, fényesen, melegen tűzött a nap, miközben róttam a község utcáit be­szélgetőpartnereket keresve. Rendhagyó módon nem a termelőszövetkezet akkori vezetőitől kértem nyilatkozatokat, hanem a kenyerük javát már elfogyasztó idős emberektől, 70 év körüli, hajdani summásoktól, akik innen a sűrűn lakott, követke­zésképpen földszűke Bükkaljáról − a kenyéréért − elszegődtek az ország különböző részeire négy-hat hónapos summásnak.

Soha nem felejtem el azt az idős asszonyt, aki − miközben idézte a dologban, mun­kában leélt ifjúságát a szépen rendbe tett udvaron, a módos, takaros ház melletti szőlőlugas árnyékában − azt mondta nekem: − boldog világ van ma, aranyoskám!

Bevallom, nem tudom él-e még ez az idős asszony, azt sem tudom, hogy ha él, akkor ma mit mondana. Akkor ott, harminc évvel ezelőtt ezt mondta nekem, hogy „boldog világ van ma, aranyoskám!”

Miért is ne mondta volna! ? Az ember mindig, mindent valamihez viszonyít. S azt a gyermekkort, mely javarészt csak a kevés látszattal járó, kevés gyarapodást hozó munkával telt, nem volt nehéz összevetnie, viszonyítania egy viszonylagos jóléttel.

Szentistván harminc évvel ezelőtt is és ma is− most én is viszonyítom sok más hasonló nagyságú településhez −, a gazdagabb −, de itt mindjárt hozzáteszek egy másik minősítést is −, az iparkodóbb községek sorába tartozott, tartozik. Igyekvő, szorgalmas nép lakik errefelé, akik nagyon szeretik a tisztát, a szépet.

Takaros község. Ezt a megállapítást szépen parkosított, fásított utcái, gondozott kertjei, s nem utolsó sorban, szinte naprakészen rendbe tett épületállománya együt­tesen mondatják velem.

Érdekes, én ide bármikor is jövök, itt fényesen süt a nap. S valahogy olyan egészsé­gesen lüktet az élet. Él ez a falu. A jó földű kertekben ilyenkor tavasz végén, „mint a kender” nyílik a mák, a burgonya, a bab, a borsó. Kaszás, kapás emberekkel találko­zunk lépten-nyomon, egyikük éppen jön a munkából, másikuk éppen oda megy, igyek­szik. Simon Istvánéknál − ahová a népviselet, a szentistváni hímzésvilág titkait kutat­ni megyünk be − pedig festik az egész házat.

Ami a házakat illeti, kevés helyen látni annyi régi, nádfedeles házat, mint itt. De ezek szinte mindegyike rendben van! Van köztük hétvégi ház, lakóház, tájház vagy a nagy, többszintes kőház mellett melléképület. Persze, ezeknek a nádfedeles házak­nak a száma elenyésző a „ma lakóépületeihez” képest. Az utóbbiak többsége az el­múlt két évtizedben épült. Itt, Szentistvánon is azzal a „mesével”, hogy majd jó lesz a gyerekeknek is. Természetesen − természetesen? − a gyerekek itt sem maradtak a szülői nagyházban, nekik is megépült a még nagyobb ház. Csak a magyarázat maradt meg náluk is: itt majd a gyerekek is ellakhatnak.

Látva ezeket a nagy házakat, amelyek − mert megtapasztaljuk − nagyon szépek, sok helyen elegánsan vannak berendezve, az jut eszembe, milyen kár, hogy nincs Szentistvánnak például egy olyan termálfürdője, mint például a közeli Bogácsnak, mert akkor ezeknek a szobáknak egyike sem állna üresen, jönne ide a hazai és külföl­di vendég. S ezzel együtt a pénz is, amely még további, még látványosabb gyarapo­dást tenne lehetővé.

Persze a falusi vendéglátást Nyugat-Európában − termálfürdő nélkül is − feltalál­ták. Talán itt is fel kellene találni, és szervezéssel, propagálással beindítani. Szentistvánra el kell, Szentistvánra be kell csalogatni a vendégeket! Mert ha eljön, mert ha ide bejön, szerintem megkedveli, s itt marad. A falukép lélektani hatása: hogy vonz, hogy marasztal. S alapjában véve, innen semmi sincs messze! Sőt, Eger, Kövesd, Bogács, Miskolc, a Bükk, a Kis-Hortobágy, Tisza-tó sugarasan elérhető kö­zelségben vannak.

Javaslom: tegyenek egy kirándulást Szentistvánra, s maguk döntsék el: igazat mondtam-e.

*

img8861.jpgFényes Elek 1851-es geographiai szótárában Szent-István címszó alatt hat telepü­lést és két pusztát nevez meg a történelmi Magyarország területéről. A megyénkbeli Szentistvánról a következőket találja feljegyzésre érdemesnek a szótár szerkesztője.

„Szent-István magyar falu, Borsod vármegyében, Miskolctól délre 28/16 állomásra, utolsó posta: Mezőkövesd. Róna határa 6833 hold, mellyből beltelek 188, szántó 3444, rét 1301, legelő 1900 hold. Ezekből ismét majorsági szántó 246, rét 42 hold, a legelő közös. Földei fekete agyagos jó minőségűek, fő termékük a rozs; legelője sovány. Lak­ja 2295 római katholikus, parochia templommal. Határában sok apró tavak s vízál­lások vannak. Országútban feküdvén, fuvaroznak. Bírja az egri káptalan.”

Matyók. Így említik őket. Mezőkövesd, Tard, Szentistván népét. 1857-ben a Nap­kelet folyóiratban fogalmazta meg egy ,,-y” szignóval valaki, hogy „Mezőkövesd, Szent-István és Tard népes községek egy tájszólás-, viselet-, szokás-, jellemvonás tekintetében, mintegy különváló fajtáját képezi a magyar népnek.”

E három matyónak tudott település etnikus összetartozása, az idők folyamán a néprajz általánosan vallott nézetévé vált.

Pedig… és ezt Sándor István írta le Mezőkövesd város monográfiájában: bizonyos fokú művelődésbeli kiegyenlítődés ugyan létezik, a három település kultúrájában megfigyelhetők a közös elemek, de nincs szorosabb „az etnográfiai csoportokra jel­lemző vérségi-származási, közös művelődési alapból, mélyebb történelmi gyökérzet­ből származó kötelék.”

Tard, Szentistván soha nem tartozott birtokilag Mezőkövesdhez. Szentistván az egri káptalan. Tard a cserépi vár birtoka volt, Mezőkövesd pedig a diósgyőri várhoz tartozott.

A három településen két évszázadon át íratlan törvény volt az endogámia, vagyis, hogy falubeli csak falubelivel kötött házasságot, tehát nincs a községek lakói között vérségi kapcsolat.

A kövesdiek egyébként úgy vélik, csak ők a matyók. A tardiakat tatároknak neve­zik, a szentistvániak neve pedig gehó.

Ami a három település népművészetét, mindenekelőtt hímzésvilágát illeti, az át­lagember is tud különbséget tenni közöttük. A kövesdi matyót általában mindenki felismeri, a tardi keresztszemes hímzést viszont gyakran keverik a beregivel, s a szentistváni hímzett textíliákat pedig nem kevesen összekeverik a kalocsaival.*

Szentistván legértékesebb építészeti látnivalója az 1759-ben elkészült nagymére­tű barokk templom. Az egyház jelenléte természetesen az Árpád-korra nyúlik vissza, hisz’ maga a falu is temploma védőszentjéről, Szent István királyról kapta a nevét. A falu sokáig az egri káptalan birtoka volt. Egyházának papja 1332-ben 10 garas pápai tizedet fizetett. A község határában fekszik Tilaj puszta (hajdan falu), ennek templo­máról 1279-ben történik először említés. Az ugyancsak közelében lévő Montaj nevű középkori falu birtokosa, 1319-ben végrendeletében az egri káptalannak adomá­nyozza a községet.

Szentistván, mivel egyházi birtok volt, itt a reformáció nem tudott gyökeret verni. A török időkben többször feldúlták a települést.

Olyannyira, hogy 1544-ben, 1586-ban, 1637-ben és 1641-ben (ekkor voltak össze­írások) teljesen lakatlan. A következő összeírás 1672-ben már mint újra népes tele­pülést említi.

Megrongált templomában 1699-ben pap hiányában egy Geszti István nevű licenciátus működik, viszont 1719-től már felszentelt pap vezeti az anyakönyveket. A plébánia visszaállítása ezekben az időkben történhetett. 1732-ben felépült a pap­iak, méghozzá fából, náddal fedve.

Az 1746. évi egyházlátogatáskor egy kis kőtemplomot találtak a községben, bolto­zott szentéllyel, s egyetlen oltárán Szent István képével.

A káptalani kegyúr ekkor már megkezdte egy barokk stílusú, tágas, szép új temp­lom építését. 1768-ban áldották meg, s három oltárt helyeztek el benne.

A templom, mint az a megye képes műemlékjegyzékében olvasható: Magas lába­zaton álló főhomlokzatából enyhén előreugrik a lemetszett élű torony. A templom főpárkánya fölött a torony két oldalán íves orommezők, széleiken vázák. A kőkeretes, félköríves záródású bejárat fölött egyenes szemöldökpárkány, fölötte ovális ablak. A két oldalsó falmezőben üres szoborfülkék. A torony legfelső szintjén félköríves abla­kok, két oldalsó falmezőben üres szoborfülkék. A torony legfelső szintjén félköríves ablakok, a homlokoldal alatti fülkében Szent István szobra. Az oldalhomlokzatokon, a hajó osztásának megfelelően, két-két szegmensívű ablak. Párnatagos, bádog to­ronysisak.

A hajó két boltszakaszát és a keskenyebb szentélyt a falpillérek gazdagon tagolt párkányára támaszkodó hevederívek között, csehboltozatok fedik. A torony alatti orgonakarzat, amelyet a tornyot alátámasztó fapillérekkel elválasztott árkádok nyit­nak meg a hajó felé.”

(A templom főoltárképén Szent István fölajánlja a koronát Szűz Máriának. Az elsőt Kracker János Lukács festette 1754-ben, 1887-ben Sajósy Alajos a védőszentnek új képét festette meg. A főoltártól balra rokokó mellékoltár és szószék található.)

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése