Halk csipogás kezdett hallatszani a tojásokból

András, csak egy tojás maradt kotlós! – örvendezett Juliska

– András, ma tyúkot ültetünk! – jelentette ki Juliska, aki járni már nemigen tudott, de kettőnek is elegendő akarat lakozott benne.

– Jól van, kedves – válaszolta beletörődően András, s tovább tett-vett a konyhában.

– Elé kéne készíteni a fészket! Rakd meg a kosarat szénával, s hozd bé, hogy melegedjen át.

András bólintott, s lassú, alapos léptekkel elindult parancsot teljesíteni. Kiválasztott egy, törökbúzaszedésre már nem alkalmas kosarat, s teletömködte szénával. Óvatosan, hogy ne hulljon ki egy szénaszál sem, betipegett vele a házba.

– Tedd le a sarokba, s keress egy másik kosarat is, hogy legyen mivel leborítani.

A másik kosár is előkerült, aztán a kotló került sorra. Nagy, kendermagos tyúk volt, aki máris veszélyesnek bizonyult, ugyanis mindegyre megcsípte az András kezét, aki megadóan tűrte a megpróbáltatásokat. A kotló a fészekre került, hogy szokja meg az új helyét, s ott kityegett, ijedtében álldogálva, az üres fészken.

Eközben Juliska alaposan átválogatta a tojásokat, nehogy túl kicsi vagy korcsos kerüljön a tyúk alá. Az édesanyja jutott eszébe, aki kalapban átforgatta, megköpködte a tojásokat, miközben ezt mondogatta: mind kakas legyen, mind kakas legyen. Nem lett mind kakas, de állítólag így több tojásból kelt ki kiscsibe. A tojásokat, persze, sosem volt szabad megmosni ültetés előtt.

– Huszonegy – számolta át utoljára, most már mehetnek a kotló alá.

András néhány kézcsípés árán kivette a tyúkot, behelyezte a tojásokat a fészekbe, és ismét pár csípés elszenvedésével minden a helyére került.

– Három hét – sóhajtotta Juliska. András, jegyezd bé a naptárba!

A naptárban való bejelölés elmaradhatatlan volt, egyébként belefeledkeztek volna az ültetés időpontjába, pedig nagyon fontos a harmadik hét végén mindegyre szemrevételezni a tojásokat. Mert a tyúk agyontaposhatja a csibét, vagy nem tud magától kikelni, ilyenkor meg muszáj szegénykének segíteni.

A napok lassan teltek. András mindennap kitette a kotlót, hogy járja meg magát, egyen néhány szem magot, s igyon egy kis friss vizet. Az pedig alig várta, hogy újra a fészekre kerüljön, a sok tojás felébresztette anyai ösztöneit. Már húsz napja kotolt, amikor  halk csipogás kezdett hallatszani a tojásokból.

– Kelnek a csibék! – kiáltott fel Juliska. Szegény kotló lekerült a fészekről, ő meg egy  orvos szakértelmével meghallgatta a tojásokat. 

– Öt tojásban már csipog a csirke – mondta örömmel. A kotló visszaült a tojásokra, folytatódott a türelemjáték.

A huszonegyedik nap reggelén népes csirkesereg várta a háziakat. Tizenhat kiscsibe bújt meg a kotló alatt, négy akkor kászálódott ki a tojásból. – András, csak egy tojás maradt kotlós! – örvendezett Juliska, András meg nyugodtan mosolygott.  

– Jó a kotló – mondta, aztán kiment egy faládát előkészíteni, hogy legyen mibe áttenni az újszülött társaságot. Ezt a sárga seregecskét. A tavaszi apróságokat. A megújulást. A gazdaságot.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése