Berzék, a legendák faluja

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

A Tiszaújvároshoz mindössze 20 kilométerre fekvő Berzék egyike térségünk azon településeinek, ahol − neves történelmi személyiségekhez kapcsolódva −, nyomot, emléket hagyva végigvonultak az évszázadok. Következésképp Berzék történelmi múltja rangos, felfedezésre érdemes.

A településen a magyar múltat a tárgyi, az építészeti emlékek éppúgy őrzik, hirdetik, mint történelmünk hús-vér hírességei és a szellemi múlt, a történetek, regék, legendák.

Itt van mindjárt a község neve… A régi öregek szerint a falu Bendegúz vezérről kapta nevét, mivel a hely már a honfoglalás előtt is híres helynek számított. Olyannyira annak, hogy a Hernád túlpartján, hol egykor földvár állott, ott van eltemetve az öregek állítása szerint a rettegett hun fejedelem, az isten ostora, Attila. A hamvai fölé emelték hajdan a várat, melyet IV. Béla királyunk idején a fehér barátok, a pálosok laktak. Amikor híre jött a tatár veszedelemnek, Béla király összes kincsét e barátokra bízta, akik a vár pincéjébe rejtették el az aranyat, ezüstöt. Ám a tatárok valahonnan hírét vették, hol őrzik a magyar király kincseit. Megtámadták a földvá­rat, a barátok azonban − hűen fogadalmukhoz − életük árán is védelmezték. Amikor pedig végképp nem bírtak a túlerővel, a pincéket elárasztották a Hernád vizével, a várat pedig magukra gyújtották, így a tatárok nem tudták megkaparintani a kincse­ket.

Most pedig ugorjunk néhány évszázadot, s máris a kuruc korban járunk. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelemnek két hadnagya is élt Berzéken, Kiss Gergely és Kovács Gergely. Amikor 1707-ben Rákóczi az ónodi országgyűlésre igyekezett, előtte itt Berzéken, két hadnagyánál mulatott. Ahogy akkor mondták: „dudáltatta magát”.

Rákóczit Kossuth követi… A község határában húzódik egy szép nyárfasor, mely hajdan Palóczy Lilla birtokának határát jelölte. Palóczy Lilla, Palóczy Lászlónak, az1848-49-es országgyűlési korelnökének testvére volt, s egyszer Pozsonyba menet a két államférfi e szép fasornál találkozott. Kossuth e találkozás alkalmával az egyik termetes fához kötötte lovát, mely cselekedetet látva a berzéki nép attól kezdve azt a fát Kossuth fájaként kezdte emlegetni. Az a fa sajnos ma már nem áll, évekkel ezelőtt elég barbár módon kivágták, viszont a nyárfasor néhány termetes darabja máig emlékezteti a berzékieket Kossuth apánk itteni látogatására.

Gyakran megfordult, mitöbb, élt is Berzéken Szemere Miklós, kinek édesanyja e faluban lakott, sőt itt is halt meg. Szemere Miklósnak állítólag nagyon szép felesége volt, s rossz nyelvek szerint Petőfi, kinek tetszett a szépasszony, talán a kelleténél is sűrűbben kereste fel Miklós barátját Berzéken.

Egyébként Szemere Miklós volt az, aki felfedezte az első nagyhírű magyar zsokét. Őt Bonta Ferencnek hívták, berzéki születésű, kis vézna ember volt, ám a lovat nagyszerűen tudta megülni.

Kellér Andor Zöld gyep, zöld asztal című regényében, mely Szemere Miklós éle­téről szól, írja: „Egy nyáron leruccant néhány napra Berzékre, hogy az ősi kúrián tétlenkedve, elgondolkozva pihenhessen… Ott ült az öreg verandán, és teli tüdővel élvezte a levegőt, amelyben a bodza és az akác gyermeki évekre emlékeztető illata keveredett, amikor az udvaron szélsebesen vágtatott át egy kis parasztló, a szőrén egy helyes kis piros képű kölyökkel. A kamarás szeme felvillant: ez igen. A foxi kedvessé­géi apró gyereket rögtön elküldte tatai tréningtelepére és trénerét, Mr. Mawt figyelmez­tette, hogy a gyereket ne tévessze szem elől.”

Ő volt Bonta Ferenc. A legenda szerint Szemere fogadott rá, hogy Bonta sorozat­ban száz versenyt megnyer. Kilencvenkilencet sikerült is neki, ám a századik verse­nyen, Párizsban a lova lábát törte. Bonta két évig tündökölt, akkortól kezdve egyre jobban elhízott. Szemere akkor is törődött vele, pénzt adott neki, melyből Berzéken birtokot vásárolt, sőt, egy ideig ő lett a falu bírója. Ott halt meg szülőfalujában, sírja megtalálható a berzéki temetőben.

Akárcsak a Palóczy Lilla neveltjének számító Tomcsányi Istváné, a magyar rádi­ózás megteremtőjéé, illetve feleségéé, Taubler Margité, aki az első magyar női rádióbemondó volt.

Berzék egy híres betyárral is büszkélkedhet. Cziberének hívták, és állítólag egy gazdag ember gyermeke volt. Egykoron, a falu mellett, az úgynevezett feneketlen tónál vezetett a postaút, s Czibere mindig ott rabolta ki áldozatait.

A falu három értékes épülettel is büszkélkedhet. A református harangláb műem­lék, míg a Potoczky-kastély (ma az önkormányzat székhelye) és a Perczel-kastély műemlék jellegű épület. Kevesen tudják, hogy a Potoczky-kastély felét keresztapjá­tól, Potoczky Bertalantól, a híres primadonna, a 60-as, 70-es évek operett sztárja, Németh Marika örökölte, ám ő erről az örökségéről lemondott a falu javára.

A Perczel-kastély leghíresebb tulajdonosa a legendás Perczel Mór tábornok uno­kája, a híres lovas, Perczel Olivér volt. Az ő felesége Potoczky lány volt, a hosszú életet megélt Adrienn néni, aki 96 éves korában, 1996-ban hunyt el.

Berzéki sétánk során feltétlen keressük fel a falu temetőjét, a már említett híressé­gek, Bonta Ferenc, Toncsányi István, Taubler Margit sírját, de itt található a híres Perczel-Potoczky kripta is, melyben a két történelmi család sok jeles tagja nyugszik. A család élő tagjai hozzájárultak ahhoz, hogy az épületet a község ravatalozóként használja. Szóval békében megfér itt a múlt és a jelen.

Akit érdekel történelmünk, s kíváncsi annak minden apró szeletére, annak aján­lom, hogy látogasson el Berzékre. Élménnyel és ismeretekkel gazdagodik!

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése