Medvekaland a Szent Anna tónál Székelyföldön

Nem játék, óv a mondás, viszont türelmes fotómodell. Legalábbis a vénebbje…

Csíkkozmás felől kanyarog felfelé az erdei út a magyarok számára kihagyhatatlan turisztikai látványosság, a nevezetes krátertó felé. Nagy a forgalom, mert a szomszédos Bálványoson éppen a nyári szabadegyetem és diáktábor rendezvényei zajlanak. Az út szélén vérfagyasztó nyugalommal szemléli a jövő menőket egy őslakos, egy barna medve. Van aki gyorsít, van aki lassít, én veszem a bátorságot, és az ablakot lehúzva elkattintom életem szelfijét. A Hargitán egyszer kiugrott elém az útra egy fajtestvére, de ő meglepő tempójú vágtába kezdett, és csak akkor tűnt el a hatalmas lapulevél dzsungelben, amikor meglátta a szemből közeledő rönkszállító trélert. Hatalmas hátsóján hullámozva rengett vastag bundája.A tóig hátralévő úton egyébre se gondoltam, hogy vajon elég gyorsan elstartoltam volna-e, ha a maci felugrik, és meg akar kóstolni. Ám feltűnt a nagy parkoló, a jegyváltás helye, és nem utolsó sorban egy nagyon kulturált wc. Ez utóbbi a percekkel ezelőtti kaland fényében nagyon fontos objektum, hiszen nagyon meggondolandó a sűrűbb erdő felkeresése bármilyen célból.

A picinyke hegyi állóvíz nem tengerszem, mint azt gondolnánk, hanem egy kráter, amely vulkán volt egykor. Ma nem láva bugyog benne, hanem egy csendes szép tavacska tükrében tekint saját magára a hajdanvolt vulkán pereme.A szakszerű leírás a Wikipédiából: “A környéken a geológiai közelmúltban, mintegy 56 ezer évvel ezelőtt, erős vulkáni tevékenység folyt. A Csomád maga több, egykor aktív lávadóm együttese. A Szent Anna-tó úgynevezett maar-tó, azaz a láva és víz találkozása nyomán bekövetkező robbanás nyomán keletkezett. A Csomád mint vulkáni rendszer egykor hasonló robbanásos kitöréseket produkált, mint a Vezúv. Az izzó piroklasztáradások által magával ragadott fatörzsek maradványaiból két magyar kutató, Harangi Szabolcs és Kiss Balázs meghatározta a vulkán utolsó kitörésének idejét: ezek szerint 32 ezer évvel ezelőtt működött utoljára itt és egyben a Kárpát-medencében vulkán. A vulkáni lerakódásban található zöldamfibol-kristályok vizsgálatából következtetni tudtak arra is, hogy a Csomád alatt található szokatlanul megnyúlt magmakamrából az anyag annak idején 8-12 nap alatt tört a felszínre.”

Visszatérve a mába és a tópartra, akaratlanul is megállok néhány pillanatra. Alig kell fordítanom a fejem, hogy az egész panoráma elém teljesedjen. A mindössze 22 hektáros vízfelület, és a körben minden irányban emelkedő hegyoldal nagyon kicsike. Mint egy pecsétgyűrű, a bele illesztett zöld kővel.

A tó körüli séta tényleg séta, túrának nemigen nevezhető. Ennek ellenére kevesen vágnak neki. Lehet csónakot bérelni, egy kis bódéban hideg sört inni, és legalább a közeli kápolnáig elsétálni. Ez utóbbinak a keresztje idelátszik, és más emberkéz teremtette objektum nincs is.

“A Szent Anna kápolnát 1764-ben a csíkkozmási Tompos Péter plébános újjáépítette a kozmási Kozma Ferenc kőmüvessel és fiaival, Ferenccel és Tamással, olvasható a tóparti tablón. Ezekben az időkben két búcsút tartottak: Szent Anna és Kisasszony napján. A leghíresebb a Szent Anna búcsú volt, ahol számos katona mellett Csíkból és Háromszékről húsz-harmincezer búcsús találkozott. Ott nem csak imádkoztak hanem véres verekedések is történtek. Éppen a durva kihágások miatt 1786-ban gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök betiltotta a búcsút. Kovács Miklós püspök 1830-ban újra engedélyezte, majd 1844-ben kénytelen volt a visszaélések miatt betiltani.. Az elhagyatott kápolnát 1860-ban egy kászoni mondó-ember saját kezűleg kijavította, s a búcsújárást ismét elindította. A Honfoglalás millenniumán a Szent Anna búcsút ismét felélesztették. (…) A kápolnát a második világháború mindegyre feltörték és rongálták. A lázárfalvi és a kozmási egyházközség 1948-ban javíttatta, majd 1976-77-ben végül 2007-ben.”

Egy kisebb és nagyobb kérdés marad meg bennem válasz nélkül amikor tovább lépek a táblától. Milyen lehet az a mondó-ember, és milyen lehet amikor itt húsz-harmincezer búcsús keze egyszer imára, egyszer a bicska nyelére kulcsolódik… De szerencsére most béke van, legalábbis itt a kráter alján.Ha már béke, csipegessünk málnát. A látogatók beszélgetésének, a gyerekek visongatásának, a jövés menésnek egy felülmúlhatatlan haszna, hogy a medvék ilyenkor távol tartják magukat. Különben pedig elég szaporátlan az erdő gyümölcsével jóllakni, mert gyér a termés. Kárpótol a semmivel sem összehasonlítható íz és illat. A víz szélén figyelmesen kell lépni a málnabokrok között, mert az ingovány észrevétlenül rejtezik a lombok alatt. De aztán összegyűlik egy maréknyi, aztán még egy.Ebédidő közeleg, az árus bódénál kisebb sokadalom vásárolgat, a családok kiülnek a vízpartra. Én már nem vagyok éhes, az elárusító kislánnyal megbeszélem a medvehelyzetet. Megmutatja a szemetes edények köré kiépített villanypásztor huzaljait. Most a földre lógnak, de éjszakára körbe tekerik vele gyűjtőhelyet. A parkolóhoz vezető visszaút emelkedője keményen megizzasztja a kevésbé edzett látogatókat, de ki lehet bírni. Aki korán érkezett és hamarabb ér fel, az még meglátogathatja a közeli mohos tőzeglápot. Én úgy voltam vele, hogy szépnek és különlegesnek elég egy napra egy élmény. Hozzáteszem, hogy a délelőtti medvekaland még folytatódott, így keretévé vált ennek az amúgy is emlékezetes napnak. Igen, ismét medve állt az út mellett. Egy felnőttkorhoz közeledő bocs, amelyről csak kutyafuttában készült egy felvétel. Azok a karmok bizony rácsaptak az ablaküvegre. Még egy felejthetetlen élmény, erről akár le is mondtam volna. Igen, a medve nem játék, de a Szent Anna tó nagyon szép.

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése