Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Aki magyar irodalomból megbuktatta Gárdonyi Gézát
Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből
E meghökkentő cím magyarázatát távolról kell kezdenem. Olyan távolról, hogy látszólag annak, amivel kezdem, semmi köze nincs ahhoz a másikhoz, a címben megfogalmazottakhoz. De később, amennyiben van türelmük végigolvasni, akkor kiderül, hogy mégis.
A déli harangszó nekem egy időben − úgy 20-25 évvel ezelőtt − nem a nándorfehérvári diadalt jelentette, hanem hallatán mindig a mezőkeresztesi Aranysas étteremre asszociáltam, ahol abban az időben nagyon ízletes ebédre talált a megyénkben barangoló vándor. S mivel mi, újságírók ilyen vándoroknak számítottunk, mindig nagy örömmel tértünk be Dávid úr éttermébe, ahol 21 forintért olyan csülkös bablevest ehettünk, hogy utána mind a tíz ujjunkat megnyaltuk.
Mindez ma már történelem, hisz nincs már Aranysas étterem és csülkös bableves. Úgy is mondhatnám, így múlik el a világ dicsősége. Pedig aki ellátogat ide a Kis- Hortobágyra, az ott minden bizonnyal meg is éhezik. Nekik ma már a híres Aranysast nem tudom ajánlani, viszont szerencsére tudok javasolni egy azóta született, ugyancsak kiváló vendéglőt, a bükkábrányi Malomtanyát, a 3-as főút mellett, szép környezetben. Itt az ízletes ételek mellett a tulajdonos, Dusza Bertalan tibolddaróci bortermelő, borlovag kiváló nedűit is megízlelhetik.
S ha invitálásomra kedvet kaptak egy bükkábrányi ebédhez, desszertként kínálok egy helyi „történelmi specialitást”. Tulajdonképpen egy emléktáblára hívnám fel figyelmüket, amely előtt néhány percig érdemes megállniuk, eltűnődniük, s mosolyogva gondolniuk egy különös, ám hiteles történetre.
Lássuk, mi is olvasható ezen az emléktáblán, amelyik a bükkábrányi római katolikus parókia falán található. Maga az épület pedig a község központjában, a templom és a községháza közötti területén. Íme a felirat:
„Ezen a plébánián buzgólkodott 1886-tól 1906-ig Foliin János régész utóda − a remeteéletű plébános és tudós író: Répássy János, Gárdonyi Géza egri irodalomprofesszora, mint a nemzeti népoktatás bajnoka. ”
Az emléktábla szövege kevés információt árul el, bár Gárdonyi nevének említésével így is felkeltheti az érdeklődést. S még inkább felkelti, ha azt is megtudják, amiről egyébként a tábla diszkréten hallgat. Nevezetesen, hogy ez a bizonyos Répássy János volt az a tanár, aki bizony megbuktatta tanítványát, Gárdonyi − akkor még Ziegler − Gézát, ráadásul nem is úgymond „melléktantárgyból”, hanem magyar irodalomból.
Mielőtt az esetet elmesélném, ismerjük meg Répássy János rövid élettörténetét! Az akkor még Zemplén vármegyéhez tartozó Hernádnémetiben született 1844. február 2-án. Iskolai tanulmányait a miskolci algimnáziumban, majd az egri érseki Lyceumban végezte. Az egri papnevelő intézetben − ahol a teológiát tanulta − jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Pappá szentelése után előbb poroszlói káplán volt, majd tizennégy hónapon át a fővárosban, a Magyar Állam című lapnál dolgozott, mint belső munkatárs. Ám innen visszavágyott vidékre, s a papi hivatáshoz. Ekkor érseke Jászapátiba nevezte ki káplánnak. Onnan került aztán Egerbe, ahol főegyházi hitszónokként és tanítóképző intézeti tanárként egyaránt tevékenykedett. S ott, a képzőben került kapcsolatba Gárdonyival, akit akkor még Ziegler Gézának hívtak.
A magyar irodalomból adott elégtelene, illetve javítóvizsga kettese, no meg Répássynak azon kijelentései: „Ziegler csak Ziegler marad”, illetve „Fiam! Tebelőled soha sem lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni!” − azt bizonyítják: tanár-diák viszonya nem volt felhőtlen. Az ok? Közvetlen személyes okként azt említik, hogy egy tréfás lapban a diák Gárdonyi zoológiái jegyzeteket írt, Ribizke néven Répássy tanár úrról. Persze kérdés, hogy ő ruházta-e fel Répafi és Répa Matyi bohózatos szerepével tanárát. Fia, Gárdonyi József írta később: „Az éretlen Ribizke kitermelője, a Pasquino név alá bújt szerző nem Ziegler Géza volt…”
Ám ez a tényeken mit sem változtat. Répássy a hivatalnok-tanár magyarból megbuktatta Ziegler Gézát, aki viszont…
… aki viszont később mégsem haragudott tanárjára, sőt − a fia is ezt állítja −: „Ziegler Géza, Gárdonyi Géza dicsőségét elsősorban Répássynak köszönhette. ”
Hogy miért? Répássy, a képzőben nagyon sok fogalmazást adott fel tanítványainak. Ugyanakkor a kitűnő, a jeles érdemjegy nála ismeretlen volt. Következésképp az otthoni dolgozatírás az egri képzősöknek nem volt kedvenc időtöltése. Egy kivétel volt közöttük: Ziegler Géza. Ő írta a dolgozatokat megrendelésre. Természetesen pénzért. Egy dolgozat egy hatos. Ugyanazt a témát néha tíz társának is megírta, tízféle változatban.
„Írói munkássága e dolgozatkínokon fejlődött és éleződött.” Az más kérdés, hogy Répássynak a stílusérzéke nem éppen a legdicséretreméltóbb lehetett. Hisz mi más a magyarázata annak, hogy éveken át nem vette észre, az osztályban a dolgozatok jó részét ugyanaz a diák írja?
Ellentétben Répássy állításával, Ziegler nem maradt meg Zieglernek. Rájött erre később a tanár úr is. Az élő Gárdonyi című életrajzi munkájában írja Gárdonyi József:
„Szegény derék Répássy professzor teljes életén bűnhődött e kijelentéséért. Emlékszem: egy nyári délután felvánszorgott hozzánk a Hóhérpart meredekén. Becsöngetett a Gárdonyi-portán. E sorok írója fogadta, kisdiákos rövidnadrágban és mély tisztelettel.
− Apám nincs itthon − válaszoltam sajnálkozóan az érdeklődésre.
− Nincs? Hát akkor mondd meg fiam, itt járt az a szerencsétlen, aki őt megbuktatta magyarból. Életem legnagyobb gyalázata.”
Répássy János 1886. október végéig működött Egerben. Akkor, saját kérelmére Alsó-Ábrányba (ma Bükkábrány) nevezték ki lelkésznek, ahol húsz esztendőt töltött. Több lapnak, például a Religiónak, a Magyar Sionnak, a Népiskolai Tanügynek volt külső munkatársa. Irodalmi munkásságát Répássy János költeményei, A jegyes öröme, a Csevegő habok, a Karácsonyi pásztorjáték, az Újabb költemények jelzik. A Hárfahangok című művének maga Gárdonyi Géza keresett kiadót. Mert az egykori tanítvány, a későbbi híres író, a történtek ellenére sem haragudott volt tanárjára. Ellenkezőleg! Évről-évre minden jeles ünnep, névnap apropóján levéllel köszöntötte.
A sors úgy adta, hogy a tanár túlélte tanítványát. Gárdonyi 1922. október 30-án délután hunyta le örökre szemét, Répássy János pedig 1926. január 19-én halt meg
Budapesten. Tanítványa halálának második évfordulóján az egykori tanár „ihletett lélekkel szorította magához a költői lantot, hogy megénekelje diákja elmúlását… Utolsó rímei annak az agg költőnek, ki dalolni tanította Gárdonyit. ”
S íme rövid részlet ebből a hattyúdalból: „Sírdombodon égnek a halotti mécsek/S a szívemből hozzád száll még e hattyúének. / − Nyugvó poraidra istenáldás szálljon; / Álmod legyen üdvös / régi jó diákom!… /
(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)
Hasonló
A windsori herceg Borsodivá...
Csata a Sajó partján
Mi történt a körömi mezőn?...
A magyar Golgota Muhinál
Város a pusztában: Mezőcsát...
Kiss József, az utolsó költ...
Gelej szülötte erdélyi püsp...
Őseink gépei, gépeink ősei
Miért lövette le Görgey Udv...
A tomorvári kőkalapács
Az életet mentő bogácsi bor...
Tájház a hegyoldalban
Ahol gyermek volt és boldog...
A miskolci bor a béke bora
Gárdonyi Géza és báró Eötvö...
Derenk, az Istvánmajorba so...
Girincs privilégiuma: a Kül...
Ónod szülötte, Patak nagyas...
Vár állott, most várrom áll...
A körömi pálos fogadó
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése