Rakd meg a fészkedet, Isten madárkája

Hargitai Beáta: Fecskemadár

Írta: Arany Piroska

– Nézd, udvara van a holdnak, vigyél holnap esernyőt…

– Vörös az ég alja, holnap szél lesz… Sokszor hallottam ilyen jóslásokat régen. Akkoriban meteorológia helyett a természettől tanultuk az időjárást. A természet közelében élve annak gyermekei voltunk. Minden jelenségnek üzenete volt. A távoli harangszót ha közelinek hallottuk, ha szél se fújt, mégis portölcsér kavargott az úton, máris az időjárás változására gondoltunk.

Alacsonyan szállnak a fecskék, eső lesz, mondta nagyanyám, amikor a nyomott levegőben a bogarak után nem kellett a fecskéknek magasba repülni.

Azóta a falusiak közül már sokan városba költöztek, nem figyeljük már sem a Hold udvarát, sem azt, hogy estefelé hova repülnek a fecskék. Igaz is, hol vannak a csivitelő, szúnyog, légypusztító fecskék? Régen még városban is láttam, amikor cikázva repültek vagy a villanydróton üldögéltek, tollászkodva, csivitelve. A falusi istállók mestergerendáján olykor több fészek is sorakozott. Ott költötték ki a fiókáikat. Ötletes hely volt ez az építkezés. Itt nem áztak, nem fáztak, viszont terített asztallal várta őket az ól környezete : bogarak, szúnyogok, legyek, pókok…A fiókákat, szüleiket bőven ellátta.

Mi már vártuk őket, a hűséges környezetvédőinket. Az iskolában énekeltük: – Gyere, rakd meg a fészkedet, Isten madárkája, nem bántja itt, ne félj, senki, anyám vigyáz rája…

Igazán nem bántotta őket még a legvásottabb fiú sem, hiszen Isten madárkái nagy segítséget jelentettek. Vártuk őket, mert ők a mieink voltak. Ugyanaz a fecskepár ugyanoda tért meg tavaszonként a hosszú út után. Hazajöttek. A „házukat” körberöpködték, ha kellett, kijavították, újra bélelték, és családot alapítottak. Ez volt a hazájuk. Ahol a házam, ott az otthonom.

Érdemes volt korán kelnem, kiállni a tornácra és nézni, ahogy nyílegyenesen repülnek vadászni. A veréb, a galamb? A porban is keres eleséget. Megelégszik. A fecske, a villásfarkú fecskemadár csak röptében elkapott, eleven zsákmánnyal él. Mint a sas. Állok a tornácon, szemembe tűz a reggeli nap, és követem a fényes vadászmezőn suhanó fecskéket. Micsoda hatalmas kéklő kupola borul fölénk! Tiszta, kék egű levegőtenger!

És eleséget talál alatta, a magasban az ő fiainak a gondos szülő. Hányszor fordul estig, ki tudná megszámolni?

Ám este, amikor mi is kiülünk az eperfa alá egy kis beszélgetésre, a tornácon lévő fecskefészekben altatót csipog, cseveg a fecskepár a fiókáknak. Míg itt a fa alatt jár a szó, halljuk az ő beszédüket: a béke szavát.

Azóta, régóta igényessé lett az ember. Nemigen hiányzik a Nap, a Hold, és a csillagok is csak a réten, a mezőn világítanak. A városi lámpáktól nem látszanak.

Mindent meg tud az ügyes ember építeni. Nappali fényű lámpák égnek az utcán, a tévé közli a világ eseményeit, és az időjárást sem a Hold udvara jelzi. Ha megnézed az okostelefonodat, írt-e a lányod Szingapúrból vagy Dortmundból, még az arcképét is látod. Mindent tudunk. Megcsináljuk. De arról nincs ismeretünk, hogy hová lettek a fecskéink. Nézem az istállót, garázs lett belőle. És nincs fecskefészek, a szúnyogokat repülőről irtjuk. De mégis! Hová lettek a fecskék!? Akik minden évben ősszel átrepülik a tengert, a földrészeket, és utána nem maradnak idegenben. Hazajönnek, tavasszal, minden úti veszély ellenére. Sőt, a saját, nem is túlságosan erős szárnyaikon érkeznek. Itthon akarnak családot alapítani.

Várok rájuk. Génjeikben kódolva a hazavágy. És a fészek is üres, tudják.

Pár perc próza
M. Szlávik Tünde rovata

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése