Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Kinek ganyézol? Ez azt jelenti, kinek udvarolsz?
Lőrincz János bácsi megbeszélte a szekerekkel a kalákát, de azok nem értettek a szóból

Közeli rokonok (Csíkmadaras 1942)
A trágyázást is legtöbbször kalákában végezték. Szerre mentek egymáshoz kalákába. Nálunk ezt ganyézó (trágyázó) kalákának nevezték. Ha nagylány volt a családban, és annak komolyan udvaroltak, akkor a leendő vej is elment segíteni a ganyéhordó kalákába. Innen ered az a szólásmondás, hogy „Kinek ganyézol?” Ez azt jelenti, hogy kinek udvarolsz? A szekereket egymás után rakták meg, egymásnak segítettek. A szekér, vagy szán tulajdonosa oda kellett figyeljen, amikor az övét rakták, mert ha nem figyelt jól oda, akkor túl sokat raktak. Így aztán nehezen tudott elindulni és lassabban is tudott haladni. Meg volt a mértéke annak is, hogy területenként mennyi szükséges. Így hold földre 40-50 szekér trágyát kellett vinni.
Egy másik szólás-mondás a ganéval kapcsolatban. “Tüzet oltani ganyélével is lehet.” Ennek az értelmezése: abban az esetben szokták mondani, ha egyik házastárs megcsalja a párját. Úgy tartják, hogy ha egy férj megcsalja a feleségét, a szerető nem ér fel a feleséggel, alábbvaló, aki csak a szenvedély csillapítására való.
A ganyéhordó kaláka előtti napon értesítették azokat, akikre számíthattak. Kora reggel indult a munka. Ekkor egy nap alatt az egész évben felgyűlt trágyát elvitték a mezőre. Ezzel kapcsolatban is van egy tréfás, igaz történet Lőrincz János bácsival, aki igazi mókamester volt. Szeretett mindenkit megviccelni, akár a saját édesapját, akár a feleségét vagy más embereket. Nagyon szerették hallgatni, mindenhol mókázott, viccelt. Ha mulatságba mentek ott is mindig volt valami a tarisznyájában. Ha felmentek az erdei kaszálókra nyáron dolgozni, akkor sem unatkozott senki, aki a közelében volt. Mindenben talált valami mókásat. Több olyan vicce volt, amelyet még most is emlegetnek. Ilyen volt egy ganyéhordó kalákának a megszervezése.
Idős Lőrincz Dénes, a nagybátyja szólt neki:
– János, holnap ganyéhordó kaláka lesz nálunk, és szólj a szekereknek!
El is ment János és minden gazdához bement, aki hivatalosak lett volna a kalákába. Bement az udvarra, odament a szekérhez és mondta:
– Hallod-e te szekér, holnap Lőrincz Dénesnél, ganyéhordó kaláka lesz!
Jól van, Dénes bácsi előkészített mindent másnapra, a felesége pedig előszerelte a kalákára főzendő ételt. Reggel felkeltek és várták a kalákásokat, de nem jött senki. Ekkor vették kérdőre Jánost.
– Szóltál-e János a szekereknek?
– Én igen.
– És mit mondtál nekik?
– Azt mondtam, hallod-e te szekér, holnap ganyéhordó kaláka lesz Lőrincz Déneséknél.
Hát nem volt mit tenni, egy kicsit bosszankodtak, a kaláka pedig elmaradt egy másik alkalomra. Az ételt otthon megették, és lett egy vidám történet.
Hasonló
Országzászló avatás Csíkmad...
Fejkendőhímzés Csíkmadaraso...
Honnan jöttél kisbaba? Menn...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Regina nagymamám tervezte a...
Gyerekkoromban minden házba...
Aranykertben aranyfa, arany...
Székely babák, székely tört...
Mesélnek a csíkmadarasi szé...
Keresztek Csíkmadaras utcái...
Csíkmadarason három napig t...
Mesél egy öreg iskola Csíkm...
Csoma Pista bácsi a lelkét ...
Csíkmadaras második kicsi b...
Édesapám, a csíkmadarasi sz...
Vezérkürtös mindhalálig
Hová lett a csingilingi a g...
A székely ember házát a köz...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése