Iszapfürdő és sóhegyek a Korond patak partján

Ezzel a sárral kenem be a bőröm, mutatja a lány, és nem is késlekedik, hozzákezd a művelethez

Még szerencse, hogy a kenekedés elején elkészült a kép. A nyár égető napsugarai villámgyorsan szürkévé szárítják a gyógyító hatású masszát, és valljuk be, így vonzóbb látványt is nyújt az objektívnek pózoló turista. Pár perc, és éppolyan sókristályos szürkévé válik, mint a kis medence partján megszikkadt dagonya. Alkalmi modellem Bukarestből érkezett. Sok jót hallott a parajdi sókanyonról és az itt csörgedező Korond patak iszapjának az egészségre jó hatással bíró alkotóelemeiről.A képen a háttérben a zöld fenyők között látható szürke szikla nem kőszikla, annál sokkal puhább, sóból van. Én valamiért úgy gondoltam. hogy a székelyföldi Sóvidék ásványkincse itt-ott erekben, vagy nagyobb felszíni tömbökben forful elő, de nem… Ez a hegy, de legalábbis ahol végigmentem a patakparton, egyetlen sótömb. Mint ahogy a gyomrában rejtező sóbánya, hatalmas termeivel. Valahol itt van a hegyben, de az egy másik kirándulás. Ennek a mostaninak a kis nomád medencécskéje voltaképpen a patakparti ösvény vége. Tovább lehetne sétálni a megnyíló sima emelkedőn az országútig. Éppúgy Korondra jutnánk, mintha a patak folyását követnénk.

Ezt a hasadékot korábban már láttam erre utaztamban az országútról, de fel se merült bennem, hogy nem egyszerű sziklameredély, amilyenből Erdélyszerte megszámlálhatatlanul sok mellett haladtam már el. A Parajd feliratú jelzőtábla mellett álltam meg az autóval egy mézet áruló székely bódéjánál. Ő mesélte, hogy korábban a sóbányában dolgozott. A sziklák fölötti fennsíkra mutatott, mondván ott van az akna lejárata. Bíztatott, hogy hajtsak fel nyugodtan egészen az ott látható antennáig, és sétáljak el a sziklaperemig. Onnan szép a Sókanyon, tette hozzá. Óvatosan felhajtottam a magas acélantennáig. Nem találtam meg a peremre vezető ösvényt, de az ősz szinpompája kárpótolt mindenért. Akkor határoztam el ezt a mostani kanyontúrámat.

Elmehettem volna Parajd másik végéig, de alkalmi mézárus ismerősöm azt javasolta, ha a kanyonba készülök, Alsósófalva felől közelítsek. A Korond hídján átkelve megvásároltam a belépőjegyet, miközben megérdeklődtem az őrtől, mennyire kell tartsak egy medvével való találkozástól. Inkább csak este jár erre néha egy-egy, világosított fel. Elriasztja őket a gépek zaja. Kérdeztem még egy két dolgot, de nem a szavak emberével hozott össze a sors. Megnyugtató volt viszont a markolóval felszerelt traktorok berregése, és a szerszámokkal a kezükben fesztelenül jövő-menő munkások látványa. Mi több, gyerekek vidám sikongatását hozta az enyhe szellő a fák takarása mögül. Márpedig itt nem lesz ma medvekaland, vetettem véget az aggodalmaskodásnak. A Korond völgyének Sókanyon nevű szakaszán a végéhez közeledett egy projekt. Minőségi faanyagból minőségi munkával sétányt varázsoltak a lábtörő ösvényből. Az idelátogató idegeneknek táblákkal osztották stációkra a kirándulást, a táblákon pedig tudományos igényű, de az átlagember számára is érthető magyarázattal olvasható, amit éppen látnak. Amit pedig látunk, az tényleg megdöbbentő, lenyügöző!A kristályos són csillog a napfény. Az esővíz által kioldott só pedig a patakba jut az apró vízfolyásak végén. Borsószem nagyságú kiválások borítják a sziklák szájadékát. A belső üregből mint kis csengettyű hangja, úgy pittyennek a vízcseppek. Geológusnak való hely, gondolom magamban. Újjhegyemre csippentek egy vízcseppet. Ez aztán biztosan sós, veszem a nyelvemre, de nem… Undorítóan keserű, mindamellett, hogy tényleg nagyon sós. A sóbányában tett kirándulásom alkalmával megkapartam a falat, azt is megkóstoltam. Az inkább hasonlított a sózóteknő oldalának az ízéhez.

A valószerűtlenül idegen látány után üdítő a további séta hangulata. A gyerekek már visszafelé jönnek az ösvény végéről. Egy osztálykirándulásról lehet szó, mert két pedagógus is van velük, akik kevés sikerrel próbálják őket a deszkasétányon tartani. Sokuknak sáros a lábbelije. Igen, ők már felkeresték a Sófürdőt. Az utolsó információs tábla beharangozta a túra záró látványosságát. Innen már látszik a nem túl bizalomgerjesztő hely.  Egy napszemüveges, pink sortba öltözött nő ismerkedik a lábhegye által a sár természetével.

Szerző: 2022. 07. 10.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Szekszárd felett magasan

 Biszák László festménye 55×145 akril. Szekszárd felett magasan. Ha kicsikét szomorú vagy, a cipődet nézed, de ha boldog, a tekinteteddel a felhőkön jársz, hiszen tágasabb teret sehol sem találsz. Biszák... Tartalom megtekintése

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér Ferenc József császár kufsteini várbörtönében Oly távol messze van hazám – énekelhette volna a történelmi távlat által romantikussá “nemesült” emlékű honfitársunk. A több méter vastag falak szűk... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése