- MagazinPár perc prózaArany Piroska

A kedvencem

Írta: Arany Piroska Azt mondta a tanító néni, hogy írjuk le háziba, hogy van-e nekünk kedvencünk. Mert az a jó, ha valakinek van kedvence, akiről gondoskodik, meg annyira szereti, hogy... Tartalom megtekintése

Az illatos mentalevél

Írta: Arany Piroska           Anyám egyre sürget, üzenget: – Kisfiam, az idén nem bírom már az ásót, gyere, ássál legalább borsónak, babnak, zöldségnek való kicsi helyet. Jó főd, pihent főd, ne... Tartalom megtekintése

Ha volna…

Írta: Arany Piroska Reggelenként innen a hatodikról nézegetek az utcára. Építkeznek. Itt, ahol ház házat ér, már csak ott szemben a sarkon van még egy dúsan zöldellő, lombos diófa. Annak... Tartalom megtekintése

A kék kancsó

Írta: Arany Piroska A kék kancsó nem kék volt, hanem fehér. Tört fehér, szürkés, mint a régi fajansz korsók, bokályok, vázák, amik magukon hordják az aggok idővel megfakult, patinás repedéseit.... Tartalom megtekintése

Földközelben a Hold

Írta: Arany Piroska   A lovak lassú, egyenletes dobogással lépegettek a dűlőúton. Nem kellett ostor, maguktól igyekeztek hazafelé. A széles határon messze ellátni, bár így a szekéren ülve sem a távoli... Tartalom megtekintése

Maj’ sohanapján!

Írta: Arany Piroska Akárhogy siethetnek, már úgyis elkéstek. Egy hete kezdődött az iskola. Akkor előbb az anyja nem ért rá, mert éppen a szürettel kellett sietni, aztán a zöldséget hordták... Tartalom megtekintése

Kevés kell a boldogsághoz

Írta: Arany Piroska                                                       Földi ember kevéssel beéri, Vágyait ha kevesebbre méri.” (Arany János)  Ma sem tudtam elintézni az ügyet, amiért oly sok időt, fáradtságot nem kímélve dolgoztam. Ráadásul nem... Tartalom megtekintése

Éjszakai vezetés

Írta: Arany Piroska Nem, nem, este nem szeretek vezetni. Majd ha virrad, majd reggel. Az este nem az én világom. Nem vagyok én éjjeli bagoly, én hajnali pacsirta vagyok. Imádom... Tartalom megtekintése