Berzék, a legendák faluja

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

A Tiszaújvároshoz mindössze 20 kilométerre fekvő Berzék egyike térségünk azon településeinek, ahol − neves történelmi személyiségekhez kapcsolódva −, nyomot, emléket hagyva végigvonultak az évszázadok. Következésképp Berzék történelmi múltja rangos, felfedezésre érdemes.

A településen a magyar múltat a tárgyi, az építészeti emlékek éppúgy őrzik, hirdetik, mint történelmünk hús-vér hírességei és a szellemi múlt, a történetek, regék, legendák.

Itt van mindjárt a község neve… A régi öregek szerint a falu Bendegúz vezérről kapta nevét, mivel a hely már a honfoglalás előtt is híres helynek számított. Olyannyira annak, hogy a Hernád túlpartján, hol egykor földvár állott, ott van eltemetve az öregek állítása szerint a rettegett hun fejedelem, az isten ostora, Attila. A hamvai fölé emelték hajdan a várat, melyet IV. Béla királyunk idején a fehér barátok, a pálosok laktak. Amikor híre jött a tatár veszedelemnek, Béla király összes kincsét e barátokra bízta, akik a vár pincéjébe rejtették el az aranyat, ezüstöt. Ám a tatárok valahonnan hírét vették, hol őrzik a magyar király kincseit. Megtámadták a földvá­rat, a barátok azonban − hűen fogadalmukhoz − életük árán is védelmezték. Amikor pedig végképp nem bírtak a túlerővel, a pincéket elárasztották a Hernád vizével, a várat pedig magukra gyújtották, így a tatárok nem tudták megkaparintani a kincse­ket.

Most pedig ugorjunk néhány évszázadot, s máris a kuruc korban járunk. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelemnek két hadnagya is élt Berzéken, Kiss Gergely és Kovács Gergely. Amikor 1707-ben Rákóczi az ónodi országgyűlésre igyekezett, előtte itt Berzéken, két hadnagyánál mulatott. Ahogy akkor mondták: „dudáltatta magát”.

Rákóczit Kossuth követi… A község határában húzódik egy szép nyárfasor, mely hajdan Palóczy Lilla birtokának határát jelölte. Palóczy Lilla, Palóczy Lászlónak, az1848-49-es országgyűlési korelnökének testvére volt, s egyszer Pozsonyba menet a két államférfi e szép fasornál találkozott. Kossuth e találkozás alkalmával az egyik termetes fához kötötte lovát, mely cselekedetet látva a berzéki nép attól kezdve azt a fát Kossuth fájaként kezdte emlegetni. Az a fa sajnos ma már nem áll, évekkel ezelőtt elég barbár módon kivágták, viszont a nyárfasor néhány termetes darabja máig emlékezteti a berzékieket Kossuth apánk itteni látogatására.

Gyakran megfordult, mitöbb, élt is Berzéken Szemere Miklós, kinek édesanyja e faluban lakott, sőt itt is halt meg. Szemere Miklósnak állítólag nagyon szép felesége volt, s rossz nyelvek szerint Petőfi, kinek tetszett a szépasszony, talán a kelleténél is sűrűbben kereste fel Miklós barátját Berzéken.

Egyébként Szemere Miklós volt az, aki felfedezte az első nagyhírű magyar zsokét. Őt Bonta Ferencnek hívták, berzéki születésű, kis vézna ember volt, ám a lovat nagyszerűen tudta megülni.

Kellér Andor Zöld gyep, zöld asztal című regényében, mely Szemere Miklós éle­téről szól, írja: „Egy nyáron leruccant néhány napra Berzékre, hogy az ősi kúrián tétlenkedve, elgondolkozva pihenhessen… Ott ült az öreg verandán, és teli tüdővel élvezte a levegőt, amelyben a bodza és az akác gyermeki évekre emlékeztető illata keveredett, amikor az udvaron szélsebesen vágtatott át egy kis parasztló, a szőrén egy helyes kis piros képű kölyökkel. A kamarás szeme felvillant: ez igen. A foxi kedvessé­géi apró gyereket rögtön elküldte tatai tréningtelepére és trénerét, Mr. Mawt figyelmez­tette, hogy a gyereket ne tévessze szem elől.”

Ő volt Bonta Ferenc. A legenda szerint Szemere fogadott rá, hogy Bonta sorozat­ban száz versenyt megnyer. Kilencvenkilencet sikerült is neki, ám a századik verse­nyen, Párizsban a lova lábát törte. Bonta két évig tündökölt, akkortól kezdve egyre jobban elhízott. Szemere akkor is törődött vele, pénzt adott neki, melyből Berzéken birtokot vásárolt, sőt, egy ideig ő lett a falu bírója. Ott halt meg szülőfalujában, sírja megtalálható a berzéki temetőben.

Akárcsak a Palóczy Lilla neveltjének számító Tomcsányi Istváné, a magyar rádi­ózás megteremtőjéé, illetve feleségéé, Taubler Margité, aki az első magyar női rádióbemondó volt.

Berzék egy híres betyárral is büszkélkedhet. Cziberének hívták, és állítólag egy gazdag ember gyermeke volt. Egykoron, a falu mellett, az úgynevezett feneketlen tónál vezetett a postaút, s Czibere mindig ott rabolta ki áldozatait.

A falu három értékes épülettel is büszkélkedhet. A református harangláb műem­lék, míg a Potoczky-kastély (ma az önkormányzat székhelye) és a Perczel-kastély műemlék jellegű épület. Kevesen tudják, hogy a Potoczky-kastély felét keresztapjá­tól, Potoczky Bertalantól, a híres primadonna, a 60-as, 70-es évek operett sztárja, Németh Marika örökölte, ám ő erről az örökségéről lemondott a falu javára.

A Perczel-kastély leghíresebb tulajdonosa a legendás Perczel Mór tábornok uno­kája, a híres lovas, Perczel Olivér volt. Az ő felesége Potoczky lány volt, a hosszú életet megélt Adrienn néni, aki 96 éves korában, 1996-ban hunyt el.

Berzéki sétánk során feltétlen keressük fel a falu temetőjét, a már említett híressé­gek, Bonta Ferenc, Toncsányi István, Taubler Margit sírját, de itt található a híres Perczel-Potoczky kripta is, melyben a két történelmi család sok jeles tagja nyugszik. A család élő tagjai hozzájárultak ahhoz, hogy az épületet a község ravatalozóként használja. Szóval békében megfér itt a múlt és a jelen.

Akit érdekel történelmünk, s kíváncsi annak minden apró szeletére, annak aján­lom, hogy látogasson el Berzékre. Élménnyel és ismeretekkel gazdagodik!

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése