Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Kiss József, az utolsó költőfejedelem
Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből
Kicsit röstellem magam, amiért korábban Mezőcsátra oly ritkán köszöntem be, s inkább elkerültem ezt a mostoha sorsú, de dacból csak azért is élni akaró, büszke települést. Mentegetődzöm is Kiss József szerkesztő úr kőből faragott mellszobra előtt, a Szent István utca 35. számú ház alatt, az általános iskola udvarán, miközben érzékelem a nagy tekintélyű irodalmár rám vetődő szigorú tekintetét. (Azóta a szobor bekerült az iskola aulájába.)
Megígérem neki azon nyomban, ott, a nyári vakáció miatt csendes iskolaudvaron, hogy vezeklésül a késésemért — ami persze nem érdektelenséget takar— kárpótolom az olvasókat azzal, s persze Mezőcsátot is, hogy hírét és nevét magam is hirdetem a jövőben.
S ha már itt állok a magyar irodalom jeles költőjének, hírlapszerkesztőjének, Mezőcsát szülöttének szobra előtt, elsőként Őt próbálom kiengesztelni azért, amiért nála szerényebb képességű irodalmárokról szóló megemlékezéseimet előbb közreadtam. Persze mondhatnám erre mentegetődzésül, hogy az operettben is a primadonnák nem az első felvonásban lépnek a színpadra. Márpedig Kiss József nem epizodista volt a magyar irodalom színpadán!
Nem akarom zavarba hozni Önt, tisztelt Olvasó, de ugye, milyen kevés emlék jut eszébe Kiss Józsefről? A verseiről nem is beszélve! Talán, ha ma is búvárkodik a magyar irodalom kincsestárában, akkor talán eszébe jut egy bizonyos A hét című irodalmi folyóirat, s annak kapcsán esetleg a Szerkesztő Úr, Kiss József neve is. Aki nem emlékszik rá, annak se kell azért szégyenkeznie, hisz az agyat manipuláló média ma Majkákkal, Mónikákkal, Anettkákkal, és hasonló „nagy formátumú művészekkel bombáz bennünket, lassan már azt is elfelejti az ember: ki volt Vörösmarty Mihály.
Kiss Józsefről nem is beszélve! Hisz a neve is meglehetősen szokványos. Ettől függetlenül álljon itt róla egy értő ember, egy szakértő, Emőd Tamás summázata. E szerint a századfordulón „két nagy szuverén, két koronás fő uralkodott Magyarországon: Kiss József és Ferenc József”.
Higgyék el, nem túlzás ez! Hisz ez a mezőcsáti születésű literátor csaknem két évtizeden át mértéket és ízlést jelentett a magyar irodalomban. Versesköteteit és A hét című hetilapját akkortájt minden művelt olvasónak ismernie kellett. Utóbbi, a századvég és a századelő legtekintélyesebb és egyben legolvasottabb irodalmi fórumává nőtte ki magát. Részben azért, mert tehetséges fiatalok egész sorát avatta íróvá, részben pedig azért, mert megteremtette a modern irodalom iránt érdeklődő közönséget. Nem véletlenül írta Schöpflin Aladár, hogy „annak a megújulásnak, mely a XX. század elején megindult tagadhatatlanul A Hét volt az előfutára.
Ez pedig egyértelműen Kiss József érdeme. Azé az emberé, akit Kosztolányi Dezső „az utolsó költőfejedelemnek” nevezett, és aki többek között így idézte egyik versében szülőföldjét, Mezőcsátot: „Ott nő a sulyom, terem a kökény, / A Tisza partján ott születtem én. / Csegei révnek szálas jegenyéi, / csak ti tudnátok még arról regélni. / Mikor egy ingben, mezítláb futkostam, / És tojást szedtem zúgó nádasodban.”
Kiss József — az anyakönyvi adatok szerint — 1843. november 30-án látta meg a napvilágot Mezőcsáton, ott, ahol a felszín aprócska fodrát is hegyként tiszteli az ember, s ahol bármelyik irányba tekint is szét, széles a láthatár, ligetes erdők váltják egymást, tágas rétek, legelők, s öreg szőlők között aprócska présházak.
Apja falusi zsidó kereskedő, anyja pedig egy Litvániából menekült zsidó kántor lánya volt. A család községről községre vándorolt, például Mezőcsátról később Tiszacsegére, majd onnan a Gömör megyei Serkére. Szinnyei József, a tizennégy kötetes Magyar írók élete és munkái című rendkívüli vállalkozásában azt írta róla: ‚‚szülei… gondosan nevelték, házitanítót is tartottak mellette; azután, mivel papi pályán szánták, Miskolczra vitték egy magántanfolyamra (akkor még nem lévén rabbiseménárium), melyben 13 éves koráig héber tanulmányokkal foglalkoztatták. Emiatt későn, 14 éves korában került a rimaszombati gymnásium első osztályába. 1861-ben a debreceni ev. Ref. Kollégium 4. osztályába járt”.
Debrecen után vándortanítónak állt be, majd 1868-ban Pestre költözött, és ott vált íróvá. Méghozzá kiemelten jelentőssé, hiszen Komlós Aladár azt írta róla: „Nincs írónk, aki annyira átmeneti jelenség volna, mint ő… nagyapja még menekült orosz zsidókántor, apja szegény falusi kocsmáros, maga tizenhárom éve, koráig kis talmud iskolák növendéke — s élete derekán egy központi jelentőségű haladó irodalmi folyóirat szerkesztője… Költészete magyar és zsidó, népi és modern, falusi és városi egyszerre.”
Bár Kiss Józsefnek már nem áll a szülőháza Mezőcsáton, azt lebontották, és az azon elhelyezett emléktábla is eltűnt, szülőhelye azonban mégsem tagadta meg soha nagy fiát. Példa rá, hogy 1913-ban, az akkori nagyközség díszpolgárává választotta meg. Ez rendkívüli mód meghatotta a költőt, aki „Mezőcsát nagyközség érdemes közönségének” címzett levelében köszönte meg ezt a megtiszteltetést:
„Kettős ajándékot adott nekem e föld: a rög szeretetét és azt a kiváltságot, hagy nyelvének bűbáját százezreknél melegebben érezhessem át.. Mezőcsát polgárai! Vasmarkotokba teszem a kezem. Büszke vagyok rá, hogy a tietek lehetek”. A díszpolgárságot igazoló oklevelet haláláig őrizte lakásában, méghozzá egy külön állványon.
Mezőcsát — az akkor még álló szülőházat — 1924. június 8-án márványtáblával is megjelölte. Ez volt a szülőház első megjelölése. Ezen a márványtáblán a korabeli tudósítások szerint Lőrinczy György verssorai voltak olvashatók: „Kiss József szülőháza / A vézna gnómban ősnagyság lakott / Nap volt, aki csillagokról álmodott. /A lelke szelleme isteni más: szikrázó fényes égi óriás. / A gnóm elmúlt, de él, zengi ezer dal /Az óriás: a költő halhatatlan!”
Mint érdekességet említem meg, hogy ezen az emléktábla avatáson többek között jelen volt a magyar színjátszás kiemelkedő alakja, Jászai Mari is, aki ott, az ünnepsége. Kiss József: Előhang című mese-ódáját szavalta el.
Másodszor a hatvanas évek elején kapott emléktáblát a szülőház, ám amikor az épületet lebontották, ez a tábla, amely a Tüzek című verséből vett idézet volt, eltűnt. S mindmáig nem került elő. A jelenkor 1967. november 30-án állított emléket Csát nagy fiának. Az 1921-ben elhunyt költő kőszobrát — Balázs István alkotását — ugyanis akkor leplezték le az iskola udvarán. A szobor — igaz, kissé sérült orral— azóta hirdeti országnak-világnak: itt született a költő, a halhatatlan. S napjainkban a város gimnáziuma, szakközépiskolája úgyszintén a jeles irodalmár, Kiss József nevét viseli.
(Szerkesztette: M. Szlávik Tünde)
Hasonló
A windsori herceg Borsodivá...
Csata a Sajó partján
Mi történt a körömi mezőn?...
A magyar Golgota Muhinál
Város a pusztában: Mezőcsát...
Gelej szülötte erdélyi püsp...
Őseink gépei, gépeink ősei
Miért lövette le Görgey Udv...
A tomorvári kőkalapács
Az életet mentő bogácsi bor...
Tájház a hegyoldalban
Ahol gyermek volt és boldog...
A miskolci bor a béke bora
Aki magyar irodalomból megb...
Gárdonyi Géza és báró Eötvö...
Derenk, az Istvánmajorba so...
Girincs privilégiuma: a Kül...
Ónod szülötte, Patak nagyas...
Vár állott, most várrom áll...
A körömi pálos fogadó
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése