Gelej szülötte erdélyi püspök lett

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

img013.jpgMiközben kollégám a geleji templom tornyát fényképezi, jómagam ibolyát szedegetek Isten házának szomszédságában, a zöldellő árokparton. Tavasz van visszavonhatatlanul. A geleji főutca villanyoszlopainak tetején fészküket igazgatják a messze földről visszatért gólyák. Van belőlük — mármint a fészekből — jócskán, nem véletlenül nevezik Gelejt a gólyák falujának. Ebben a sajtüzeméről is híres községben, amely közvetlen szomszédja Mezőcsátnak, szóval ide, a falu híres fia kapcsán látogattunk el újfent. S bár a templomajtót ilyenkor hétköznap, délidőben zárva találtuk, jól tudom — hisz jártam már itt jó néhányszor —, hogy bent, a templom falai között emléktáblás versike idézi és hirdeti a dél-borsodi település híres szülöttének, Geleji Katona Istvánnak emlékét.

Lehet, hogy nevét a mai korban csak kevesen ismerik, ám ez nem jelent semmit. A maga korában nagy volt ő, nagyon nagy, az erdélyi fejedelemség híres embere. S nagysága akár tudunk róla, akár nem, mindmáig üzenetet sugároz. Igaz, bölcs intelme a Magyar Grammatikátskája végén ugyanis a mának is szól’.,, /A szók a dolgok jegyei, / A tudománynak kultsai; / okarszé azért bölts lenni? / tanulj nyelveken szólani… /“ Több mint három évszázada születtek e sorok, részeként annak a műnek, amely a magyar nyelv pallérozásában figyelemreméltó szerepet töltött be. Szerzőjét, Geleji Katona Istvánt, a reformáció irodalmának egyik legmarkánsabb egyéniségeként tartja nyilván a magyar irodalomtörténet, hiszen nemcsak teológus és prédikátor, hanem az erdélyi kultúra sokoldalú fejlesztője és eredményes művelője volt.

Ez az ember a szegény, korán elhunyt jobbágy, Katona János gyermekeként, Gelej községben látta meg a napvilágot I 589-ben. Anyja Varjú Katalin, akárcsak két bátyját, őt is papi pályára szánta. Élete azonban kora gyermekkorában majdnem tragikus fordulatot vett. Hétéves volt mindössze, amikor az 1596-os mezőkeresztesi csatából Szolnok felé vonuló török-tatár csapatok rajtaütöttek a falun, és felégették. Geleji Katona Istvánt sok társával együtt elhurcolták, s a szolnoki rabszolga vásáron eladtak. Szabadulását anyjának köszönhette, aki felkutatta hollétét és összegyűjtötte a kiszabadításához szükséges pénzt.

A felcseperedő fiatalember Gelejről a Zemplén megyei Monokra került, ahol az egyik bátyja volt akkor iskolamester. Majd Szántón, Göncön, Újhelyben és Patakon volt diák. A pataki kollégiumban olyan híres tanárai voltak, mint Szepsi Láni Mihály, Siderius István, Szepsi Korocz György. A pataki kollégiumból a beregszászi iskolába került tanítónak. Ott kitűnt képességeivel, s nem véletlen, hogy 1615-ben a Csengeri zsinat egyhangú megállapodással, külföldi tanulmányútra küldte. A heidelbergi egyetem tanulmányi költségét maga Bethlen Gábor erdélyi fejedelem fedezte. Geleji Katona István két esztendőt töltött a pfalzi választófejedelem egyetemén. 1618-ban már a gyulafehérvári kollégiumban tanított teológiát, filozófiát és nyelveket. Rá egy évre pedig Bethlen Gábor unokaöccsének, Bethlen Istvánnak lett a nevelője. Vele aztán újra kikerült a heidelbergi egyetemre. Másodszori hazatérte után Bethlen Gábor fejedelem udvari papja lett. Történelmünk jeles alakját gyakran elkísérte hadjárataiba is. Pedig sokat szenvedett a tábori élet miatt, de még a kunyhókban, a sátrakban is dolgozott munkám. Maga írta később a Praeconius evangélicumban, hogy térdeit használta íróasztalnak.

Geleji Katona István 1624-ben nősült meg, nőül vette Milotai Nyilas István püspök, erdélyi udvari prédikátor özvegyét, Bácsi Katalint. Ekkor volt 35 éves. Sajnos a házasságukból gyermek nem született, és ez mindvégig örök bánata maradt. Viszont Keserűi Dajka János halála után a nagyenyedi zsinat őt választotta meg Erdély püspökévé. Bethlen Gábor halála után az új fejedelem, I. Rákóczi György bizalmát is mindig élvezte. Geleji Katona István 1649. december 12-én, II. Rákóczi György fejedelemségének kezdetén halt meg Gyulafehérváron. Halála előtt 75 ezer forintnyi aranyban, ezüstben megtakarított értékét az erdélyi református egyháznak adományozta.

Életéről röviden ennyi mondható el. Munkásságával kapcsolatban feltétlenül szót kell ejtenünk műveiről. Ezek közül kiemelkednek prédikációs kötetei, a Praeconius evangélicum, a Titkok titka, a Váltság titka. Irodalmi jelentőségű a Keserűi Dajka Jánossal együtt szerkesztett Öreg Graduál énekgyűjtemény. Ebből kitűnik, hogy mind a latin, mind a magyar retorikus stílusnak kiváló kezelője volt Geleji Katona István.

A legnagyobb értékű alkotása a már említett Magyar grammatikátska. Jelentősége többek között abban rejlik, hogy e művel megalapozta mai helyesírásunk egyik alapvető sajátosságát, a szóelemző elvet, de helyesírásunk fonetikus jellegének teljes kiépítése is az ő nevéhez fűződik. Különösen az i, j, y‚ elkülönítésével és a cs hangnak ts-vel való jelölésével, nagymértékben szolgálta a helyesírási egység kialakulását. Gyarapította szókincsállományunkat is, hiszen igen sok köznyelvi szót vitt be az irodalomba, sőt, több új szót is létrehozott, hogy csak az élő beszéd, a földrengés, az arc, a fűszer, az istenít szavunkat említsem.

Geleji Katona István emlékét a szülőföld, Gelej népe híven ápolja. A községben utca őrzi nevét, s a helyi református templom falában — mint arról már bevezetőmben szóltam 1939-től, születésének 350. évfordulójától fehér márványtábla, s alatta az évről-évre odakerülő koszorú hirdeti: az utódok nem feledkeztek meg róla.

Búcsúzzunk Geleji Katona Istvántól mi is, az emléktábla kedves négysorosával, a ma már nem élő Nagy Sándor, egykori geleji református lelkész versével, amit tudomásom szerint mind a mai napig valamennyi geleji kisdiákkal megtanítanak a helyi általános iskolában. „Kicsiny voltál még, s elvittek messze, / Visszahozott anyád szerelme. / Nagy lettél később, neved ma is él/ emléked híven őrzi ez a nép.”

(Szerkesztette: M. Szlávik Tünde)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése