Keresztek Csíkmadaras utcáin és a mezőn

A székely ember amikor egy út menti kereszt mellett ment el, levette a kalapját, keresztet vetett, és így köszönt: Dicsértessék a Jézus Krisztus

Édesapám emlékére

A János fiak keresztje

Gyerekkoromban nagyon sok kereszt állt a falu utcáin, de kereszt állt minden mezőrészen is. Voltak kőből faragott keresztek, de cserefából is. Rendeltetésük volt óvni, védeni azt a falurészt, azt a mezőrészt.  Madarasi emberek faragták, vagy, mert ott volt területük, vagy hálából, hogy valamit sikerült elérni, megvalósítani. A székely ember amikor egy út menti kereszt mellett ment el, levette a kalapját, keresztet vetett, és így köszönt: Dicsértessék a Jézus Krisztus. Ugyanígy köszöntek, ha a templom előtt mentek el. Délben, este, ha harangoztak, bárhol jártak a faluban, keresztet vetettek, és ha lehetett magukban elmondták az Úrangyala imát.  Manapság mindkét szokás kihalóban van. Nem nagyon látni, hogy keresztet vetnek a megmaradt néhány kereszt előtt. 

Nagyon sok kereszt állt a falu utcáin. Általában tízesenként voltak. Az Úrnapi körmenetkor itt készítették el az oltárt, a Szent János napi angyalozáskor is feldíszítették, kalibát készítettek és kis oltárt is. 

A mezőn legtöbbször nem messze a keresztektől kicsi házak voltak. A falusi ember kora tavasztól, késő őszig sokat volt a mezőn. A hirtelen jött viharok alkalmával ezekbe a házakba menekültek be.

Mostanában egyre ritkábban járok a falu utcáin, és a mezőre még kevesebb alkalommal. Amikor írtam a Bölcsőtől a sírig könyvemet 2008-ban, végigbicikliztem a falu utcáin, lefényképeztem a kereszteket.  Néhányat a mezőn is.

A faluban akkor kereszt álltak sok helyen. Most is áll Felszegben, a porondon egy szép bekerített kereszt. Ezt a János fiak keresztjének hívják, mert János Dénes, János András és János Gergely állított. Ők a kereszt szomszédságában éltek. 

A Központban, éppen velünk szemben a Fő út mellett áll a Kicsi Albert faragott kőkeresztje. Ezt Antal Albert állította 1938-ban. Mellékneve volt a Kicsi név, mert alacsony termetű volt. A kapuja mellett állt, és áll ma is. Ő Csíkmadaras egyik leggazdagabb embere volt, később kuláklistára került.

Cserefakereszt áll a Köves utcán, amelyet Molnár János újította fel. A Sándorok utcája és a Dombik utcája találkozásánál állt, és áll egy cserefakereszt. Dombi Mátyás kapuja mellett, ő újította fel. A Horvátok utca és az Antalok utca végénél áll egy szép cserefakereszt. Most virágüzlet van mögötte, így mindig friss virág van a vázában. A Falumejék utcában is szép faragott fakereszt áll, kis kerítéssel. Szőcs Tibor és családja állította. A Köves utca végénél van egy nagyon régi kőkereszt, amelyet Váncsa András és Gáll Borbála állított 1874-ben. Később 1964-ben Váncsa Gábor javította. A templom kapujától nem messze a Főút mellett nagyon régi kőkereszt áll Ezen a következő szöveg áll: KRISZTUS/ JÉZUS/ SZENVEDÉSE/ TISZTELETÉRE/ ÁLITATA/ BIRO/ ISTVÁn/ ÉS NŐJE/ KUNI/ TERÉZIA/ 1889. Innen nem messze a Hídvég utcában is áll egy nemrég felállított cserefa kereszt.

A mezőn lévő keresztek közül a szívemhez a legközelebb áll az, amit az édesapám, Péter Ignác faragott és állított 1939-ben. Még legény volt akkor, 27 éves. Az a hely, ahová a keresztet állította, a keleti mezőrészen van, nem messze a Köd patakjától egy kis dombocskán, a falutól két km távolságra. Nagyon alapos munkát végzett, nyolcvan éve őrzi a mezőt. Jézus szíve tiszteletére állította fel. Szép szöveget faragott bele, ami tulajdonképpen egész életében vezette. „JÉZUS/ SZÍVE/ SZERETLEK/ ÉN SEGÍTS/ ÁT AZ ÉLET/ TENGERÉN//KÉSZÍTETTE/ ÉS/ ÁLLÍTOTTA/ PÉTER IGNÁC/ 1939/ A felső részen van a kereszt alak, ide véste be a Jézus szívet, benne egy kereszt. Különlegessége, hogy minden S betűt, és N betűt fordítva faragott. És nagyon örvendek, hogy most ez a mezőrész a PÉTER IGNÁC KERESZTFÁJÁNÁL nevet viseli. 35 évvel ezelőtt kidöntötték, talán akaratlanul, a család helyreállította, három fenyőfát ültetett mellé, két oldalt egy-egyet, a hátához is egyet. Sajnos azt kihúzták. Most a két fenyőfa őrzi a keresztet. 

Mária napján az édesapám faragta keresztnél 2019.

A tavasszal egyik unoka és a férje drótkefével megtisztították a mohától. Most Mária nap alkalmával öcsémékkel elmentünk a kereszthez. Névnapi ajándék volt számomra. Megtisztítottuk a környéket, virágot vittünk. Régebben nehezebben lehetett eljutni, mert általában sáros, gödrös út vezetett oda. Most le van aszfaltozva, kiskocsival könnyen oda lehet jutni. Édesapámat ezermester székelyemberként ismerték, székelyszabó volt, példaképem nekem, de a faluban másoknak is. Harminc éve hagyott itt, de most is sokat emlegetik a székelyruhákról, amit varrt. 

Ritkán járok a mezőre, így elcsodálkoztam, hogy eltűntek a keleti mezőről a keresztek.

Amikor fényképeztem 11 évvel ezelőtt még állt Fehéragyag dombtetőn egy, rajta Dombi Antal, Bogács Ferenc, és Szőcs Katalin név. Kereszt állt a Keresztút tetőn.

A Hegy dűlő déli részén áll egy kőkereszt. Nagyon messzire ellátszik. Ez áll ezen a kereszten ITT FEKSZENEK/ ISTENBEN EL/ NYUGUTTAK/ HAJDU/ FARKAS ÉS NEJE/ SÁNTA BOR/ BÁLA/ ÁLLITATOT/ ÖT FIA ÁLTAL/ 1896./ Ennek a dűlőrésznek a neve Oláh temető. Hajdu Farkas leszármazottai mesélték el, hogy az 1800-as évek végén a faluban voltak görög katolikus hívek is. Ezek közé tartozott Hajdu Farkas is. Őket nem a római katolikus temetőbe temették el, hanem a lakásuktól nem messze a domb déli részén. Érdekes, hogy ebben a családban két felekezet hívei éltek. Az asszony neve Sánta Borbála, ő Madéfalvától jött férjhez Madarasra. római katolikus volt, a férje görög katolikus.

A Hajdu Farkas és Borbála keresztje

Öt fiú született a házasságukból. János az édesapja vallását örökölte, ő is római katolikus lányt vett feleségül. Nekik is öt gyerekük volt, két fiú és három lány. Az egyik fiút romai katolikusként anyakönyvezték, a másikat, aki a régi román rendszerben született, az apa vallása után görög katolikusnak. Mivel Madarason csak hat család volt görög katolikus, nem volt saját papjuk. Csíkszentdomokoson volt görög katolikus pap, ide jártak templomba, itt keresztelkedtek, de bizonyos esetekben eljött a pap Madarasra is. Volt olyan temetés is, amikor a szertartást római katolikus pap végezte. 1940-ben, a magyar világ kezdetekor a megmaradt görög katolikusok is átálltak római katolikus vallásra.

A Szent Antal kápolna, udvarán van a kereszt

Fogytak a keresztek a mezőn, de állítottak újat is.  1982-ben Horvát Ferenc állított egy betonkeresztet Mezőközép dűlő bejáratához, a Keresztút nevű helyen. A Dúdor nevű határrészen régen állt a Mezei Ferenc (Emre) cserefa keresztje.  Ezt is kidöntötték traktorral. Helyébe Petres Lajos állított keresztet. 

Kereszt a Madarasi Hargitán

Régi kereszt áll Vápészben a Szent Antal kápolna udvarán. Valamikor itt volt a falu. A keresztet Szent Antal tiszteletére állították. A régi kápolnát széthordták, de a falu egyházközössége új kápolnát épített, amelyet 1992-ben szenteltek fel. Azóta minden évben, június 13-án Szent Antal napi kicsi búcsú van.

És végül a Madarasi Hargita csúcson álló kereszt, amit Bálint Lajos kántor faragott, és Szabó Lajos plébános celebrálta kicsi búcsús misén szenteltek fel 1985-ben. 

 

Szerző: 2019. 10. 31.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló