Országzászló avatás Csíkmadarason 1942-ben

A plébános megszentelte és a magyar himnusz éneklése közben húzták fel

A zászlófelvonó ünnepség Bogács Ferenccel és Antal Árpád bíróval 1942.

Amikor 1918-ban aláírták a Trianoni békeszerződést, megváltozott az élet. Erdély román fennhatóság alá került, nagyon sokat szöktek át a fiatalok közül az anyaországba. Voltak, akik a katonaság elől szöktek el. Egy ideig nem is jöhettek haza, mert katonaszökevényként bezárták volna.

Aztán jött ismét egy fordulat a Bécsi döntés, 1940-ben. Beköszöntött a kicsi magyar világ. Legfőképpen az anyanyelv használata volt kedvező. Azok a gyerekek, akit román iskolába kényszerítettek, akik végül sem románul, sem magyarul nem tanultak meg írni, olvasni rendesen, bizony nagyon örültek. Már nem volt határ, szabadon hazajöhettek, azok, akiknek addig tiltott volt. Örömmámorban úszott mindenki. Az iskolákba nagyon sok anyaországi tanító került, akik próbálták bepótolni az ismereteket.

Csíkmadaras Országzászlaja

Már nyíltan ki lehetett tenni a piros-fehér-zöld zászlókat. Ebben segítettek a hazatérők, akik nemzeti színű zászlókat adományoztak. Hazatért látogatóba Bogács Ferenc is a feleségével. Amikor itthon volt, mindig székelyruhába öltözött. Elhatározta, hogy ajándékoz a falunak egy nagyméretű nemzeti lobogót. 1942-ben jöttek haza a feleségével, hozták a nagy, úgy 1,5 x 2,8 m nagyságú zászlót.

A falu bírója vezetésével 194o-ben megtervezték egy zászlótartó emelvény megépítését a „nagy” iskola előtt. El is készült az emelvény két oldalon lépcsővel, és egy nagy zászlórúddal, amit piros-fehér-zöld csíkokkal festettek le. Ide szokták felhúzni ünnepségeken a nemzeti zászlót. Tehát Bogács Ferenc 1942-ben hozta a nagyméretű zászlót. A falu apraja, nagyja készült a megszentelésére, felvonására.  Majdnem mindenki székelyruhába öltözött. Műsort tanultak az ünnepségre. Nem találtam hivatalos leírást, de amikor a képeket gyűjtöttem, sok élő tanú volt még. A néhai Antal Viktória tanító néni mesélte el az eseményt. Ő adott ide több fényképet, hiszen az apósa Antal Árpád volt a falu bírója. Közben elbeszélgettem Bogács Demjénnével is, az ő férje testvére volt Bogács Ferencnek, aki a zászlót hozta.

Az ünneplő csíkmadarasiak

A zászló megszentelésére és felvonására egy nagy ünnepség keretén belül került sor. A plébános Szabó Gyula volt. Ünnepi szentmisét tartottak az iskola előtt, a plébános megszentelte a zászlót, a magyar himnusz éneklése közben húzták fel. Utána műsoros előadás következett, táncoltak, énekeltek, verseket szavaltak.

Ez a zászlótartó emelvény még hosszú ideig állt, mígnem néhány túlbuzgó megyei vezetőnek nem kezdte szúrni a szemét. Amikor az iskolában ellenőrzéseket tartottak a nyolcvanas évek végén, mindig keresték mibe kössenek bele, mivel alázzanak meg, minket, pedagógusokat. Hiba volt, ha az ablakban piros muskátli volt, mert ugyebár a függöny az fehér volt, a virág piros, és a levele zöld. Így került sorra az emelvény lebontásának terve is. Határidőre kellett lebontani. Voltak, akik eltették jó helyre a köveket. 

Aztán jött fordulat, 1989. Megváltozott sok minden. A falu vezetősége és az iskola igazgatója nevet adtak a mi iskolánknak is. Felvette a Kiss Ferenc nevet. Emlékére szobrot állítottak az emelvény helyére, azokból a kövekből, amelyekből eredetileg állt a zászlótartó emelvény. 

Írta:
Tankó Molnár Mária

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése