Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Berzék, a legendák faluja
Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből
A Tiszaújvároshoz mindössze 20 kilométerre fekvő Berzék egyike térségünk azon településeinek, ahol − neves történelmi személyiségekhez kapcsolódva −, nyomot, emléket hagyva végigvonultak az évszázadok. Következésképp Berzék történelmi múltja rangos, felfedezésre érdemes.
A településen a magyar múltat a tárgyi, az építészeti emlékek éppúgy őrzik, hirdetik, mint történelmünk hús-vér hírességei és a szellemi múlt, a történetek, regék, legendák.
Itt van mindjárt a község neve… A régi öregek szerint a falu Bendegúz vezérről kapta nevét, mivel a hely már a honfoglalás előtt is híres helynek számított. Olyannyira annak, hogy a Hernád túlpartján, hol egykor földvár állott, ott van eltemetve az öregek állítása szerint a rettegett hun fejedelem, az isten ostora, Attila. A hamvai fölé emelték hajdan a várat, melyet IV. Béla királyunk idején a fehér barátok, a pálosok laktak. Amikor híre jött a tatár veszedelemnek, Béla király összes kincsét e barátokra bízta, akik a vár pincéjébe rejtették el az aranyat, ezüstöt. Ám a tatárok valahonnan hírét vették, hol őrzik a magyar király kincseit. Megtámadták a földvárat, a barátok azonban − hűen fogadalmukhoz − életük árán is védelmezték. Amikor pedig végképp nem bírtak a túlerővel, a pincéket elárasztották a Hernád vizével, a várat pedig magukra gyújtották, így a tatárok nem tudták megkaparintani a kincseket.
Most pedig ugorjunk néhány évszázadot, s máris a kuruc korban járunk. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelemnek két hadnagya is élt Berzéken, Kiss Gergely és Kovács Gergely. Amikor 1707-ben Rákóczi az ónodi országgyűlésre igyekezett, előtte itt Berzéken, két hadnagyánál mulatott. Ahogy akkor mondták: „dudáltatta magát”.
Rákóczit Kossuth követi… A község határában húzódik egy szép nyárfasor, mely hajdan Palóczy Lilla birtokának határát jelölte. Palóczy Lilla, Palóczy Lászlónak, az1848-49-es országgyűlési korelnökének testvére volt, s egyszer Pozsonyba menet a két államférfi e szép fasornál találkozott. Kossuth e találkozás alkalmával az egyik termetes fához kötötte lovát, mely cselekedetet látva a berzéki nép attól kezdve azt a fát Kossuth fájaként kezdte emlegetni. Az a fa sajnos ma már nem áll, évekkel ezelőtt elég barbár módon kivágták, viszont a nyárfasor néhány termetes darabja máig emlékezteti a berzékieket Kossuth apánk itteni látogatására.
Gyakran megfordult, mitöbb, élt is Berzéken Szemere Miklós, kinek édesanyja e faluban lakott, sőt itt is halt meg. Szemere Miklósnak állítólag nagyon szép felesége volt, s rossz nyelvek szerint Petőfi, kinek tetszett a szépasszony, talán a kelleténél is sűrűbben kereste fel Miklós barátját Berzéken.
Egyébként Szemere Miklós volt az, aki felfedezte az első nagyhírű magyar zsokét. Őt Bonta Ferencnek hívták, berzéki születésű, kis vézna ember volt, ám a lovat nagyszerűen tudta megülni.
Kellér Andor Zöld gyep, zöld asztal című regényében, mely Szemere Miklós életéről szól, írja: „Egy nyáron leruccant néhány napra Berzékre, hogy az ősi kúrián tétlenkedve, elgondolkozva pihenhessen… Ott ült az öreg verandán, és teli tüdővel élvezte a levegőt, amelyben a bodza és az akác gyermeki évekre emlékeztető illata keveredett, amikor az udvaron szélsebesen vágtatott át egy kis parasztló, a szőrén egy helyes kis piros képű kölyökkel. A kamarás szeme felvillant: ez igen. A foxi kedvességéi apró gyereket rögtön elküldte tatai tréningtelepére és trénerét, Mr. Mawt figyelmeztette, hogy a gyereket ne tévessze szem elől.”
Ő volt Bonta Ferenc. A legenda szerint Szemere fogadott rá, hogy Bonta sorozatban száz versenyt megnyer. Kilencvenkilencet sikerült is neki, ám a századik versenyen, Párizsban a lova lábát törte. Bonta két évig tündökölt, akkortól kezdve egyre jobban elhízott. Szemere akkor is törődött vele, pénzt adott neki, melyből Berzéken birtokot vásárolt, sőt, egy ideig ő lett a falu bírója. Ott halt meg szülőfalujában, sírja megtalálható a berzéki temetőben.
Akárcsak a Palóczy Lilla neveltjének számító Tomcsányi Istváné, a magyar rádiózás megteremtőjéé, illetve feleségéé, Taubler Margité, aki az első magyar női rádióbemondó volt.
Berzék egy híres betyárral is büszkélkedhet. Cziberének hívták, és állítólag egy gazdag ember gyermeke volt. Egykoron, a falu mellett, az úgynevezett feneketlen tónál vezetett a postaút, s Czibere mindig ott rabolta ki áldozatait.
A falu három értékes épülettel is büszkélkedhet. A református harangláb műemlék, míg a Potoczky-kastély (ma az önkormányzat székhelye) és a Perczel-kastély műemlék jellegű épület. Kevesen tudják, hogy a Potoczky-kastély felét keresztapjától, Potoczky Bertalantól, a híres primadonna, a 60-as, 70-es évek operett sztárja, Németh Marika örökölte, ám ő erről az örökségéről lemondott a falu javára.
A Perczel-kastély leghíresebb tulajdonosa a legendás Perczel Mór tábornok unokája, a híres lovas, Perczel Olivér volt. Az ő felesége Potoczky lány volt, a hosszú életet megélt Adrienn néni, aki 96 éves korában, 1996-ban hunyt el.
Berzéki sétánk során feltétlen keressük fel a falu temetőjét, a már említett hírességek, Bonta Ferenc, Toncsányi István, Taubler Margit sírját, de itt található a híres Perczel-Potoczky kripta is, melyben a két történelmi család sok jeles tagja nyugszik. A család élő tagjai hozzájárultak ahhoz, hogy az épületet a község ravatalozóként használja. Szóval békében megfér itt a múlt és a jelen.
Akit érdekel történelmünk, s kíváncsi annak minden apró szeletére, annak ajánlom, hogy látogasson el Berzékre. Élménnyel és ismeretekkel gazdagodik!
(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)
Hasonló
A windsori herceg Borsodivá...
Csata a Sajó partján
Mi történt a körömi mezőn?...
A magyar Golgota Muhinál
Város a pusztában: Mezőcsát...
Kiss József, az utolsó költ...
Gelej szülötte erdélyi püsp...
Őseink gépei, gépeink ősei
Miért lövette le Görgey Udv...
A tomorvári kőkalapács
Az életet mentő bogácsi bor...
Tájház a hegyoldalban
Ahol gyermek volt és boldog...
A miskolci bor a béke bora
Aki magyar irodalomból megb...
Gárdonyi Géza és báró Eötvö...
Derenk, az Istvánmajorba so...
Girincs privilégiuma: a Kül...
Ónod szülötte, Patak nagyas...
Vár állott, most várrom áll...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése