Mi történt a körömi mezőn?

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

Egyáltalán, hol is van az a körömi mező? A körömiek váltig állítják, hogy ott található a falujuk határában. Évekkel ezelőtt az akkori tanácselnök, Kerékgyártó János maga vitt ki a nép által Rákóczi-dombnak nevezett helyhez. Ez akkor nem sokat árult el az állítólagos történelmi helyről. Azóta persze nagyon szép emlékoszlop és emlékpark — felidézve II. Rákóczi Ferenc teljes életútját — emlékeztet történelmünk e nagy fontosságú eseményére.

Bizonyításkor a körömiek természetesen történelmi forrásokra is hivatkoznak, többek között az 1931-ben, dr. Barna János szerkesztésében megjelent Szerencs és vidéke című könyvre. Ebben áll a következő: „Nevezetesen történelmi esemény játszódott le Köröm határában 1707 folyamán. Ez az úgynevezett ónodi országgyűlés volt, amelyet II. Rákóczi Ferenc hívott egybe Ónodra, de azt nem Ónodon, hanem a Sajó áradása miatt a sajókörömi fennsíkon tartottak meg.”

Az ónodiak természetesen tiltakoznak. Az országgyűlés Ónodon volt — mondják, hiszen a történelemtudomány is így tartja nyilván. E község neve szerepel a történelmi okmányok aláírásánál is. Csirmaz István, a helytörténeti hagyományok lelkes ónodi gyűjtője mondta nekem annak idején: — Rákóczi Ónodra hívta össze az országgyűlést. A körömi mező megjelölés az ónodi határ Köröm felé eső részét jelzi. Az nem elfogadható magyarázat, hogy az árvizek miatt nem tudtak átkelni a Sajón. Rákóczi Szerencsről érkezett ide, tehát északkeletről, de sokan jöttek a rendek közül nyugatról, dél-nyugatról, ha olyan nagy árvíz volt akkor ők sem tudtak volna átkelni a Sajón, következésképp a körömi Rákóczi-domb számukra ugyanúgy megközelíthetetlen lett volna, mint Rákóczinak és kíséretének Ónod.

Nincs jogunk e kérdésben állást foglalni, némi eligazítást viszont jelenthet a fejedelem ezidőtájt aláírt jobbágyleveleinek keltezése. Köztudott, az ónodi Országgyűlés 1707. május 31-től június 22-ig tartott. Rákóczi június 2-ai keltezésű jobbágylevelein az aláírás helyeként Köröm szerepel. A június l4-étől 24-éig kelt levelein viszont Ónod neve olvasható. Majd június 27-től július 3-ig — ez már az országgyűlés utáni időszak — újra Köröm van feltüntetve az aláírás helyeként.

Magának II. Rákóczi Ferencnek emlékirataiban a helyszínnel kapcsolatban egészen megnyugtató tényeket nem találtam: „Erdélyből kiérve egyenesen Ónodra mentem, ahová néhány nappal a gyűlés előtt érkeztem meg…”

***

Az országgyűlés, amely először 1707. május 1-jére, majd később május 16-ra hivattatott össze, a rendek lassú gyülekezése miatt május 24-e előtt semmiképp nem kezdődhetett. Rákóczi május 24-én délután 5 óra tájban érkezett az országgyűlés helyszínére, nagy és fényes kísérettel.

Az országgyűlés megnyitására egy héttel később, május 31-én került sor. Reggel 8 órakor az ország sátorában ünnepélyes „veni sancte” tartatott, majd Telekessy egri püspök mondott misét. Tizenegy órakor került sor a hivatalos megnyitásra, ezt a fejedelem személyesen tartotta. Másnap Rákóczi benyújtotta előterjesztéseit, melyekben adót kért a katonaság eltartására. Ez ügyben napokig folyt a tanácskozás, mert a rendek a 2 millió 600 ezer forint helyett csak 2 milliót voltak hajlandók megajánlani. Ennek kapcsán napirendre került az országban forgalomba lévő 12 millió forint rézpénz ügye is. A rendek egy része hallani sem akart arról, hogy még több libertás (ez volt Rákóczi rézpénzének neve) kerüljön forgalomba.

A június 6-ai vitában — Bercsényi hozta szóba — terítékre került Turóc vármegye esete. A vármegye a fejedelem megkerülésével, a szomszédos megyékkel szövetkezni akart, hogy a háborúban rájuk nehezedő terheket egyesült erővel igyekezzenek megszüntetni, mivel az ország bajainak forrása egyes emberekben keresendő.

Rákóczi a turóciak panaszáról a következőket írta: „…e panaszok között elég világosan kiviláglik, hogy a megye azt hiszi, a panaszolt bajok egyesek hasznára vannak, ez pedig közvetlenül személyemet érinti… De — kérdezem — mikor intéztek hozzám panaszt ilyen tárgyban és különösképpen ki ellen? És, ha nem terjesztettek fel hozzám ilyen panaszt, miért panaszkodtak a többi vármegyének, melyeket igyekeztek megnyerni tervüknek? Ez az eljárás világosan bizonyítja, hogy Turóc megye azért nem akart hozzám fordulni, mert engem is részesnek, vagy részrehajlónak tart.”

Rákóczi a turóciak vádaskodása kapcsán keserű hangú panaszban tört ki, mely a táborban óriási zajt idézett elő. A turóci követek Rakovszky Menyhért és Okolicsányi Kristóf ahelyett, hogy az izzó hangulatot próbálták volna tompítani, azt kezdték bizonyítani: nekik pedig igazuk van. Rákóczit az eset annyira indulatba hozta, hogy a rendektől kért elégtételt. Ekkor azonban néma maradt minden ajak. A rendek azt várták, hogy a tanácsurak valamelyike fog szólni, azok viszont a rendekre szögezték tekintetüket. A néma csöndet a fejedelem félreértette. Ellenállhatatlan erővel tört ki belőle a keserűség: „ezt érdemlettem tőled, Óh, Hazám, bujdosásim után? Életemet, véremet, mindenemet éretted szenteltem föl… Nem tűröm, nem szenvedem, koporsómba viszem, mert te tudod, Istenem, hogy igaz szívű vagyok és privatumot nem kívánok. Ne szenvedd édes Hazám rajtam ezt a gyalázatot!”

Ezeket mondta, és felugrott székéről, hogy elhagyja a helyszínt. De ekkor felugrott Bercsényi is. Szemrehányó szavakkal támadta a rendeket — kik véleménye szerint nem szolgáltatnak igazságot a fejedelemnek — majd kirántotta kardját és Rakovszky alispán vállára sújtott, s Rakovszkyt kardéllel fejbe is sújtotta. A többiek szintén kardot rántottak, s a jelenlévő turóciakra vetették magukat. Rakovszkyra még Ilosvay Bálint és Imre is rávágott, aki néhány tántorgó lépés után halva rogyott össze. A súlyosan sebesült Okolicsányit, a fejedelem francia katonái mentették meg, sátorba vitték, és egy orvos bekötözte sebeit. Turóc vármegye zászlaját az ország sátra elől eltávolították, pecsétjét összetörték, s Okolicsányit fejvesztéssel halálra ítélték. Az ítéletet június 9-én hajtották végre.

Az ónodi országgyűlés — sok egyéb mellett — elsősorban a Habsburg-ház trónfosztására hivattatott össze. A június 6-7-i események Rákócziban azonban kételyeket támasztottak. Így írt erről: „Ez a közbejött esemény erősen megrendített a tábornokok eljárásának szabálytalansága miatt, figyelembe véve, hogy milyen célból hívtam össze a rendeket. A továbbiakban tanácsot is kértem a szenátustól, folytassuk-e a trónfosztás tárgyalását, vagy ne folytassuk, nehogy azt mondhassák: csupán azért történt az előbb az öldöklés, hagy a rendek megfélemedjenek és könnyebben hozzájáruljanak a trónfosztáshoz. De úgy határoztak, hogy Turóc megye cselszövése és merénylete nem halogathatja ezt, hanem inkább indokokkal szolgál.”

Ezek után június 13-án sor került a nevezetes eseményre, s a Habsburg-házat trónvesztettnek nyilvánították. Rákóczi indítványát Bercsényi tüzes beszéddel indokolta meg, s lelkesen ajánlotta elfogadásra. Szavait ezzel a régi mondással zárta: eb ura fakó… Az indítványt a gyűlés egyhangúlag elfogadta, valamennyien azt kiáltották:

„A mai naptól fogva József nem királyunk”, s azon nyomban megfogalmazták az erre vonatkozó törvénycikkeket is.

Az országgyűlés június 18-án Bercsényi Miklós grófot fejedelmi helytartóvá választotta, ezen kívül elfogadta a 2 millió forint hadiadó kivetését, amelyet a nemesség szintén fizet, s megszavazta a rézpénz 60 százalékos devalvációját is. Ezen az országgyűlésen született meg a javított katonai törvénykönyv, a Regulamentum Universale, és itt fogadták el az állandó ítélőtábla létrehozását, valamint újra megerősítették Gönc hajdúvárosi kiváltságait. Az országgyűlés 1707. június 22-án rekesztetett be, jóváhagyva a 24 cikkből álló törvénykönyvet.

Ez történt hát akkor a körömi mezőn!
A körömiek ezt a jelet állították Rákóczinak és az országgyűlésnek

(Szerkesztette: M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése