Rubens oltárkép a szamosújvári örmény katolikus templomban

A Krisztus levétele keresztről című festmény a Feltámadás kápolnájában látható

– A központi alak hangsúlyozásának módja jellemző a flamand festőre – elemzi az alkotást Esztegár János, a templom gondnoka, a helyi örmény közösség vezetője. – Nézzék csak meg! Jézus Krisztuson látjuk a legtöbb fényt. A tragikus hangulatú kép többi alakján egyre kevesebbet, talán még Mária Magdolna arca, szőke fürtjei, és aranyszín ruhája marad a figyelem középpontjában. 

Magával ragadó a jelenet. A baljósan sötét kereszt, a borús háttér, az arcokon ülő gyász híven idézi meg a keresztről való levétel bibliai pillanatait. Nem tudom, melyik művészt sértené meg a talán eretnek gondolatom, de Munkácsy Debrecenben kiállított Krisztus trilógiája jut eszembe…

Az álmos nyári délutánon a templom melletti parókia kapuján olvasható a telefonszám, melynek segítségével megnyittatott a templom ajtaja. Esztegár János délutáni pihenését szakította félbe, hogy megmutassa féltett kincsüket, a Rubens festményt, büszkeségüket, és az első templomuk után a város központjában épült gyönyörű barokk templomot, közben meséljen a városról, amely őseinek, a tatárok elől Erdélybe menekült örmények munkájának köszönhetően fejlődött szabad királyi várossá. 

A hűvös templombelsőben a mohó kíváncsiság máris a képet kereste. A nehéz kulcsokkal érkezett “házigazda” alighanem hozzászokhatott a vendégek ilyesféle attitűdjéhez. A vaskarikán megkereste az oldalkápolna araszos kulcsát, és miközben fordult a zár nyelve, már el is kezdődött a történet.

– 1700 körül festette Rubens a képet. Napóleon Rómából vinné magával más műtárgyakkal együtt, de angol kalózok kezére került a hajó, amely szállította. Párizs helyett tehát Londonba kerül, ám itt sem sokáig időzik, mert bizonyos diplomáciai manőverek után Bécs lett a kép következő állomása, a Belvedere kastély.

Nem kevésbé mozgalmas a földrajzilag hosszú kalandok után már akár rövidnek is nevezhető utolsó utazása sem. II. Ferenc osztrák császár hálából az örményeknek ajándékozta a képet, nem feledkezve meg arról, hogy az erdélyi örmények a Napóleon elleni háborúban támogatták a kincstárát.

1944-ig nyugta volt a képnek a kápolnában. A németek visszavonuláskor viszont magukkal vitték, de a budapesti kormány a háború után visszaadta. Később a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban restaurálták, és 1999-ben visszatért ide, a Feltámadás kápolnájába.

A hányatott sorsú, végül Moldvából idetelepült örmények nem véletlenül lehettek támogatói a bécsi udvarnak. Történelmük bizonyítja, hogy “népüknek vérében a van” a kereskedelem, ami által nem csak az osztrák uralkodó hadviselését segíthették elő, de maguknak is szép várost építhettek a Kis-Szamos partján, nem messze Kolozsvártól.  Szamosújváron kívül Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson és Szeben megyében, Erzsébetvárosban is sok telepedett meg  közülük. Mindhárom helyen szép templomot építettek, és egyre kisebb közösségeik őrzik hagyományaikat.

– Hol van még egy település a világon, amelynek rajzasztalon születtek a tervei, párhuzamosak az utcái?! – emeli fel a kezét talányosan Esztegár János. Már a templom főhajójában ülünk. Az első padsorban, ahol egykor a leggazdagabb kereskedők foglaltak helyet. – Igen, New York az – helyesel a válaszra, amely a távolság és a nagyság közötti különbség ellenére kézenfekvő. Két fontos dologban azonban legalább ekkora a különbség, teszem hozzá magamban. Szamosújvár valóban huszadik századinak számító alaprajza ellenére emberléptékű. Meglepően sok, és épségben megmaradt barokk stílusú háza, középületei pedig teljesen egyedivé teszik. Az 1600-as évek végén Apafi Mihály erdélyi fejedelem engedélyt adott számukra, hogy ehelyt letelepedjenek, és bekapcsolódjanak a korabeli kereskedelembe. És az 1700-as évek nagy építkezéseinek a tervei már – a korabeli források szerint – egyenesen Rómából származnak. A templom és a város stílusa – minő szerencsés egybeesés – megegyezik. Esztegár János kifogyhatatlan energiával mesél. A várossal kapcsolatos történetei bőven elegendőek volnának egy külön élménybeszámolóhoz. A székesegyház belső tere a fényképezőgép számára ritka csemege. Nem találkoztam még olyan templommal, melynek ablakai ilyen kiegyensúlyozott fényviszonyokkal kényeztetik a fotóst. A főoltár, a fölötte ívelő gazdagon tagolt párkányzat, a míves oszlopfők híven tanúskodnak az építtetők jó ízléséről, a freskók pedig arról, hogy Rubens műve jó társaságba került ebben az épületben. 

Egy örmény templomban kötelező Világosító Szent Gergely megjelenítése. Ő volt az, aki 301-ben  a királyt keresztény hitre térítette Örményországban, majd városról városra járva, papokat szentelt, iskolákat alapított és benne tanítókat; megtéve mindazt, ami az egyház és az ország javára szolgált, aminek köszönhetően itt alakult meg az első keresztény állam. Örményország után a környező népeket is a keresztény hitre térítette. A jobb oldali mellékoltár méltó emléket állít számára.

A másik megjelenítése a főoltár melletti hosszú keskeny ablak színes ólomüveg képe. A részben latin betűs felirat szerint bizonyos Merza Gyula állíttatta édesatyja, Merza Joachim emlékére 1930-ban. Jut eszembe: vajon Merza vezetéknevű ismerőseim szintén örmény származásúak?

Hallgatom Esztegár Jánost, saját magával és nemzetével kapcsolatos, olykor karcosan önirónikus megjegyzéseit. Derűs személyiségén átsugárzik egy olyan ember alakja, akiben a látogató gazdag tudású idegenvezetőt talál a szamosújvári örmény katolikus templomban. A hatalmas acélkarikán megcsörrennek az öreg zárak vénséges kulcsai, amint búcsúzáskor leteszi őket a padsorok előtti kőkorlátra. Hamarosan ismét bezárul a Feltámadás kápolnájának ajtaja, benne Rubens messze földön híres festményével.

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése