Rakd meg a fészkedet, Isten madárkája

Hargitai Beáta: Fecskemadár

Írta: Arany Piroska

– Nézd, udvara van a holdnak, vigyél holnap esernyőt…

– Vörös az ég alja, holnap szél lesz… Sokszor hallottam ilyen jóslásokat régen. Akkoriban meteorológia helyett a természettől tanultuk az időjárást. A természet közelében élve annak gyermekei voltunk. Minden jelenségnek üzenete volt. A távoli harangszót ha közelinek hallottuk, ha szél se fújt, mégis portölcsér kavargott az úton, máris az időjárás változására gondoltunk.

Alacsonyan szállnak a fecskék, eső lesz, mondta nagyanyám, amikor a nyomott levegőben a bogarak után nem kellett a fecskéknek magasba repülni.

Azóta a falusiak közül már sokan városba költöztek, nem figyeljük már sem a Hold udvarát, sem azt, hogy estefelé hova repülnek a fecskék. Igaz is, hol vannak a csivitelő, szúnyog, légypusztító fecskék? Régen még városban is láttam, amikor cikázva repültek vagy a villanydróton üldögéltek, tollászkodva, csivitelve. A falusi istállók mestergerendáján olykor több fészek is sorakozott. Ott költötték ki a fiókáikat. Ötletes hely volt ez az építkezés. Itt nem áztak, nem fáztak, viszont terített asztallal várta őket az ól környezete : bogarak, szúnyogok, legyek, pókok…A fiókákat, szüleiket bőven ellátta.

Mi már vártuk őket, a hűséges környezetvédőinket. Az iskolában énekeltük: – Gyere, rakd meg a fészkedet, Isten madárkája, nem bántja itt, ne félj, senki, anyám vigyáz rája…

Igazán nem bántotta őket még a legvásottabb fiú sem, hiszen Isten madárkái nagy segítséget jelentettek. Vártuk őket, mert ők a mieink voltak. Ugyanaz a fecskepár ugyanoda tért meg tavaszonként a hosszú út után. Hazajöttek. A „házukat” körberöpködték, ha kellett, kijavították, újra bélelték, és családot alapítottak. Ez volt a hazájuk. Ahol a házam, ott az otthonom.

Érdemes volt korán kelnem, kiállni a tornácra és nézni, ahogy nyílegyenesen repülnek vadászni. A veréb, a galamb? A porban is keres eleséget. Megelégszik. A fecske, a villásfarkú fecskemadár csak röptében elkapott, eleven zsákmánnyal él. Mint a sas. Állok a tornácon, szemembe tűz a reggeli nap, és követem a fényes vadászmezőn suhanó fecskéket. Micsoda hatalmas kéklő kupola borul fölénk! Tiszta, kék egű levegőtenger!

És eleséget talál alatta, a magasban az ő fiainak a gondos szülő. Hányszor fordul estig, ki tudná megszámolni?

Ám este, amikor mi is kiülünk az eperfa alá egy kis beszélgetésre, a tornácon lévő fecskefészekben altatót csipog, cseveg a fecskepár a fiókáknak. Míg itt a fa alatt jár a szó, halljuk az ő beszédüket: a béke szavát.

Azóta, régóta igényessé lett az ember. Nemigen hiányzik a Nap, a Hold, és a csillagok is csak a réten, a mezőn világítanak. A városi lámpáktól nem látszanak.

Mindent meg tud az ügyes ember építeni. Nappali fényű lámpák égnek az utcán, a tévé közli a világ eseményeit, és az időjárást sem a Hold udvara jelzi. Ha megnézed az okostelefonodat, írt-e a lányod Szingapúrból vagy Dortmundból, még az arcképét is látod. Mindent tudunk. Megcsináljuk. De arról nincs ismeretünk, hogy hová lettek a fecskéink. Nézem az istállót, garázs lett belőle. És nincs fecskefészek, a szúnyogokat repülőről irtjuk. De mégis! Hová lettek a fecskék!? Akik minden évben ősszel átrepülik a tengert, a földrészeket, és utána nem maradnak idegenben. Hazajönnek, tavasszal, minden úti veszély ellenére. Sőt, a saját, nem is túlságosan erős szárnyaikon érkeznek. Itthon akarnak családot alapítani.

Várok rájuk. Génjeikben kódolva a hazavágy. És a fészek is üres, tudják.

Pár perc próza
M. Szlávik Tünde rovata

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése