Októberi séta Benedek Eleknél Kisbaconban

Sárgulófélben a falevelek, bárányfelhők az égen, őszillat a levegőben. A mesék földjén járunk. Azon a tájon, ahol sok száz magyar mese látta meg egykor a napvilágot és ahová éppen száz esztendővel ezelőtt hazaköltözött Benedek Elek…

A Mari-lak, a kisbaconi Benedek kúria. Benedek Elek így ír e házról: „Ebbe a házba be van falazva a lelkem, a téglákat, melyeknek minden darabja egy-egy könyv, az én véremmel kevert mész ragasztja össze.”

Amikor százezrek hagyják el Erdélyt, Benedek Elek a kisebbségi sorsot választva hazatér Budapestről Kisbaconba. 1920-ban így zárja életrajzi regényét, az Édes Anyaföldem!-et: „Tavasz nyíltán hazamegyünk, Mária”. Majd 1921 nyarán feleségével végleg hazatér szülőfalujába. Így ír Kisbaconról, szülőfalujáról, amelyhez egész életében hűen ragaszkodott: „Kicsiny falu az én falum, legkisebb az egész vidéken s a legszebb.” „Egy hosszukó tál, melynek kicsorbult egyik vége, ebben a tálban egy csudaszép bokréta: ez az én szülőfalum. Ebben a faluban minden háznak van gyümölcsfás és virágoskertje, s május havában, amikor itt a gyümölcsfák virágba borulnak, Csíkorra tetejéről (a szomszédos „Csíkország” orra ez a hegy) óriási bokrétát lát ájtatosan bámuló szemed. Bokrétát, melynek szépségét a kikandikáló piros cserepes házfödelek nem rontják, de sőt emelik. ”

Benedek Elek szobra Kisbacon központjában

Hazahívja a honvágy, a szülőföldje iránti hűség, a magyar nyelv művelése és az erdélyi magyar irodalom megszervezése iránti kötelességtudat. Hazatérése után 1922-től haláláig főszerkesztője a Cimborának, a „jó gyermekek képes hetilapjának”, mellyel elsősorban a kisebbségi sorsba került magyar gyermekeket, ifjúságot nevelte anyanyelvük tiszteletére, szeretetére, művelésére és megtartására.

Válogatás az 1990-es években újraindult Cimbora gyermeklapból, amely a mai napig havonta megjelenik. Mellettük Elek Apó meséiből készült díjnyertes gyermekrajzok sorakoznak

Immár több, mint ötven éve fogadja a család az idelátogató vendégeket. Az Emlékházat 1969 májusában alapították. Az emlékkiállítás  keretében a kúria két szobája tekinthető meg: a nagy ebédlő és az ebből jobbra nyíló dolgozószoba. A ház többi szobáját mai napig családtagok lakják.

A Mari-lak egykori nagy ebédlője, az Emlékház egyik látogatható szobája

Könyvek, kéziratok, eredeti bútorok, emléktárgyak sokasága fogadja az idelátogató vendégeket. Az emlékhely hangulatát a nagy mesemondó szelleme lengi be ma is.

Faragott csillár a Mari-lak egykori nagy ebédlőjében, melyet Máthé Ferenc vargyasi fafaragó készített 1977-ben

Telnek, múlnak az évek, és Nagyapó köztünk él ma is meséi, művei, tettei, életre szóló útravalói által.

A kihúzható ebédlőasztal. Bármily híres vendég érkezett a házhoz, Benedek Elek mindig saját szüleit ültette az asztalfőre

Karvaly Mór festménye a fiatal Benedek Elekről, amely a dolgozószobájában tekinthető meg

Benedek Elek dolgozószobája. A toll, mely mesék és más írások százait vetette papírra

Benedek Elek íróasztala: az utolsó levél, ex libris Benedek, tintatartó, töltőtoll

Bíró Boróka Júlia (Benedek Elek ükunokája) és édesanyja Bíró Enikő (Benedek Elek dédunokája), Benedek Elek hagyatékának őrzői, a kisbaconi Benedek Elek Emlékház működtetői a kúria verandáján 2021. októberében

Íróasztalán a levél, melyet fogadott író fiának, Szentimrei Jenőnek címez 1929. augusztus 16-án. Az utolsó. Az azóta jelmondattá vált utolsó mondattal: „Fő, hogy dolgozzanak!”. Aztán egy félbeszakadt gondolat: „A fiú újra…”, melynek értelmére örök homály borul. „Kihull a toll reszkető kezéből”, ahogyan azt korábban megjövendöli, ily módon ragadja el a halál. Felesége követi a halálba is. Amikor látja, hogy szeretett férje menthetetlen, beveszi az erre a célra összegyűjtött nagy mennyiségű altatót. 1929. augusztus 19-én két koporsó áll a kisbaconi kúria udvarán. Hatalmas tömeg kíséri utolsó útjukra, a falu népe búzakalász koszorúval búcsúzik: “a kisfalu sír, siratja nagy fiát”.

Száz év telt el, a százegyedik október sárguló falevelei közt itt vagyunk, itthon vagyunk Székelyföld szívében. Maradni és megmaradni Erdélyben, száz évvel az ő nemes hazatérése után: feladat és felelősség. Benedek Elek eszmei, irodalmi és tárgyi örökségét szívvel, lélekkel, odaadással ápolni pedig: örökül kapott kiváltság és kötelesség.

(Köszönet Ésik Sándornak a 2021. októberében tett kisbaconi látogatásáért és a képi megörökítés általi értékmentésért és értékteremtésért!)

Írta:
Bíró Boróka

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése