Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Iszapfürdő és sóhegyek a Korond patak partján
Ezzel a sárral kenem be a bőröm, mutatja a lány, és nem is késlekedik, hozzákezd a művelethez
Még szerencse, hogy a kenekedés elején elkészült a kép. A nyár égető napsugarai villámgyorsan szürkévé szárítják a gyógyító hatású masszát, és valljuk be, így vonzóbb látványt is nyújt az objektívnek pózoló turista. Pár perc, és éppolyan sókristályos szürkévé válik, mint a kis medence partján megszikkadt dagonya. Alkalmi modellem Bukarestből érkezett. Sok jót hallott a parajdi sókanyonról és az itt csörgedező Korond patak iszapjának az egészségre jó hatással bíró alkotóelemeiről.A képen a háttérben a zöld fenyők között látható szürke szikla nem kőszikla, annál sokkal puhább, sóból van. Én valamiért úgy gondoltam. hogy a székelyföldi Sóvidék ásványkincse itt-ott erekben, vagy nagyobb felszíni tömbökben forful elő, de nem… Ez a hegy, de legalábbis ahol végigmentem a patakparton, egyetlen sótömb. Mint ahogy a gyomrában rejtező sóbánya, hatalmas termeivel. Valahol itt van a hegyben, de az egy másik kirándulás. Ennek a mostaninak a kis nomád medencécskéje voltaképpen a patakparti ösvény vége. Tovább lehetne sétálni a megnyíló sima emelkedőn az országútig. Éppúgy Korondra jutnánk, mintha a patak folyását követnénk.
Ezt a hasadékot korábban már láttam erre utaztamban az országútról, de fel se merült bennem, hogy nem egyszerű sziklameredély, amilyenből Erdélyszerte megszámlálhatatlanul sok mellett haladtam már el. A Parajd feliratú jelzőtábla mellett álltam meg az autóval egy mézet áruló székely bódéjánál. Ő mesélte, hogy korábban a sóbányában dolgozott. A sziklák fölötti fennsíkra mutatott, mondván ott van az akna lejárata. Bíztatott, hogy hajtsak fel nyugodtan egészen az ott látható antennáig, és sétáljak el a sziklaperemig. Onnan szép a Sókanyon, tette hozzá. Óvatosan felhajtottam a magas acélantennáig. Nem találtam meg a peremre vezető ösvényt, de az ősz szinpompája kárpótolt mindenért. Akkor határoztam el ezt a mostani kanyontúrámat.
Elmehettem volna Parajd másik végéig, de alkalmi mézárus ismerősöm azt javasolta, ha a kanyonba készülök, Alsósófalva felől közelítsek. A Korond hídján átkelve megvásároltam a belépőjegyet, miközben megérdeklődtem az őrtől, mennyire kell tartsak egy medvével való találkozástól. Inkább csak este jár erre néha egy-egy, világosított fel. Elriasztja őket a gépek zaja. Kérdeztem még egy két dolgot, de nem a szavak emberével hozott össze a sors. Megnyugtató volt viszont a markolóval felszerelt traktorok berregése, és a szerszámokkal a kezükben fesztelenül jövő-menő munkások látványa. Mi több, gyerekek vidám sikongatását hozta az enyhe szellő a fák takarása mögül. Márpedig itt nem lesz ma medvekaland, vetettem véget az aggodalmaskodásnak.
A Korond völgyének Sókanyon nevű szakaszán a végéhez közeledett egy projekt. Minőségi faanyagból minőségi munkával sétányt varázsoltak a lábtörő ösvényből. Az idelátogató idegeneknek táblákkal osztották stációkra a kirándulást, a táblákon pedig tudományos igényű, de az átlagember számára is érthető magyarázattal olvasható, amit éppen látnak. Amit pedig látunk, az tényleg megdöbbentő, lenyügöző!
A kristályos són csillog a napfény. Az esővíz által kioldott só pedig a patakba jut az apró vízfolyásak végén. Borsószem nagyságú kiválások borítják a sziklák szájadékát. A belső üregből mint kis csengettyű hangja, úgy pittyennek a vízcseppek. Geológusnak való hely, gondolom magamban. Újjhegyemre csippentek egy vízcseppet. Ez aztán biztosan sós, veszem a nyelvemre, de nem… Undorítóan keserű, mindamellett, hogy tényleg nagyon sós. A sóbányában tett kirándulásom alkalmával megkapartam a falat, azt is megkóstoltam. Az inkább hasonlított a sózóteknő oldalának az ízéhez.
A valószerűtlenül idegen látány után üdítő a további séta hangulata. A gyerekek már visszafelé jönnek az ösvény végéről. Egy osztálykirándulásról lehet szó, mert két pedagógus is van velük, akik kevés sikerrel próbálják őket a deszkasétányon tartani. Sokuknak sáros a lábbelije. Igen, ők már felkeresték a Sófürdőt. Az utolsó információs tábla beharangozta a túra záró látványosságát. Innen már látszik a nem túl bizalomgerjesztő hely. Egy napszemüveges, pink sortba öltözött nő ismerkedik a lábhegye által a sár természetével.
Hasonló
A brassói Fekete templom sz...
Medvekaland a Szent Anna tó...
A gyergyószentmiklósi örmén...
Októberi séta Benedek Elekn...
Time travel in the Kálnoky ...
Időutazás a Kálnokyak mikló...
Áldott a te földednek termé...
Római katolikus plébániatem...
Hol terem a furfangos széke...
Rubens oltárkép a szamosújv...
Rhédey Klaudia grófnő, Káro...
A Csorgókő Székelyvarság cs...
Vad nárciszok tengere Széke...
Kőrösi Csoma Sándor szülőhe...
Fenn a Hargitán, a székelye...
Húsvéti kakaslövés Apácán...
Szent László megmenti az el...
Acél Jézus szobor a Gordon ...
Formák, színek, vonalak, fo...
Arany erényöv Drakula kasté...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése