A kedvencem

Írta: Arany Piroska

Robi. Hargitai Beáta illusztrációja

Azt mondta a tanító néni, hogy írjuk le háziba, hogy van-e nekünk kedvencünk. Mert az a jó, ha valakinek van kedvence, akiről gondoskodik, meg annyira szereti, hogy nem felejti el, hogy avval törődjön, éjjel-nappal, pont úgy, mintha ő maga volna.

És a Szilvike kérdezte, hogy lehetne-e írni a vadászgörényéről, ami az ő kedvence.

És azt  mondta a tanító néni, hogy az nem fontos, hogy állat legyen, mert lehet mondjuk a kistesónk vagy az anyukánk vagy még a nagyi is a kedvencünk.

Mert azt már tudjuk, milyen az, ha minket szeret valaki, mondjuk az anyukánk, de azt is kellene tudni, hogy milyen az, ha mi szeretünk valakit.

Vagy pláne tökkirály, ha mind a ketten törődünk egymással. Mondta a tanító néni, hogy ha valaki ezt még nem próbálta, akkor azt írja le, hogy hogyan képzeli a gondoskodást, mert az már félig meg van téve, ha már kigondolta.

És akkor a Ricsi beszólt, hogy azt leírhatná-e, hogy mondjuk egy égő házból ő kimentené mondjuk Szilvikét, és ő akkor életmentő lenne, és kitüntetnék a tévében. És akkor a Karesz is mondta, hogy ő meg azt mentené ki, akit a legjobban szeret, mégpedig a tanító nénit.

De a tanító néni azt mondta, hogy ez is nagyon jó lenne, de hát ez nem is igaz, és ő ennél könnyebbre gondolt, nem hogy valaki egy nagy hőstettet hajtson végre egyszer az életben.

Ő sokkal kisebb jótettekre gondolt, de amit többször kéne. Olyanra, amiért nem jár jutalom semmi, sőt a kitüntetés még csak eszedbe se jusson.

Mondjuk olyan lennél, mint az anyukád, aki ott van nemcsak nappal, hanem éjjel is, és nem csak hétköznap, hanem vasárnap is. Meg még karácsonykor, meg még május elsején, meg a nyári szabadságban is, meg pláne, még ha fáj a feje, vagy a lába, vagy a hasa, akkor is felkél, hogy főzzön neked tejbegrízt, meg ilyesmit, mert mindig az eszébe vagy, még álmába is, de mindegyik gyereke ám.

Sőt, mondta a tanító néni, az ő anyukája még ma reggel is utána szaladt, hogy kislányom, otthon felejtetted a sáladat, meg ne fázzál, pedig ő nem gyerek, hanem már tanító néni, és az ő anyukája még mindig anyuka, és az is marad, épp ezért neki az anyukája a kedvence.

Jó hogy mondta, mert nekem is pont az anyukám az én kedvencem, csak őtet nem kell gondozni, mert inkább ő gondoz minket, még a nagyit is, sőt az apumat is. És én is pont ilyen akarok lenni, de nemtom kit gondozzak.

És nekem jó lenne egy állat, de a nagyi nem akar a lakásba se kutyát, se macskát, mert egy, hogy egyfolytába tüszköl tőlük, mert szőrösek, meg büdösek neki, és kettő, azért se, mert azoknak egy rabság az emeleten, hogy csak pisilni meg satöbbire viszik le egy kicsit, és nem elég olyan rövidet szaladgálni.

De van, amit nem kell levinni, ám a díszpinty vagy a hörcsög az meg szemetel, meg az is büdös, ezért nekünk nincsen állatunk, mint Szilvikének a vadászgörénye. Az meg még harap is, de az anyukája azt mondja, amit én nem is értek, hogy státusszimbólum nekik a görényük, és az utcán szokja sétáltatni, hogy mindenki lássa, ahogy sunyítva oson őutána a görénye. Azt nem Szilvike eteti, meg nem sétáltatja, az ilyen nem igazi kedvenc, csak dicsekedik véle, mert olyan egyőnknek sincs.

Nemtom hogy kéne, de ha lehetne, én inkább egy macskát tartanék, mert az nem harapós, nem ugat, hanem dorombol, és lehet simogatni, és nem is drága, mert van belőle annyi, mint a szemét. Meg a macskák közül egy se korcs, mint a szomszédba a Manci néni buggyant vakogója, az nem fogja be száját, mindig ugat, még akkor is, ha alszunk, mert az egy lüke korcskeverék.

Gondoltam, fogok én egy macskát magamnak, és akkor addig-addig lestem a kukáknál, míg annak a fekete macskának vittem le kaját, virslit, meg amit úgyse szeretek, egy csomó zalait, meg adtam neki tejet a poharamba, ami kiborult és mégis felnyalta, mégpedig a földről.

És én hívogattam, hogy cic-cic, de nem jött oda hozzám csak egyszer, amikor az én saját mackósajtomat adtam neki, pedig azt én is szeretem.

Elneveztem Micusnak, csalogattam hogy Micus-micus, de amikor meg akartam fogni, egyből megkarmolt, elugrott. És látom már, sokáig kell még nekem ezt próbálni, hogy legyen egy szelídített kedvencem. De titokban, mert hogy a nagyi meg ne tudja, mert algériás a macskákra, és tuti, hogy kivágna véle együtt, ha egyszer felvinném.

Igazából titokban én legszívesebben a Szilvikét választanám a kedvencemnek, mert ő tetszik a legjobban, csak ő nem lenne velem barátba, mert ő a Karesznek ad a sütiből, amit hozni szokott otthonról, és nem nekem. Nekem még soha…

Pár perc próza
M. Szlávik Tünde rovata

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése