Világbajnok székelykaput faragott

A torjai mester az Ópályinak készült kapujáról: “Ugyanaz a magyar szív és lélek készítette.”

Két éve áll Ópályiban a kapu (Erdélyi József felvétele)

Székelyföldön, Háromszéken, Torja község Kézdivásárhely felőli bejáratánál egy 15,06 méter széles és 9,5 m magasságú székelykaput állítottak 2005. szeptember 12-én. A kaput torjai tölgyből, helyi mesterek faragták. Tervezőjét és a minták faragóját Pethő Sándornak hívják. 

Majd 15 év elteltével, 2019 június 6-án Ópályiban avattak föl egy székelykaput, amely bár jóval kisebb, mint a torjai világbajnok “rokona”, ám abban megegyeznek, hogy ugyanaz a Pethő Sándor faragta mindkettőt. Ahogy a mester mondta: “Ugyanaz a magyar szív és lélek készítette.”

Ópályi ékesség lett

Herdon János Ópályi polgármestere a falu új ékességének fölszentelésen így fogalmazott: “Azt mondja a székely ember, minden székelykapu él, mert a kivágott fába, faragója életet lehel. Ez a székelykapu Ópályi ékessége lett, mintegy bekeretezi a falu I. Világháborús emlékművét. 

A torjai fafaragó emberségét mutatja, hogy a 200. elkészült kapuját díjmentesen felajánlott szülőfalujának, hogy a 2019. szeptemberében megtartott torjai falunapok tombolája főnyereményeként sorsolják ki egy szerencsés résztvevőnek.

Az Ópályiban is megsüvegelt torjai fafaragó mester szülőfalujának évszázados székelykapuját a Haszman Pál szabadtéri néprajzi múzeumban őrzik tovább az utódok számára, a Torjáról ide, Csernátonba települt Csáky Béla megelégedésére

Pethő Sándor vallomása szerint 14 éves korában vett először vésőt a kezébe és kezdett faragni. Édesanyjától, a nemezelő Lukács Olgától és nagyapjától lopta el a mesterséget. Tizenhét-tizennyolc éves kora óta farag önállóan kapukat, az első nagyobb méretűt egy nyári szünidő alatt készítette el. A fafaragás titkait autodidakta módon sajátította el, nem végzett népművészeti iskolát, nem járt a Haszmann fivérekhez Csernátonba, autóvillamossági osztályban végzett Kézdivásárhelyen. Első kisebb tárgya egy faragott asztal volt, de sulykolókat is készített. A hobbiból végül megélhetés lett, működési engedélyt váltott ki és nekifogott dolgozni. 

Minden kapu más

A Torján faragott kapuk főként Magyarországra, de Kanadába, Spanyolországba, Finnországba és Hollandiába is eljutottak. Torja négy testvértelepülésének, Gádorosnak, Kistarcsának, Bálványosnak és Csokonyavisontának ajándékoztak a Pethő-műhelyben készült székely kapukból. Pethő rönkfából életfákat is készített, az egyik Torján az Árpád-szobor előtti kis parkban, három pedig Szentkatolnán látható. Minden kapura más és más – főként háromszéki – mintát rajzol. Mélyfaragással dolgozik, amitől egyediek és könnyen felismerhetőek a munkái. 

Kézműves foglalkozás Csernátonban. A kicsi székely már ismerkedik a faragással

Kis kaputudomány

A magyar népművészetnek és ezen belül a monumentális fafaragásnak, de a népi építészetnek is csúcsa a székelykapu. Három oszlopa, zábéja van, ezt felül egy vízszintes gerenda, a szemöldökfa, vagy kontyfa köti össze, amelyre gyakran a galambdúcot (galambbúgot) építenek. A kapuk méretét az határozta meg, hogy a megrakott szénásszekér beférjen a nagykapun, ezért a nagykapu-rész rendszerint két öl magas és széles (1 öl = 1,89 m), a kiskapu nyílása fél öl széles és egy öl magas. A kapu készítésére legalkalmasabb a tölgyfa, amit Székelyföldön cserfának, cserefának neveznek, a kapuszárnyaknak a könnyebb fenyőt alkalmazzák. A feliratok a kontyfára kerültek, de előfordultak a kiskapu feletti szemöldökfán is.

Szerző: 2021. 09. 07.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése