Miért lövette le Görgey Udvarnoky Géza századost?

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

img015.jpgA mezőkövesdi római katolikus plébánia 1849-es halotti anyakönyvének megsárgult lapjain, a 85. sorszám utána következő bejegyzés olvasható: „Udvarnoky Géza, nőtlen, 26 éves, r. k. lovaskapitány, a mezőkövesdi táborozáskor agyonlövetett”. A bejegyzés dátuma: 1849. február 28. A mezőkövesdi temetőben az 1848-49-es szabadságharc hőseinek díszsírhelyén, az egyik kőkereszten ugyancsak találkozunk az említett névvel:,, Kiss-Jókai Udvarnoky Géjza hon-védi százados; Hősi hamvai. Elvérzett M. kövesd alatt. Febr 28-án, 1849. Élte 26-ik tavaszán. Emlékül hálás rokoni”.

*

Az 1848-49-es szabadságharc második évének kora tavaszán, február 28-án, a kápolnai csata mintegy utóvéd harcaként, Mezőkövesd határában egy rövid lovassági ütközet zajlott le.

A kápolnai csatából Mezőkövesd irányába visszavonuló csapatokat Kmety György ezredes hadosztálya fedezte. Az Ostoros-patakon keltek éppen át, a mai Zsóry fürdőnél, amikor egy kisebb ellenséges csapat támadta meg őket.

E csata után következett be Udvarnoky Géza halála. Dembinszky tábornok emlékirataiba erről így írt:,, Udvarnoky egy fiatal, felpattanó természetű ember aki mint százados szolgált a gyalogságnál, a táborból Mezőkövesdre távozott, hogy erősítőt vegyen magához. Ez  alkalommal egy pohárral többet ihatott a vörös egriből. Midőn azonban az ágyúdörgés visszaszólítá őt a kocsmából a táborba, egy magányos huszárral találkozott Kmety hadosztályából. Ettől elkérte a lovat s néhány darab arannyal jutalmazá meg őt ezért. Az ütközetben Udvarnoky nagyon kitüntette magát, mintegy eszeveszetten csapott a vértesekre. Az összecsapásból visszatérve Kmety előtt haladt cl, ki gyalog hadosztályának élén állott. Ez kérdőre voná őt, hogy miként merészel egy kincstári lovat úgy elfárasztani és agyonlovagolni’? A gyalogszázados azonban hetykén felele, hogy ő vette a lovat, s most az övé, ennélfogva azt teheti vele ami neki tetszik. Az alezredes így hadosztályának felszerelését és jelvényeit megismeré, e mentegetőzést nem fogadá el, hanem megparancsolá kategorice a századosnak, hogy rögtön szálljon le. Az engedelmeskedett is de… fenyegetéssel. (Azzal fenyegette meg Kmetyt hogy kettéhasítja a fejét.) Ebben súlyos fegyelmezetlenség volt és Kmetynek következetesen azonnal el kellett volna fogatnia a századost — a mi azonban nem történt meg… A fiatal Udvarnoky éppen gyalog akart a városba menni, midőn Görgeyvel találkozott, ki szintén értesült volt az eseményről… Odaparancsolt Görgey tábornok lóhátról néhány arra lovagló huszárt. Ezek a tábornok intésére tüstént kivonták kardjaikat, melyekkel Udvarnokyra kezdettek csapásokat mérni… Miután én az országúton több mint Száz lépésre lovagoltam a jelenet színhelyétől, éppen oda akartam vágtatni, hogy e méltatlan jelenetnek véget vessek, de Görgey most kinyújtott karral mutatott az elkínzott századosra, mint czélra és erre azonnal két-három pisztolylövés dördült el…”

Idős Görgey István, Görgey Artúr öccse másként tudta a történteket, s természetesen bátyja védelmére kelt. O a következőket írta: „Udvarnokyt a Vilmos-huszárok szállítják le a lóról… Szemünkbe tűnt a szerencsétlen honvédtiszt, amint újra szembeszállt a kísérettel, s erre az egyik közhuszár karabélya tusával durván hátba ütötte őt. Erre a felizgató látványra bátyám sarkantyúba veszi lovát és az őrkíséret közelébe érve rárivallt a négy huszárra hogy nem szabad tiszturat ütni, lökni. De ha nem engedelmeskedik: szökni akar, szól az egyik huszár. Ha megszökik a fogoly lődd le, ez kötelességed: de ütni nem szabad! Ezzel bátyám ismét hátat fordít s meglátván közel Dembinskyt, hozzávágtat jelentést tenni neki a kellemetlen eset felől. Én önkéntelenül utána nézvén az egyre távolodó őrkíséretnek, amint a boldogtalan fogoly egy újabb hirtelen mozdulattal szétüt kísérői közt, és kiszabadulva közülük tova iramlik — Mezőkövesd felé — a halálba!”

Az Udvarnoky-eset később sokat foglalkoztatta a magyar sajtót. A Történelmi Lapok 1892-ben például közli Veress Ferenc honvédtüzér őrmester írását az esetről. Ebből egy részlet id. Görgey István azt mondja, hogy a tiszt földrészeg volt, s a 179. lapon még gúnyolódik is a halálával, ezt írván: szegény bolond; ezt is a jó egri bor mívelte benne! Csakhogy nem volt az ám részeg, és nem az egri bor, hanem Görgey Artúr makacs indulatossága, hevessége és embertelensége idézte elő halálát.”

Ugyancsak a Történelmi Lapok közli Zambelly Lajos ezredes írását, aki Psotta tüzérezredesre, mint szemtanúra hivatkozva írja le a tőle hallottakat: „Midőn Kmety Görgeynek az esetet bejelentette, Udvarnoky dühében a hozzá legközelebb álló baka fegyverét megragadva, Kmety felé irányította. Ez volt veszte is, mert Görgey az erőszakoskodást nem türhetvén, ráparancsolt az őrökre, hogy kötelességüket tegyék…

*

Részleteiben ellentmondó állításokat olvashattak. Ki tudja, kiderül-e egyszer az igazság: miért és miként is halt meg Udvarnoky Géza százados? Miként az is kiderítésre vár: valójában hol is nyugszanak hamvai? Az igaz, hogy a régi kövesdi temetőben (a mai gimnázium helyén) földelték el, de járja az a hagyomány, hogy még azon az éjjelen rokona, a novaji plébános kiásatta és Novajon, a családi kriptába temették cl. Azon a kriptán azonban felirat nem jelzi a nevét! De a kövesdi sír 1913-as exhumálásakor sem találtak csontmaradványokat. Máig csupa talány, rejtély ennek a 26 évesen elhunyt századosnak utolsó napja, halálának körülményei és nyughelyének pontos holléte. Csak egy biztos: Mezőkövesden lelte halálát.

(Szerkesztette: M. Szlávik Tünde)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése