Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
A székely ember házát a közösség építette
A háziasszony berbécstokánnyal, töltelékes káposztával kínálta meg a résztvevőket a végén
Az erdőllő kaláka általában télen történt. Voltak a magánerdők és a közbirtokossági erdők. Ezekről a fát lehetőleg egyszerre akarták elhozni, ezért szervezték meg az erdőllő kalákát. Általában akkor csinálták a kalákát, amikor valaki építeni akart. Az volt a szokás, hogy mindenki, akit meghívtak a kalákába a saját erdejéből vitt két darab jó, házépítésre alkalmas boronát.
Nagyon korán, éjfél után keltek, vastag székelyharisnyát húztak, mellénylájbit, kurtazekét, hosszúzekét vettek fel, lábukra bocskort kötöttek jó meleg kapcával, feltűrték a hosszúzeke gallérját, kezükre felhúzták a horgolt kesztyűt és sorban indultak az erdőre. Itt egymást segítve megrakták a szánokat, és sorban jöttek haza. Ha nem kalákában mentek az erdőre, akkor is segítettek egymáson az erdőn. Nem volt tanácsos magányosan menni. Gyakran történt baleset.
Két emberre feltétlen szükség volt a fa kivágásához is. Fejszével berótták a fát a dőléssel ellentétes oldalon, majd nagy, széles lapú fűrésszel két ember fűrészelte el. Vigyázni kellett, hogy a fa oda dőljön, amerre tervezték. A boronákat hazavitték.
Otthon aztán ácsokat hívtak, akik nagy, széles faragó fejszével megfelelő méretűre faragták ki, majd összerakták, és le is fedték, ha azonnal nem használták el. Legtöbb ház fából készült. Építettek téglaházakat is. A boronákból összerakott házat le kellett lécezni, hogy a malter meg tudjon állni a fal oldalán és a mennyezeten. Úgy tartották, hogy a faház melegebb, mint a téglaház. Az építés is kalákában történt. Az építés alatt a segítségek, a mesterek háromszor kaptak ételt. Az ebéd legtöbbször két fogás volt és legalább fél egykor már tálalták, volt uzsonna és vacsora is. Fő helyen álltak a húsból készült ételek, de főztek húsnélküli leveseket. Amikor cseréppel való fedésre került a sor, akkor nagyon sokan mentek kalákába. Befejezés előtt elkészítettek két virágcsokrot és kis kereszteket, legtöbbször fémből. A kereszteket és a virágokat feltették a háztetőre. Minden házra tettek keresztet. Átvitt értelemben használták, hogy “minden háznak van keresztje”, illetve, hogy “minden háznak van füstje”. Ez azt jelentette, hogy minden családban van baj. Senki nem épített házat kereszt nélkül. Vallási jelentősége is volt.
Az erdőre menő harisnya két térdére és a fenekére foltot tetettek, hogy melegebb és tartósabb is legyen. Sokszor már varratáskor foltot tetettek a hétköznapi harisnyára. Nem dobták el könnyen a használt ruhákat. Hosszadalmas volt az előállításuk, ezért mindent megfoltoztak.
Az erdőlléssel kapcsolatban is van két tréfás történet Lőrincz János bácsival. Azon a télen nagyon hideg volt. Gondolta János bácsi, hogy megvicceli a feleségét, aki egy csendes, engedelmes asszony volt. Este mondta neki, hogy reggel korán akar menni az erdőre és hozza be a küszküllőt, azt a kis eszközt, amit a járom rögzítésénél használtak, azért hozza be, hogy éjszaka a nagy hidegben meg ne fagyjon. Az asszony be is vitte. Volt akkor kacagás. Sőt még ma is nevetnek, ha a történetet újra elmesélik.
Egy másik alkalommal, amikor ismét nagy hideg volt, reggel korán János bácsi az ökrökkel fáért ment az erdőre. Este, amikor hazaért szólt a feleségének, hogy a nagy hidegben még az ökrök szarvát is megsértette a fagy. Be kellene kötni, kezelni kell epével. Ki is ment a felesége, szerzett epét, rátette egy rongyra és rákötötte a szarvak végére oda, ahol sötétebb volt az ökrök szarva. Ebből is lett egy adoma, amit még a mai nap is mesélgetnek. Tudni kell, hogy régen bármilyen állatot vágtak, a májról levették az epét, száradni tették és fagyás esetén ezzel kezelték a fagyott részt. Ha a hideg megsértette a lábujjakat, kezet, vagy bármit epével átitatott ronggyal kötötték be.
Mindkét kaláka alkalmával, úgy a ganyéhordó, mind az erdőllő kaláka végével, a háziasszony berbécstokánnyal, töltelékes káposztával, vagy valamilyen más kiadós húsos étellel kínálta meg a résztvevőket. Sokszor palacsintát is sütött. A töltelékes káposztát mindig a cserép káposztafőző fazékban főzték. Ezeket a fazekakat is itt készítették Madarason. Sokkal ízletesebb volt a töltelékes káposzta, ha cserépfazékban főtt. Kihűlés után is tovább elállt ebben a fazé éskban.
Hasonló
Országzászló avatás Csíkmad...
Fejkendőhímzés Csíkmadaraso...
Honnan jöttél kisbaba? Menn...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Regina nagymamám tervezte a...
Gyerekkoromban minden házba...
Aranykertben aranyfa, arany...
Székely babák, székely tört...
Mesélnek a csíkmadarasi szé...
Keresztek Csíkmadaras utcái...
Csíkmadarason három napig t...
Mesél egy öreg iskola Csíkm...
Csoma Pista bácsi a lelkét ...
Csíkmadaras második kicsi b...
Édesapám, a csíkmadarasi sz...
Vezérkürtös mindhalálig
Hová lett a csingilingi a g...
Kinek ganyézol? Ez azt jele...
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése