Időutazás a Kálnokyak miklósvári kastélyában

Nincs annál nagyobb élmény, mint amikor egy történelmi helyen szakavatott, minden lényeges információ birtokában lévő, azokat a látogató számára lelkesen átadó vezetőre talál. A felkészült, jó előadó képességekkel rendelkező muzeológus nagy kincs, de semmiképpen sem kisebbítve érdemeit, még nagyobb élmény, ha a látogatót házigazda, a Miklósváron félezer éves múltat maga mögött tudó grófi család sarja, Kálnoky Mátyás kalauzolja végig a kastélyuk kertjén, és magán a hányatott sorsú épületen.Ha lehet, még különlegesebbé teszi ezt az élménybeszámolót, hogy a beszélgető partneremtől sok száz kilométer választ el. A képeket egy korábbi ottjártamkor készítettem. Mindketten a számítógépünk képernyője előtt ültünk, ugyanazokat a felvételeket vettük sorra, és telefonon hallottuk egymás hangját.  – Ha Barót felől érkezünk Miklósvárra, a falu szélén kerítésként szolgáló hosszú fal mögött rejtőzik a kastély. A kapuból már látszik egy hangulatos sétány, a fák mögött pedig egy épület sziluettje.

– A fasor, amin keresztül bejutunk a kastély udvarba, az egyetlen része a parknak, ami megmaradt a kommunizmus ideje után. Sajnos amikor a kommunisták átvették itt az uralmat, az egész kastélyparkot átalakították. Kivágták a fákat, betömték a tavat, felásták a kerteket.

– Végigsétálva rajta, lassan tűnik elő a kastély, előtte jobb oldalon az angolpark sövénye. Azt is újra telepítették?

– Igen. A tavat és a reneszánsz parkot és szinte mindent a semmiből kellett újra teremtsük.

– Nagyon szép az a kis zsindelytetős pavilon.

– A helyén régen egy kápolna állt, ami a pavilonhoz hasonlóan nézett ki.

– Hangulatos, ahogy fotózni lehet a kastélyt a víz tükrében, rajta a vizililiomokkal

– Egy ötszáz éves épület előtt állunk. Az 1550-es évekből van róla először adat, akkorról, amikor 1568-ban az erdélyi fejedelemséget alapították. Valószínüleg Kálnoky Péter lehetett az, aki építette. Az volt az az idő, amikor a Kálnoky család megkapta Miklósvárat. Amikor János Zsigmond megpróbálta megadóztatni a székelyeket, ellenállásba ütközött. Viszont azokat a nemeseket, akik hűek maradtak a leendő fejedelemhez, ilyen módon honorálta. Így került a Kálnoky család Miklósvárra, ami az ennek a régiónak a központja is volt. A székely megyék, nem úgy működtek, ahogy jelenleg ismerjük. Akkoriban a fejedelemség igazgatási egységeit székeknek hívták, és a székeken belül voltak kisebb régiók, fiúszékek. Miklósvár szék volt, az egyik fiúszéke Sepsiszéknek. Háromszéken belül három szék van, amelyek régebben egyesültek. Ez a kastély – a lakosztályok mellett – egyúttal Miklósvár széknek az adminisztációs épülete is volt.

– A sétány végén tágas zöld terület nyílik meg, és innen nézve már semmi sem akadályozza a tekintetet, egyben látni az egész kastélyt…– A neoklasszicista tornácos főbejáraton kívül jobb oldalon is lépcső vezet fel, ott van egy nyitott torony. Ez volt eredetileg a kastély főbejárata. Amikor a 16. században épült a kastély, nem éppen így nézett ki, a tornyok és a főbejárat hiányzott róla, az egyetlen bejárat a nyitott toronyban lévő volt. Akkoriban még csak egy falépcső vezetett fel oda. Az évszázadok során hozzáadtak bizonyos újabb elemeket. Fontos még megjegyezni, hogy ez nem az első kastélya volt a Kálnoky családnak. Akkor Sepsikőröspatakon laktak, ott volt még egy nagyobb kastélyuk, amit inkább várkastélynak neveznék. Ezt a Miklósvárit ma inkább vadászkastélynak mondanám, ami azt jelenti, hogy nem laktak ott állandóan, hanem az évnek csak bizonyos időszakaiban, főleg ősszel. Akkor, amikor adminisztratív teendője volt a grófnak, pontosabban akkoriban még nem grófok voltak, a nemesnek. A szüret, az aratás, idején ha valamilyen vitás ügye volt az ott élő helyieknek egymással, panaszaikat a nemes elé, a főkirálybíró elé vitték, aki itt tett igazságot.

– Mielőtt belépnénk az ajtón, álljunk meg, és olvassuk el  fölötte a  család mottóját. Latinul, kőbe vésve…

– “Non est mortale quod opto”, nem kell féljen a haláltól az, akiben van hit. A Kálnoky család római katolikus maradt a reformáció után is. Csíksomlyón támogatták az ottani kolostort, a kápolnákat, és az egyikben ott is meg lehet találni ugyanezt a mondatot.

– Azt hiszem kellett ez a mottó ahhoz, hogy a kommunizmus után elkövetkezzen egy ilyen újjászületés.

– A Kálnoky család 1888-ig birtokolta az ingatlant. Ekkor Kálnoky Dénes örökös nélkül halt meg, így az unokaöccse, Dénes lánytestvérének a fia, Seethal Ferenc és a családja örökölte. Ők két generáción keresztül éltek a kastélyban. Ifjabb Seethal Ferenc is örökös nélkül halt meg 1940-ben. Ekkor pedig egy Bittó nevű család örökölte meg Magyarországon, de ők nem akartak egy kastéllyal rendelkezni Romániában, mert időközben megváltoztak a határok, és eladták a román pénzügyminiszternek, egy Eugen Savu nevű illetőnek, aki viszont elég rosszul időzítette a vásárlást, ugyanis hat hónappal az adásvétel után visszakerült Magyarország területére a birtok Észak-Erdéllyel együtt. Ekkor pedig Savu nem akart egy kastélyt Magyarország területén, és bérbe adta a magyar királyi kincstárnak, a magyar államnak, amely egy katonai laktanyát hozott létre a helyi székely határvadász alakulatoknak. Miklósvártól nem messze húzódott a határ a magyar időkben, és ezért fontos volt az ottani katonai bázisoknak a kialakítása. Ezután megtörtént, ami megtörtént a világháború végén, a románok ugye átálltak, visszajöttek az oroszokkal együtt, és Sztálin az átállásuk jutalmául visszaadta Észak-Erdélyt Romániának. Savu ezután még két évet tudott a kastélyban nyaralni, mert 47-ben jöttek a kommunisták, és elvettek mindent. Savut éppen nem deportálták, mert nem volt nemes, de a kastélyát kompenzáció nélkül elvették. A következő ötven éven keresztül egy úgynevezett kultúrközpont volt az épületben. Ez sok tekintetben szerencsés volt számára. Más kastélyokkal ellentétben nem alakították át raktárnak, vagy mint Marosvécsen, őrültekházának. Volt egy román filmrendező aki felgyújtotta a Bonchidai kastélyt, mert kellett a filmjébe egy égő kastély tíz másodpercig. Ezekhez képest a miklósvári kastély elég jól átvészelte a kommunista időket. Tehát a rendszerváltásig kultúrközpont volt. Ezt követően volt az igazán nagy törés-zúzás. Amikor elmentek a kommunisták, volt néhány év, amikor nem volt ott senki, aki felelt volna érte. A helybéliek kihasználták ezt a lehetőséget. Leszedték a cserepeket, leverték a falakat, mindent ami mozdítható volt, elvitték. Elég sok rongálás történt abban a pár évben ’89 és ’94 között. Aztán pedig visszatért édesapám, Kálnoky Tibor. Már említettem, hogy az utolsó tulajdonos nem Kálnoky volt, ezért nem tudtuk visszaigényelni, mint a kőröspataki kastélyunkat, viszont Savu örökösei sem igényelték vissza, így végül 2004ben sikerült kibérelni 49 évre. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a kastély technikailag az állam tulajdona, és mi belefektettünk, hogy felújítsuk.

– Az édesapja talált – ahogy ön mondta – egy elég rossz állapotú helyet. Valami fantáziát mégiscsak látott benne. Ma már az elhordott cserép helyén cserép van, a rongálások helye sem látszik, és egy szép múzeumnak ad otthont.

– Igen, sokáig romos állapotban volt az épület. A felújításra 2015 és ’17 között került sor. Liechtenstein, Izland és Norvégia támogatta a munkát. Ennek köszönhetően most az Erdélyi Élet Múzeuma működik benne. Lépjünk be!– Előbb egy kisebb helyiségen haladunk át, amelyből jobbra nyílik egy vendégszoba. Innen tovább menve a Nagypalota nevű helyiségbe érünk. Ha valaki nem a miklósvári kastélyban jár, nem tudja mire vélni, az épületen belül hogy lehet Nagypalota…

– Ez csak egy megnevezés volt, amikor a szobák neveit kellett kitaláljuk. Palotaterem volna igazából a jobb, azért a név, mert ez a legnagyobb szoba…

– És az események, rendezvények helyszíne a képeken, amelyeket a világhálón találtam róla. Ha a bal sarokból indulunk, a csembaló fölött látunk egy nagyon szép portréképet.

– Ő Kálnoky Sámuel. Az ezerhatszázas években élt. Nagyon fontos személyiség a családi történetünkben. Ő volt az első, aki a grófi címet megkapta 1697-ben Lipót császártól. A fejedelemség utolsó évtizedeiben Thököly ellenében harcolt, egy ideig a fogságában is volt, s aztán elengedte. Erdély első alkancellárjának is kinevezték a Habsburgok. S ha jól tudom, ő volt az utolsó kincstárnoka az Erdélyi fejedelemségnek, mielőtt az egésznek vége lett volna. A kastély miatt is fontos ő, mert sok nagy építkezést indított el, amelyek a mai napig velünk vannak.

– Mivel érdemli ki egy nemes, hogy gróffá emeljék?

– Ez egy kicsit komplikált… Erdélyben azelőtt még nem létezett a grófi cím, a báró volt a legmagasabb rang. A Habsburgok nagyon vallásosak voltak, fontosnak tartották a római katolikus hitet, és amikor bejöttek, kiválasztották azokat a nemeseket, akik megmaradtak római katolikusnak. Ezzel próbálták a bizalmukat megszerezni. Így tudták elérni, hogy hűek legyenek a császárhoz ezek a gróffá avatott nemesek.

– Meglepő, hogy székelyföldön mennyire erős a reformátusság, a katolikusság, és az unitáriusság. Mindez egy földrajzilag nem túl nagy helyen.

– A tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a vallásszabadságot. A székelyek alapból nagyon öntudatosak, és kiállnak az igazuk mellett. Hát igen a reformáció után Háromszék főleg protestáns lett, kálvinista, illetve unitárius. Csíkszereda, Csíkszék maradt meg római katolikusnak.

– Lépjünk tovább Kálnoki Sámuel portréjától! A Nagypalota belső panorámaképén egy asztalt látunk, mellette puttókat ábrázoló, nyomott mintás, bőr borítású székeket. Ezek kötődnek valamilyen módon a kastély régebbi életéhez, vagy az a szerepük, hogy  felidézzék a korabeli berendezés hangulatát?

–  Ónémet stílusúak. A múzeum az Erdélyi élet múzeumaként a korábbi évszázadok erdélyi életet igyekszik bemutatni. Az erdélyi nemzetek előszeretettel használt bútorstílusai közül válogattunk, amikor a berendezést összeállítottuk. Az ilyen székeket például a szászok használták. A tárgyak nagy része máshonnan származik, mint arról korábban szóltam, a rendszerváltás utáni időkben szinte mindent elhordtak innen, s ami maradt, az tönkrement.

– A helyiség jobb oldalán látunk egy cserépkályhát. Nagyon érdekes a csempék mintázata. Nem is tudom, mit mondjak, női arc vagy babaarc?

– Ha már a kályhánál tartunk, végül is az összes kályháról beszélnék. A kastélyban szinte minden szobában volt egy. Ez volt az első számú fűtési módja a kastélynak. Amit itt látunk, azok angyalarcok. Ennek az eredetijét, és az összes többit is, összetörték a kommunisták, amikor bejött a rezsim. Viszont találtunk belőle darabokat a pincében, a kútban, illetve a kastély körül elszórva a föld alatt. Ezeknek az alapján sikerült nem messze Miklósvártól – Bikfalván ahol van egy csempe manufaktúra – a talált darabok alapján új életet lehelni a cserépkályhába. Amit itt látunk, egy bikfalvi művész, Péter Alpár készítette. Nagyon hosszú munka volt, saját maga festette kézzel külön-külön a csempéket. Közelről látszik, hogy több szín van a csempéken, minden egyes réteget külön ki kellett égetni. Amúgy ez a kályha az 1700-es évek körüli stílust próbálja feleleveníteni.

– A mellette lévő szőnyeg pedig, valahol azt olvastam, hogy imaszőnyeg

– A szőnyegek, amelyek a kastélyban láthatóak, imaszőnyegek. A 19. századból valók és eredetiek. Fontos tudni, hogy az erdélyi történelemben a törököknek elég nagy befolyása volt. A fejedelemségben, és azután is. Igen gyorsan elterjedtek ezek a muzulmán imaszőnyegek. Mi nem nagyon használtuk imádkozásra, viszont diszítésként nagyon szépen megfelel. A szőnyegek és falvédők nagy részét egy marosvásárhelyi gyűjtő, Madaras Sándor agysebész orvos úr kölcsönözte a múzeumnak.

– Mit tudhatunk a rokokó tükörről?

– Az is az 1800-as évekből való. A francia palotákban látni hasonlókat, például Versailles-ban, ahová a kommunisták keze nem ért el. Érdekes története van. Kálnoky Hugó, az én dédapám, mielőtt elhagyta volna Magyarországot, eladományozta a kőröspataki kastélyból a nagyobb értékű bútoroknak egy részét a római katolikus egyháznak. Tudta, hogy jönnek a kommunisták, és tőlük sok jót nem remélhet, a római katolikus egyház pedig az Székely Nemzeti Múzeumnak adta tovább ezeket a bútorokat. A tükör jelenleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdona. Ők adták kölcsön néhány éve, amikor megnyitottuk a múzeumot. Jelenleg ugye renoválás alatt áll a Székely nemzeti múzeum, úgyhogy nálunk maradt előre nem látható időre. Ez a tükör tehát egy eredeti Kálnoky bútor még a kőröspataki kastélyból.

– Tett egy kört, a Kőröspataki kastélyból a Székely Nemzeti Múzeumba, onnan ide, vagyis egy Kálnoky kastélyból egy másik Kálnoky kastélyba…

– Hát igen, egy ötven éves utat tett meg és itt landolt…

– Egy arisztokrata családnál ötven év nem olyan nagy idő, különösen, ha olyan régre nyúlik vissza a története, mint arról korábban már mesélt. A következő két szoba elnevezése szerint a ház úrnőjének, és a ház urának a szobája. Az elsőben készítettem egy képet, melyen egy életnagyságú modell korabeli viseletben áll egy vitrines szekrény előtt. A szekrényben a cédula felirata szerint a gróf személyes tárgyai láthatóak.

– Az üvegtárgyakon tüskeszerű mintázatot lehet megfigyelni. Ezek a darabok nem messze Miklósvártól,  Zalánpatakon készültek. Azt a falut Sámuel alapította. Egy üveghutát, egy kezdetleges gyárat hozott ott létre. Ott készültek a brassói Fekete templomnak az eredeti, tűzvész előtti üvegablakai. A szekrényben látható többi üvegtárgy is ott készült. Ritkaságszámba mennek ezek a darabok, mert az üveghuta százötven évvel ezelőttig működött csupán.

– A míves üvegektől kanyarodtunk el. Van itt más is a szép tárgyakból. Itt vannak ezek a bronz “vállfák”. Olyan használati tárgyak, amelyeket ritkán ékesítenek ennyire gazdagon. Ugyancsak a kor hangulatának felidézésére van itt, mint a hölgy a hímzőkerettel és a kosárnyi fonalgombolyaggal?

– Ezek adományok voltak a kastély számára. Nem vagyok biztos az autentikusságukban, de ha a bronztárgyak eredetiek, akkor valószínűleg a 18. századból származnak.

 

– A kastélyt ábrázoló festmény egy valamikori állapotot tükröz, vagy a felújítás utánit?

– 2017-ben festette Lene Orhoft. A kastélynak adományozta, amikor megnyitottuk a múzeum kapuit.

– Innen nyílik a második hálószoba. Már kívülről megragadja a figyelmet a szecessziós mintával festett petróleumlámpa a boltíves mennyezet alatt. Bent pedig igazi “retró” hangulatot teremt a két ágy, diógyökér furnér borításával. A vendégházakban is ilyenek vannak. Ezek korabeliek?

– Igen. A butorok és a berendezési tárgyak régiségkereskedésekből, a feketetói vásárból, antikváriumokból, adományokból származnak, de szinte valamennyi autentikus. A kastélyból a már említett okból nem származhatnak, de eredetiek, az 1700-as, 1800-as évekből valók.

– Az alant látható urak szobája az utolsó ezen a szinten. Mielőtt a berendezést venné szemügyre a látogató, elidőzik a szeme a hosszú folyosón, amin eddig jutott.

– A berendezés stílusa ónémet, ezért aztán ónémet szalonnak neveztük el. A folyosó hozzánk legközelebb eső ajtaja eredeti. A többit pedig ennek alapján sikerült újjáépíteni.

– Olyan jól sikerült, hogy nekem fel sem tűnt.

– Csak árnyalatnyi a szín eltérése. Le se kellett venni az ajtót onnan. Lefényképezték, lemérték háromszéki mesterek, és ilyen szép eredmény dicséri a kezük munkáját.

– Még egy portré kép van a kastélyban, a második itt, ebben a szalonban,

– Kálnoky Dénes, aki tulajdonosként az utolsó férfi Kálnoky volt a kastélyban. Az 1800-as években élt, elég kalandosan. Az 1848-as forradalomban ő volt a vezetője a helyi székely ellenállásnak. A forradalom után nagyon sokat utazott, például vadászott Afrikában.

– Jól értettem, éppen ellenpontja volt Sámuelnek, hiszen ő pontosan a Habsburgokhoz fűződő lojalitása okán kapott grófi címet.

– Igen, nagyon érdekes, hogy Dénes idejére már ketté ágazott a családfa. Egy osztrák párti, és egy erdélyi székely ágra. Többször is előfordult az 1848-as forradalom alatt, hogy az unokatestvérek az ellenkező oldalon harcoltak a csatában. Vagy az erdélyi Kálnoky védte, az osztrák Kálnoky ostromolta a várat. A forradalom után viszont elsimították az ügyeiket egymás között. A Dénes ellen indított pert az osztrák Kálnokyak segítségével sikerült megállítani, és nem került a mártírok közé.

– Nem támadt valakinek kedve, hogy ebből egy szép kalandos regény írjon?  – Nem írtak róla, pedig tényleg olyan Kőszívű ember fiai érzete van az egésznek. Viszont Dénes maga írt a kalandjairól. (A vándor emléke és Kalocsai indár) A képen  a mögötte lévő polc a könyvekkel utal az irodalomhoz való vonzódására.

– Elértünk az épület végére. Itt az egyik lépcső felfelé vezet, a másik a pincébe…

– A felső szinten három vendégszobát találunk. Ezeket főleg az esküvők alkalmával nálunk megszálló vendégek számára építettünk. A földszinti kettővel együtt itt öt, a faluban pedig van még tíz vendégszobánk.

Ismét végigfut pillantásom a hosszú folyosó vörös szőnyegén. Az Erdélyi Élet Múzeumában tett virtuális sétánk több mint egy óra hosszúságúra nyúlt, pedig a tárgyakról és családja történetéről vendéglátóm Kálnoky Mátyás ennél sokkal hosszabban is mesélne. A szőnyeg túlsó végén jobb oldalon egy Habsburgok által gróffá emelt Kálnoky, az innensőn bal oldalon a ’48-as szabadságharcban a Habsburgok ellen harcoló Kálnoky… Egy arisztokrata család, mely nem csak élte, de formálta is az Erdélyi életet, Erdély történelmét.

Szerző: 2021. 11. 21.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Alföldi alkony

Bíró Ernő alkotása 32×50 cm. pasztell. 2011. Izzik a kép,  perzsel,  azonnal  lángra  lobban,  talán  már  szikra  sem  kell  pláne gyufaszál!!  Nagy erejű,  sodró kép,  a  látvány  fogva tart.  A... Tartalom megtekintése

Hiszi, hogy jó utat választott

A  Banu-Szer Kft. a vevők igényeit szem előtt tartva újul meg időről-időre  Nyíregyháza – Balázs László épületgépész mesternek bizonyára emlékezetes marad a Nyíregyházi Építőipari Ipartestület évzáró ülése. A megalapitásának 30... Tartalom megtekintése

A jószág volt az aranya a népnek

Ez a kijelentés egy megkérdőjelezhetetlen tételmondat volt a közelmúltig Szatmárban mindenképpen. Aztán a szarvasmarhák Eldorádójából sivatag lett, a legelőkből meg Terra Incognita. Arrafelé így mondják. Nem akarok szociológiai fejtegetésekbe bocsátkozni... Tartalom megtekintése

Ablakok a csendesség falain

Tüttő József alkotása 60x90cm Olaj, HDF. Ahogy  mentek az  évek  úgy szaporodtak a  házak,  kicsik, nagyok  ilyen olyat tetővel kéménnyel, és persze  ablakokkal,  nehogy  csak  az ember  lásson, hanem  az ... Tartalom megtekintése

Máglya a hajnali sötétben

Így emlékszem az etédi disznóvágásra, így mondom el az utókornak Az önellátó, önfenntartó, a rendtartó székely falvak életéhez hozzá tartozott a disznótartás, disznóhizlalás és következésképpen a téli disznóvágás is Székelyföldön. ... Tartalom megtekintése