Országzászló avatás Csíkmadarason 1942-ben

A plébános megszentelte és a magyar himnusz éneklése közben húzták fel

A zászlófelvonó ünnepség Bogács Ferenccel és Antal Árpád bíróval 1942.

Amikor 1918-ban aláírták a Trianoni békeszerződést, megváltozott az élet. Erdély román fennhatóság alá került, nagyon sokat szöktek át a fiatalok közül az anyaországba. Voltak, akik a katonaság elől szöktek el. Egy ideig nem is jöhettek haza, mert katonaszökevényként bezárták volna.

Aztán jött ismét egy fordulat a Bécsi döntés, 1940-ben. Beköszöntött a kicsi magyar világ. Legfőképpen az anyanyelv használata volt kedvező. Azok a gyerekek, akit román iskolába kényszerítettek, akik végül sem románul, sem magyarul nem tanultak meg írni, olvasni rendesen, bizony nagyon örültek. Már nem volt határ, szabadon hazajöhettek, azok, akiknek addig tiltott volt. Örömmámorban úszott mindenki. Az iskolákba nagyon sok anyaországi tanító került, akik próbálták bepótolni az ismereteket.

Csíkmadaras Országzászlaja

Már nyíltan ki lehetett tenni a piros-fehér-zöld zászlókat. Ebben segítettek a hazatérők, akik nemzeti színű zászlókat adományoztak. Hazatért látogatóba Bogács Ferenc is a feleségével. Amikor itthon volt, mindig székelyruhába öltözött. Elhatározta, hogy ajándékoz a falunak egy nagyméretű nemzeti lobogót. 1942-ben jöttek haza a feleségével, hozták a nagy, úgy 1,5 x 2,8 m nagyságú zászlót.

A falu bírója vezetésével 194o-ben megtervezték egy zászlótartó emelvény megépítését a „nagy” iskola előtt. El is készült az emelvény két oldalon lépcsővel, és egy nagy zászlórúddal, amit piros-fehér-zöld csíkokkal festettek le. Ide szokták felhúzni ünnepségeken a nemzeti zászlót. Tehát Bogács Ferenc 1942-ben hozta a nagyméretű zászlót. A falu apraja, nagyja készült a megszentelésére, felvonására.  Majdnem mindenki székelyruhába öltözött. Műsort tanultak az ünnepségre. Nem találtam hivatalos leírást, de amikor a képeket gyűjtöttem, sok élő tanú volt még. A néhai Antal Viktória tanító néni mesélte el az eseményt. Ő adott ide több fényképet, hiszen az apósa Antal Árpád volt a falu bírója. Közben elbeszélgettem Bogács Demjénnével is, az ő férje testvére volt Bogács Ferencnek, aki a zászlót hozta.

Az ünneplő csíkmadarasiak

A zászló megszentelésére és felvonására egy nagy ünnepség keretén belül került sor. A plébános Szabó Gyula volt. Ünnepi szentmisét tartottak az iskola előtt, a plébános megszentelte a zászlót, a magyar himnusz éneklése közben húzták fel. Utána műsoros előadás következett, táncoltak, énekeltek, verseket szavaltak.

Ez a zászlótartó emelvény még hosszú ideig állt, mígnem néhány túlbuzgó megyei vezetőnek nem kezdte szúrni a szemét. Amikor az iskolában ellenőrzéseket tartottak a nyolcvanas évek végén, mindig keresték mibe kössenek bele, mivel alázzanak meg, minket, pedagógusokat. Hiba volt, ha az ablakban piros muskátli volt, mert ugyebár a függöny az fehér volt, a virág piros, és a levele zöld. Így került sorra az emelvény lebontásának terve is. Határidőre kellett lebontani. Voltak, akik eltették jó helyre a köveket. 

Aztán jött fordulat, 1989. Megváltozott sok minden. A falu vezetősége és az iskola igazgatója nevet adtak a mi iskolánknak is. Felvette a Kiss Ferenc nevet. Emlékére szobrot állítottak az emelvény helyére, azokból a kövekből, amelyekből eredetileg állt a zászlótartó emelvény. 

Írta:
Tankó Molnár Mária

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése