Mi történt a körömi mezőn?

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

Egyáltalán, hol is van az a körömi mező? A körömiek váltig állítják, hogy ott található a falujuk határában. Évekkel ezelőtt az akkori tanácselnök, Kerékgyártó János maga vitt ki a nép által Rákóczi-dombnak nevezett helyhez. Ez akkor nem sokat árult el az állítólagos történelmi helyről. Azóta persze nagyon szép emlékoszlop és emlékpark — felidézve II. Rákóczi Ferenc teljes életútját — emlékeztet történelmünk e nagy fontosságú eseményére.

Bizonyításkor a körömiek természetesen történelmi forrásokra is hivatkoznak, többek között az 1931-ben, dr. Barna János szerkesztésében megjelent Szerencs és vidéke című könyvre. Ebben áll a következő: „Nevezetesen történelmi esemény játszódott le Köröm határában 1707 folyamán. Ez az úgynevezett ónodi országgyűlés volt, amelyet II. Rákóczi Ferenc hívott egybe Ónodra, de azt nem Ónodon, hanem a Sajó áradása miatt a sajókörömi fennsíkon tartottak meg.”

Az ónodiak természetesen tiltakoznak. Az országgyűlés Ónodon volt — mondják, hiszen a történelemtudomány is így tartja nyilván. E község neve szerepel a történelmi okmányok aláírásánál is. Csirmaz István, a helytörténeti hagyományok lelkes ónodi gyűjtője mondta nekem annak idején: — Rákóczi Ónodra hívta össze az országgyűlést. A körömi mező megjelölés az ónodi határ Köröm felé eső részét jelzi. Az nem elfogadható magyarázat, hogy az árvizek miatt nem tudtak átkelni a Sajón. Rákóczi Szerencsről érkezett ide, tehát északkeletről, de sokan jöttek a rendek közül nyugatról, dél-nyugatról, ha olyan nagy árvíz volt akkor ők sem tudtak volna átkelni a Sajón, következésképp a körömi Rákóczi-domb számukra ugyanúgy megközelíthetetlen lett volna, mint Rákóczinak és kíséretének Ónod.

Nincs jogunk e kérdésben állást foglalni, némi eligazítást viszont jelenthet a fejedelem ezidőtájt aláírt jobbágyleveleinek keltezése. Köztudott, az ónodi Országgyűlés 1707. május 31-től június 22-ig tartott. Rákóczi június 2-ai keltezésű jobbágylevelein az aláírás helyeként Köröm szerepel. A június l4-étől 24-éig kelt levelein viszont Ónod neve olvasható. Majd június 27-től július 3-ig — ez már az országgyűlés utáni időszak — újra Köröm van feltüntetve az aláírás helyeként.

Magának II. Rákóczi Ferencnek emlékirataiban a helyszínnel kapcsolatban egészen megnyugtató tényeket nem találtam: „Erdélyből kiérve egyenesen Ónodra mentem, ahová néhány nappal a gyűlés előtt érkeztem meg…”

***

Az országgyűlés, amely először 1707. május 1-jére, majd később május 16-ra hivattatott össze, a rendek lassú gyülekezése miatt május 24-e előtt semmiképp nem kezdődhetett. Rákóczi május 24-én délután 5 óra tájban érkezett az országgyűlés helyszínére, nagy és fényes kísérettel.

Az országgyűlés megnyitására egy héttel később, május 31-én került sor. Reggel 8 órakor az ország sátorában ünnepélyes „veni sancte” tartatott, majd Telekessy egri püspök mondott misét. Tizenegy órakor került sor a hivatalos megnyitásra, ezt a fejedelem személyesen tartotta. Másnap Rákóczi benyújtotta előterjesztéseit, melyekben adót kért a katonaság eltartására. Ez ügyben napokig folyt a tanácskozás, mert a rendek a 2 millió 600 ezer forint helyett csak 2 milliót voltak hajlandók megajánlani. Ennek kapcsán napirendre került az országban forgalomba lévő 12 millió forint rézpénz ügye is. A rendek egy része hallani sem akart arról, hogy még több libertás (ez volt Rákóczi rézpénzének neve) kerüljön forgalomba.

A június 6-ai vitában — Bercsényi hozta szóba — terítékre került Turóc vármegye esete. A vármegye a fejedelem megkerülésével, a szomszédos megyékkel szövetkezni akart, hogy a háborúban rájuk nehezedő terheket egyesült erővel igyekezzenek megszüntetni, mivel az ország bajainak forrása egyes emberekben keresendő.

Rákóczi a turóciak panaszáról a következőket írta: „…e panaszok között elég világosan kiviláglik, hogy a megye azt hiszi, a panaszolt bajok egyesek hasznára vannak, ez pedig közvetlenül személyemet érinti… De — kérdezem — mikor intéztek hozzám panaszt ilyen tárgyban és különösképpen ki ellen? És, ha nem terjesztettek fel hozzám ilyen panaszt, miért panaszkodtak a többi vármegyének, melyeket igyekeztek megnyerni tervüknek? Ez az eljárás világosan bizonyítja, hogy Turóc megye azért nem akart hozzám fordulni, mert engem is részesnek, vagy részrehajlónak tart.”

Rákóczi a turóciak vádaskodása kapcsán keserű hangú panaszban tört ki, mely a táborban óriási zajt idézett elő. A turóci követek Rakovszky Menyhért és Okolicsányi Kristóf ahelyett, hogy az izzó hangulatot próbálták volna tompítani, azt kezdték bizonyítani: nekik pedig igazuk van. Rákóczit az eset annyira indulatba hozta, hogy a rendektől kért elégtételt. Ekkor azonban néma maradt minden ajak. A rendek azt várták, hogy a tanácsurak valamelyike fog szólni, azok viszont a rendekre szögezték tekintetüket. A néma csöndet a fejedelem félreértette. Ellenállhatatlan erővel tört ki belőle a keserűség: „ezt érdemlettem tőled, Óh, Hazám, bujdosásim után? Életemet, véremet, mindenemet éretted szenteltem föl… Nem tűröm, nem szenvedem, koporsómba viszem, mert te tudod, Istenem, hogy igaz szívű vagyok és privatumot nem kívánok. Ne szenvedd édes Hazám rajtam ezt a gyalázatot!”

Ezeket mondta, és felugrott székéről, hogy elhagyja a helyszínt. De ekkor felugrott Bercsényi is. Szemrehányó szavakkal támadta a rendeket — kik véleménye szerint nem szolgáltatnak igazságot a fejedelemnek — majd kirántotta kardját és Rakovszky alispán vállára sújtott, s Rakovszkyt kardéllel fejbe is sújtotta. A többiek szintén kardot rántottak, s a jelenlévő turóciakra vetették magukat. Rakovszkyra még Ilosvay Bálint és Imre is rávágott, aki néhány tántorgó lépés után halva rogyott össze. A súlyosan sebesült Okolicsányit, a fejedelem francia katonái mentették meg, sátorba vitték, és egy orvos bekötözte sebeit. Turóc vármegye zászlaját az ország sátra elől eltávolították, pecsétjét összetörték, s Okolicsányit fejvesztéssel halálra ítélték. Az ítéletet június 9-én hajtották végre.

Az ónodi országgyűlés — sok egyéb mellett — elsősorban a Habsburg-ház trónfosztására hivattatott össze. A június 6-7-i események Rákócziban azonban kételyeket támasztottak. Így írt erről: „Ez a közbejött esemény erősen megrendített a tábornokok eljárásának szabálytalansága miatt, figyelembe véve, hogy milyen célból hívtam össze a rendeket. A továbbiakban tanácsot is kértem a szenátustól, folytassuk-e a trónfosztás tárgyalását, vagy ne folytassuk, nehogy azt mondhassák: csupán azért történt az előbb az öldöklés, hagy a rendek megfélemedjenek és könnyebben hozzájáruljanak a trónfosztáshoz. De úgy határoztak, hogy Turóc megye cselszövése és merénylete nem halogathatja ezt, hanem inkább indokokkal szolgál.”

Ezek után június 13-án sor került a nevezetes eseményre, s a Habsburg-házat trónvesztettnek nyilvánították. Rákóczi indítványát Bercsényi tüzes beszéddel indokolta meg, s lelkesen ajánlotta elfogadásra. Szavait ezzel a régi mondással zárta: eb ura fakó… Az indítványt a gyűlés egyhangúlag elfogadta, valamennyien azt kiáltották:

„A mai naptól fogva József nem királyunk”, s azon nyomban megfogalmazták az erre vonatkozó törvénycikkeket is.

Az országgyűlés június 18-án Bercsényi Miklós grófot fejedelmi helytartóvá választotta, ezen kívül elfogadta a 2 millió forint hadiadó kivetését, amelyet a nemesség szintén fizet, s megszavazta a rézpénz 60 százalékos devalvációját is. Ezen az országgyűlésen született meg a javított katonai törvénykönyv, a Regulamentum Universale, és itt fogadták el az állandó ítélőtábla létrehozását, valamint újra megerősítették Gönc hajdúvárosi kiváltságait. Az országgyűlés 1707. június 22-án rekesztetett be, jóváhagyva a 24 cikkből álló törvénykönyvet.

Ez történt hát akkor a körömi mezőn!
A körömiek ezt a jelet állították Rákóczinak és az országgyűlésnek

(Szerkesztette: M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése