Világbajnok székelykaput faragott

A torjai mester az Ópályinak készült kapujáról: „Ugyanaz a magyar szív és lélek készítette.”

Két éve áll Ópályiban a kapu (Erdélyi József felvétele)

Székelyföldön, Háromszéken, Torja község Kézdivásárhely felőli bejáratánál egy 15,06 méter széles és 9,5 m magasságú székelykaput állítottak 2005. szeptember 12-én. A kaput torjai tölgyből, helyi mesterek faragták. Tervezőjét és a minták faragóját Pethő Sándornak hívják. 

Majd 15 év elteltével, 2019 június 6-án Ópályiban avattak föl egy székelykaput, amely bár jóval kisebb, mint a torjai világbajnok „rokona”, ám abban megegyeznek, hogy ugyanaz a Pethő Sándor faragta mindkettőt. Ahogy a mester mondta: „Ugyanaz a magyar szív és lélek készítette.”

Ópályi ékesség lett

Herdon János Ópályi polgármestere a falu új ékességének fölszentelésen így fogalmazott: „Azt mondja a székely ember, minden székelykapu él, mert a kivágott fába, faragója életet lehel. Ez a székelykapu Ópályi ékessége lett, mintegy bekeretezi a falu I. Világháborús emlékművét. 

A torjai fafaragó emberségét mutatja, hogy a 200. elkészült kapuját díjmentesen felajánlott szülőfalujának, hogy a 2019. szeptemberében megtartott torjai falunapok tombolája főnyereményeként sorsolják ki egy szerencsés résztvevőnek.

Az Ópályiban is megsüvegelt torjai fafaragó mester szülőfalujának évszázados székelykapuját a Haszman Pál szabadtéri néprajzi múzeumban őrzik tovább az utódok számára, a Torjáról ide, Csernátonba települt Csáky Béla megelégedésére

Pethő Sándor vallomása szerint 14 éves korában vett először vésőt a kezébe és kezdett faragni. Édesanyjától, a nemezelő Lukács Olgától és nagyapjától lopta el a mesterséget. Tizenhét-tizennyolc éves kora óta farag önállóan kapukat, az első nagyobb méretűt egy nyári szünidő alatt készítette el. A fafaragás titkait autodidakta módon sajátította el, nem végzett népművészeti iskolát, nem járt a Haszmann fivérekhez Csernátonba, autóvillamossági osztályban végzett Kézdivásárhelyen. Első kisebb tárgya egy faragott asztal volt, de sulykolókat is készített. A hobbiból végül megélhetés lett, működési engedélyt váltott ki és nekifogott dolgozni. 

Minden kapu más

A Torján faragott kapuk főként Magyarországra, de Kanadába, Spanyolországba, Finnországba és Hollandiába is eljutottak. Torja négy testvértelepülésének, Gádorosnak, Kistarcsának, Bálványosnak és Csokonyavisontának ajándékoztak a Pethő-műhelyben készült székely kapukból. Pethő rönkfából életfákat is készített, az egyik Torján az Árpád-szobor előtti kis parkban, három pedig Szentkatolnán látható. Minden kapura más és más – főként háromszéki – mintát rajzol. Mélyfaragással dolgozik, amitől egyediek és könnyen felismerhetőek a munkái. 

Kézműves foglalkozás Csernátonban. A kicsi székely már ismerkedik a faragással

Kis kaputudomány

A magyar népművészetnek és ezen belül a monumentális fafaragásnak, de a népi építészetnek is csúcsa a székelykapu. Három oszlopa, zábéja van, ezt felül egy vízszintes gerenda, a szemöldökfa, vagy kontyfa köti össze, amelyre gyakran a galambdúcot (galambbúgot) építenek. A kapuk méretét az határozta meg, hogy a megrakott szénásszekér beférjen a nagykapun, ezért a nagykapu-rész rendszerint két öl magas és széles (1 öl = 1,89 m), a kiskapu nyílása fél öl széles és egy öl magas. A kapu készítésére legalkalmasabb a tölgyfa, amit Székelyföldön cserfának, cserefának neveznek, a kapuszárnyaknak a könnyebb fenyőt alkalmazzák. A feliratok a kontyfára kerültek, de előfordultak a kiskapu feletti szemöldökfán is.

Írta:
Galambos Béla

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése