Ojtoz hőseinek emlékhelyén

101 éve óriási vérveszteségek árán 4 napon át tartóztatták fel a sokszoros román-orosz túlerőt

Az I. világháború román frontján 1917 augusztusában zajlott a második Ojtozi csata, melyben a Soproni 18-as Honvéd Gyalogezred hősies helytállással, hatalmas veszteségek mellett védte a hazát.
A történelmi helyszínen tavaly augusztusban megtartott felemelő ünnepség után egy évvel, az Ojtozi-csata 101. évfordulójáról idén is megemlékeztek azok az erdélyi és anyaországi turisták, akik háromszéki látogatásuk során elzarándokoltak a Keleti-Kárpátokban fekvő Ojtozi-szoroshoz, a történelmi Magyarország akkori legkeletibb pontjára.

Az Ojtoz-patak völgye Erdély stratégiai jellegű kapuja, itt törtek be annak idején a tatár és a török seregek is, majd az 1848–49-es szabadságharc idején Bem József seregei vitézkedtek itt. Százegy évvel ezelőtt véres ütközetek zajlottak Gorzafalva, a Kosna-csúcs és a Runcu-csúcs környékén.

Rohr Ferenc magyar katonatiszt, császári és királyi tábornagy volt a főparancsnoka a Monarchia két lovashadosztályának, egy német és két magyar gyaloghadosztálynak, köztük a soproni 18-as honvéd gyalogezrednek, melyet később az „Ojtoz hőse” címmel tüntettek ki. Négy napon át hősiesen tartóztatta fel a sokszoros túlerőt, amiért nagy árat fizetett: a honvédség állományának közel fele, a tisztikarnak pedig a háromnegyede esett el. A hősies helytállás elismeréseként öt arany, 175 nagyezüst, 322 kisezüst és 852 bronz vitézségi érmet adományoztak az ezredállománynak – sokuknak már posztumusz. Az Ojtozi-szorosban a magyar kormány támogatásával felújított Ojtoz-telepi római katolikus templom kertjében a soproniak által elhelyezett emléktábla felirata (“Az Ojtozi-szoros hőseinek emlékére állíttatta a soproni erdélyi kör”) a tanúbizonyság arra, hogy emlékműveink kapcsán szerte a világban él a nemzet- és hazaszeretet, az összetartozás.

A templom Székelyföld felőli oldalfalán márványtábla hirdeti: “Pro Patria – Az Ojtozi-szoros térségében 1916-1917-ben harcolt és hősi halált halt magyar katonák emlékére: cs. és kir. 71. gyalogoshadosztály, 1. lovashadosztály, 8. hegyidandár, m.kir. 37., 70. honvéd gyaloghadosztály”
A templommal szemben az 1940-44 között megépített, a magyar címerbeli hármashalmot jelképező hármaskő, a felirattal: “Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában”

Az egykori határvidékre jellemző volt a vámház, a katonai ellenőrző pont és a valódi határ földrajzi elkülönülése. A vámház Ojtoz településen működött, a katonai ellenőrző pont Ojtoz és Sósmező között állt, míg Erdély történelmi határa Sósmező keleti végénél húzódott. Az egykori vámházból  napjainkban egy vendégcsalogató fogadót alakított ki az ingatlan magyar tulajdonosa.

Írta:
Galambos Béla
Written by
Szerző: 2018. 11. 13.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése