Kinek ganyézol? Ez azt jelenti, kinek udvarolsz?

Lőrincz János bácsi megbeszélte a szekerekkel a kalákát, de azok nem értettek a szóból

Közeli rokonok (Csíkmadaras 1942)

A trágyázást is legtöbbször kalákában végezték.  Szerre mentek egymáshoz kalákába. Nálunk ezt ganyézó (trágyázó) kalákának nevezték.  Ha nagylány volt a családban, és annak komolyan udvaroltak, akkor a leendő vej is elment segíteni a ganyéhordó kalákába. Innen ered az a szólásmondás, hogy „Kinek ganyézol?” Ez azt jelenti, hogy kinek udvarolsz? A szekereket egymás után rakták meg, egymásnak segítettek. A szekér, vagy szán tulajdonosa oda kellett figyeljen, amikor az övét rakták, mert ha nem figyelt jól oda, akkor túl sokat raktak. Így aztán nehezen tudott elindulni és lassabban is tudott haladni. Meg volt a mértéke annak is, hogy területenként mennyi szükséges. Így hold földre 40-50 szekér trágyát kellett vinni.

Egy másik szólás-mondás a ganéval kapcsolatban. “Tüzet oltani ganyélével is lehet.” Ennek az értelmezése: abban az esetben szokták mondani, ha egyik házastárs megcsalja a párját. Úgy tartják, hogy ha egy férj megcsalja a feleségét, a szerető nem ér fel a feleséggel, alábbvaló, aki csak a szenvedély csillapítására való.

A ganyéhordó kaláka   előtti napon értesítették azokat, akikre  számíthattak. Kora reggel indult a munka. Ekkor egy nap alatt az egész évben felgyűlt trágyát elvitték a mezőre. Ezzel kapcsolatban is van egy tréfás, igaz történet Lőrincz János bácsival, aki igazi mókamester volt. Szeretett mindenkit megviccelni, akár a saját édesapját, akár a feleségét vagy más embereket. Nagyon szerették hallgatni, mindenhol mókázott, viccelt. Ha mulatságba mentek ott is mindig volt valami a tarisznyájában. Ha felmentek az erdei kaszálókra nyáron dolgozni, akkor sem unatkozott senki, aki a közelében volt. Mindenben talált valami mókásat. Több olyan vicce volt, amelyet még most is emlegetnek. Ilyen volt egy ganyéhordó kalákának a megszervezése.

Idős Lőrincz Dénes, a nagybátyja szólt neki:

– János, holnap ganyéhordó kaláka lesz nálunk, és szólj a szekereknek!

El is ment János és minden gazdához bement, aki hivatalosak lett volna a kalákába. Bement az udvarra, odament a szekérhez és mondta:

– Hallod-e te szekér, holnap Lőrincz Dénesnél, ganyéhordó kaláka lesz!

Jól van, Dénes bácsi előkészített mindent másnapra, a felesége pedig előszerelte a kalákára főzendő ételt. Reggel felkeltek és várták a kalákásokat, de nem jött senki. Ekkor vették kérdőre Jánost.

– Szóltál-e János a szekereknek? 

– Én igen.

– És mit mondtál nekik? 

– Azt mondtam, hallod-e te szekér, holnap ganyéhordó kaláka lesz Lőrincz Déneséknél. 

Hát nem volt mit tenni, egy kicsit bosszankodtak, a kaláka pedig elmaradt egy másik alkalomra. Az ételt otthon megették, és lett egy vidám történet.

Szerző: 2019. 07. 10.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló