A körömi pálos fogadó

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

img826.jpgAnnak, aki a Sajón átkelve, a rév felől érkezik Körömbe, azonnal szembetűnik egy, a földszintes családi házak sorából kiemelkedő, a mi vidékünkön alig fellelhető, érdekes formájú, barokk épület.

Ennek a figyelmet vonzó, az évszázadok folyamán többféle funkciót betöltő épü­letnek − melyhez leginkább a pálos fogadó azonosító cím tapad (a műemléki fel­ügyelőség is ilyen elnevezéssel jelöli) − nem csupán a látványa, a története is érde­kes.

Ezen az Ónod központú, Sajó menti vidéken − mint azt Joó Tibor is írja, A sajóládi pálos kolostor című munkájában, I. Lajos királyunk adományaként a Czudar család birtokolta a földterület java részét. Ez az a család, amely később területet ad az e tájra betelepülő pálos rendnek. Előbb Sajóládon, ahol a rendházat építik, majd ké­sőbb Körömben is. „1463-ban Ónodi Czudar Simon és Jakab−örökmisék fejében − egész körömi birtokát a sajóládi pálosoknak adományozza. 1472-ben a sajóládi szer­zeteseket beiktatták Keresztár, Dejta, Rákos, Egyházaspetri, Bázs és Köröm birtoká­ba, s ezekben Mátyás király is megerősítette őket. ”

Hogy kik voltak a pálosok? A ruházatukról fehér barátoknak is nevezett pálosok alkották az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrendet, a pálos rendet. Nevü­ket védőszentjük, Remete Szent Pál neve után nyerték. A rendet 1246-ban a tatárjá­rás után (boldog) Özséb esztergomi kanonok alapította, összegyűjtve a Pilisben élő remetéket, s nekik szabályzatot adva. Később a pálos rend több európai országban, így Portugáliában, Németországban, s főleg Lengyelországban terjedt el. Ez utóbbi országot Köröm esetében külön is ki kell emelni, ugyanis a település az egykori, Rómából Krakkóba vezető országút mellett feküdt, tehát a vendégház létesítése − utazó szerzetesek, de világi nemesek részére is − indokolt volt. Sőt, túl ezen, mivel a pálosokra jellemző volt a gazdálkodás, a rendháztól távolabb eső birtokaikon kúriát, jószágkormányzói lakást emeltek, ahonnan közvetlenül irányíthatták a gazdaságot, így, a körömi vendégház − amelyet 1729-ben Czudar László épített a pálosoknak − két funkciót is betöltött. Szállásul szolgált az utazóknak, s lakhelye volt a birtokot irányító páternek.

Építészeti értékét tekintve mi jellemzi ezt az épületet? Genthon István: Magyaror­szág művészeti emlékei című művében ez olvasható: „Egyemeletes, kétablakos, volutás szélű, kihasasodó háromszöggel záruló oromfalú. Vak hegedű ablakkal és a Czudar-címerrel. Azonos hátsó homlokzatú. Az oldalhomlokzatok 5-5 ablakosok. Valamennyi helyiség boltíves.”

Összesen hat szobát, egy konyhát és két pincehelyiséget foglalt magában, valamint kút és kocsiszín tartozott hozzá.

Amikor 1786-ban II. József feloszlatta a rendeket, a pálosok birtokaiból a kincstár úgynevezett vallásalapot létesített, mégpedig oly módon, hogy a birtokokat bérbe adta, s a befolyt összegeket egyéb − egyházi − célokra fordította. Így került árendába a körömi vendégház is, amely ezt követően körülbelül az első világháborúig valóban a fogadó szerepét töltötte be. Többek között itt szállt meg Kufsteinbe szállításakor, illetve onnan Munkácsra történő kíséretekor a Martinovics-perben elítélt Kazinczy Ferenc is. Erre a Fogságom naplója 1794. december 16-i és az 1800. augusztus 8-i bejegyzése utal.

Az első világháború után, mint községháza és iskola „üzemelt” az épület, majd 1932 óta mind a mai napig a római katolikusok plébániaháza.

A jelenlegi lakójától, Kuklay Antal plébános úrtól tudjuk (sok egyéb, az épülettel kapcsolatos információ mellett), hogy a műemléki felügyelőség támogatásával és irányításával évekkel ezelőtt eredeti formájában hozták helyre az épületet. Az ak­kor rendelkezésre álló 450 ezer forintból az újbóli vakolásra, a tetőzet műemléki palával történő kicserélésére, a víz és villany bevezetésére, s a tönkrement kőablak­keretek pótlására tellett. Sajnos, az épület szigetelésére, a központi fűtésre már nem futotta a pénzből. Mondom, sajnos, mert ennek jól láthatóak a káros következmé­nyei. Az alulról vizesedő falak, a már itt-ott újra hulló vakolat mintha csak igazolni akarná a fogadó, napórájának egykori, ma már nem létező feliratát: Quam cito felices eripit hora dies, vagyis: mily hamar elragadja az óra a szép napokat.

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése