Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Gelej szülötte erdélyi püspök lett
Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből
Miközben kollégám a geleji templom tornyát fényképezi, jómagam ibolyát szedegetek Isten házának szomszédságában, a zöldellő árokparton. Tavasz van visszavonhatatlanul. A geleji főutca villanyoszlopainak tetején fészküket igazgatják a messze földről visszatért gólyák. Van belőlük — mármint a fészekből — jócskán, nem véletlenül nevezik Gelejt a gólyák falujának. Ebben a sajtüzeméről is híres községben, amely közvetlen szomszédja Mezőcsátnak, szóval ide, a falu híres fia kapcsán látogattunk el újfent. S bár a templomajtót ilyenkor hétköznap, délidőben zárva találtuk, jól tudom — hisz jártam már itt jó néhányszor —, hogy bent, a templom falai között emléktáblás versike idézi és hirdeti a dél-borsodi település híres szülöttének, Geleji Katona Istvánnak emlékét.
Lehet, hogy nevét a mai korban csak kevesen ismerik, ám ez nem jelent semmit. A maga korában nagy volt ő, nagyon nagy, az erdélyi fejedelemség híres embere. S nagysága akár tudunk róla, akár nem, mindmáig üzenetet sugároz. Igaz, bölcs intelme a Magyar Grammatikátskája végén ugyanis a mának is szól’.,, /A szók a dolgok jegyei, / A tudománynak kultsai; / okarszé azért bölts lenni? / tanulj nyelveken szólani… /“ Több mint három évszázada születtek e sorok, részeként annak a műnek, amely a magyar nyelv pallérozásában figyelemreméltó szerepet töltött be. Szerzőjét, Geleji Katona Istvánt, a reformáció irodalmának egyik legmarkánsabb egyéniségeként tartja nyilván a magyar irodalomtörténet, hiszen nemcsak teológus és prédikátor, hanem az erdélyi kultúra sokoldalú fejlesztője és eredményes művelője volt.
Ez az ember a szegény, korán elhunyt jobbágy, Katona János gyermekeként, Gelej községben látta meg a napvilágot I 589-ben. Anyja Varjú Katalin, akárcsak két bátyját, őt is papi pályára szánta. Élete azonban kora gyermekkorában majdnem tragikus fordulatot vett. Hétéves volt mindössze, amikor az 1596-os mezőkeresztesi csatából Szolnok felé vonuló török-tatár csapatok rajtaütöttek a falun, és felégették. Geleji Katona Istvánt sok társával együtt elhurcolták, s a szolnoki rabszolga vásáron eladtak. Szabadulását anyjának köszönhette, aki felkutatta hollétét és összegyűjtötte a kiszabadításához szükséges pénzt.
A felcseperedő fiatalember Gelejről a Zemplén megyei Monokra került, ahol az egyik bátyja volt akkor iskolamester. Majd Szántón, Göncön, Újhelyben és Patakon volt diák. A pataki kollégiumban olyan híres tanárai voltak, mint Szepsi Láni Mihály, Siderius István, Szepsi Korocz György. A pataki kollégiumból a beregszászi iskolába került tanítónak. Ott kitűnt képességeivel, s nem véletlen, hogy 1615-ben a Csengeri zsinat egyhangú megállapodással, külföldi tanulmányútra küldte. A heidelbergi egyetem tanulmányi költségét maga Bethlen Gábor erdélyi fejedelem fedezte. Geleji Katona István két esztendőt töltött a pfalzi választófejedelem egyetemén. 1618-ban már a gyulafehérvári kollégiumban tanított teológiát, filozófiát és nyelveket. Rá egy évre pedig Bethlen Gábor unokaöccsének, Bethlen Istvánnak lett a nevelője. Vele aztán újra kikerült a heidelbergi egyetemre. Másodszori hazatérte után Bethlen Gábor fejedelem udvari papja lett. Történelmünk jeles alakját gyakran elkísérte hadjárataiba is. Pedig sokat szenvedett a tábori élet miatt, de még a kunyhókban, a sátrakban is dolgozott munkám. Maga írta később a Praeconius evangélicumban, hogy térdeit használta íróasztalnak.
Geleji Katona István 1624-ben nősült meg, nőül vette Milotai Nyilas István püspök, erdélyi udvari prédikátor özvegyét, Bácsi Katalint. Ekkor volt 35 éves. Sajnos a házasságukból gyermek nem született, és ez mindvégig örök bánata maradt. Viszont Keserűi Dajka János halála után a nagyenyedi zsinat őt választotta meg Erdély püspökévé. Bethlen Gábor halála után az új fejedelem, I. Rákóczi György bizalmát is mindig élvezte. Geleji Katona István 1649. december 12-én, II. Rákóczi György fejedelemségének kezdetén halt meg Gyulafehérváron. Halála előtt 75 ezer forintnyi aranyban, ezüstben megtakarított értékét az erdélyi református egyháznak adományozta.
Életéről röviden ennyi mondható el. Munkásságával kapcsolatban feltétlenül szót kell ejtenünk műveiről. Ezek közül kiemelkednek prédikációs kötetei, a Praeconius evangélicum, a Titkok titka, a Váltság titka. Irodalmi jelentőségű a Keserűi Dajka Jánossal együtt szerkesztett Öreg Graduál énekgyűjtemény. Ebből kitűnik, hogy mind a latin, mind a magyar retorikus stílusnak kiváló kezelője volt Geleji Katona István.
A legnagyobb értékű alkotása a már említett Magyar grammatikátska. Jelentősége többek között abban rejlik, hogy e művel megalapozta mai helyesírásunk egyik alapvető sajátosságát, a szóelemző elvet, de helyesírásunk fonetikus jellegének teljes kiépítése is az ő nevéhez fűződik. Különösen az i, j, y‚ elkülönítésével és a cs hangnak ts-vel való jelölésével, nagymértékben szolgálta a helyesírási egység kialakulását. Gyarapította szókincsállományunkat is, hiszen igen sok köznyelvi szót vitt be az irodalomba, sőt, több új szót is létrehozott, hogy csak az élő beszéd, a földrengés, az arc, a fűszer, az istenít szavunkat említsem.
Geleji Katona István emlékét a szülőföld, Gelej népe híven ápolja. A községben utca őrzi nevét, s a helyi református templom falában — mint arról már bevezetőmben szóltam 1939-től, születésének 350. évfordulójától fehér márványtábla, s alatta az évről-évre odakerülő koszorú hirdeti: az utódok nem feledkeztek meg róla.
Búcsúzzunk Geleji Katona Istvántól mi is, az emléktábla kedves négysorosával, a ma már nem élő Nagy Sándor, egykori geleji református lelkész versével, amit tudomásom szerint mind a mai napig valamennyi geleji kisdiákkal megtanítanak a helyi általános iskolában. „Kicsiny voltál még, s elvittek messze, / Visszahozott anyád szerelme. / Nagy lettél később, neved ma is él/ emléked híven őrzi ez a nép.”
(Szerkesztette: M. Szlávik Tünde)
Hasonló
A windsori herceg Borsodivá...
Csata a Sajó partján
Mi történt a körömi mezőn?...
A magyar Golgota Muhinál
Város a pusztában: Mezőcsát...
Kiss József, az utolsó költ...
Őseink gépei, gépeink ősei
Miért lövette le Görgey Udv...
A tomorvári kőkalapács
Az életet mentő bogácsi bor...
Tájház a hegyoldalban
Ahol gyermek volt és boldog...
A miskolci bor a béke bora
Aki magyar irodalomból megb...
Gárdonyi Géza és báró Eötvö...
Derenk, az Istvánmajorba so...
Girincs privilégiuma: a Kül...
Ónod szülötte, Patak nagyas...
Vár állott, most várrom áll...
A körömi pálos fogadó
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése