Mesélnek a csíkmadarasi székelyruhák

Minden korosztálynak, minden ünnepre be kellett tartani a szabályokat

Forgatom az albumokat, nagyon sok fénykép van a régi időkből. Vannak olyanok, amelyek az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején készültek.  A képek eredetéről, a képeken szereplő személyekről azok meséltek, akiktől kaptam. A későbbiekről már sokkal többet tudok, hiszen már nagyon sok embert személyesen ismertem. Mi a közös ezekben a képekben? Majdnem mindenki székely viseletben van.

Ma már nem csattog minden házban szövőszék. Bolti ruhák váltották fel a népviseletet. Az igaz, hogy igyekszünk magunknak, gyermekeinknek székely ruhát varratni. De vajon a dédunokáink fogják-e tudni, hogy milyen is kell, legyen a székely ruha? Határozottan állítom, hogy igen. Szerettem volna hozzájárulni a gyűjtő munkámmal, hogy ne csak az éppen „aktuális” székelyruhát ismerjék, hogy a gyűjtésem nyomán láthassák milyen is volt hajdanában ükapáik, ükanyáik viselete.

Gyűjtöttem a régi, még maradt székelyruhákat, mély gyökerekkel kapcsolódnak a szülőfalumhoz. Sajnos ezek a gyökerek nem tudták megtartani az eredeti ágakat, az eredeti viseleteket. Úgy jártak, mint a fa, amelyre új oltványok kerültek, és ezeknek a termései már másabbak. Régebben nagyon színes virágok voltak, színes, változatos volt a viselet. Minden korosztálynak, minden ünnepre be kellett tartani a szabályokat. Ennek ellenére magán viselte a településünk „jegyeit”. Bárhová is mentek az asszonyaink, leányaink, a viseletükről megmondták, hogy Csíkmadarasiak. Az első „beoltás” a 60-as években történt. Bejött „divatba” a piros-fekete szín. Erős volt a hatás, sikerült eltüntetni a viselet színes tarkaságát. Gyorsan kezdték el az új viselését, kihagyni, elhagyni, eladni a régit. Amikor gyűjtéshez kezdtem, mára alig találtam eredeti székelyruhákat.

 Azokból mutatok be néhányat, amelyek a kis szobám falán „ékeskednek”.

Alsószoknyák

Csepeszek, főkötők

                       1880 körül                                                                                                                         Napjainkban

Édesapám varrta férfiruhák

Kendering 1950-ből, nem viselte senki, kender gatya, ez már nagyon régi, agyonmosott darab.

Befejezésül. Három könyvemhez írt előszót a néhai Barabási László tanár, több saját könyvet írt. Tulajdonképpen Ő indított el, hogy leírjak sok mindent a könyveimbe. Az első könyv szerkesztésében segített, a többit csak átolvasta. Tőle idézek. „A madarasiak örvendhetnek, hogy milyen jól bemutatja a falut. A nem madarasiak szíve meg azért telik meg meg büszkeséggel, mert egy múltat mutat be a ruházatot, szokásokon keresztül, amely összeköt Európával. Mikor bemutatja a helyi viseletet, a szerző talán nem is tudja hány nép használja ugyanazokat a szabásmintákat, diszítőelemeket, mint amit a Madarasról írt könyvében láthatunk.”

Írta:
Tankó Molnár Mária

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése