Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Fény derült az árnyékszéken a káposztatolvajokra
Péter este beült a klozetre, pipára gyújtott, s várta a fejleményeket
Mindig jó társa volt a szegény embernek a káposzta. Még szép, hiszen annyiféleképpen variálhatta! Jó volt az levesnek, megfelelt második fogásnak, de deszertként is megállta a helyét. Savanyúságként meg egyenesen isteni volt, akár hamarkáposzta, akár sarvalt vagy éppen sóskáposzta készült belőle.
Termesztettek hát a falusi emberek jócskán, télit, nyárit egyaránt, hogy legyen mindig. A melegebb periódusokban a nyári káposztát használták el, az őszi meg a téli maradt a hidegebb évszakokra. Október végén, november elején levágták, megpucolták a káposztafejeket, lyukat fúrtak a torzsájába, azt megtöltötték sóval, egy hatalmas csebret kibéleltek száraz kaporszárral, csomborttal, s erre ráhalmozták a káposztákat. Kiástak egy nagy halom tormát, ami mindenfelé termett a kertben, csak úgy, önállóan, s azokat is becsúsztatták a fejek közé. Vízzel telítették, mindegyre megforgatták a levet rajta, s mire eljött karácsony, már finom volt a káposztacika. Volt keletje, bármilyen formában. Főzték töltött káposztának, székely gulyásnak, kolozsvári káposztának, dinszteltnek oldalassal, de savanyúságként hódított leginkább. A káposztalé pedig nemcsak ízletes és gyomornyugtató hatással bírt, igazi gyógyír volt minden betegségre. Persze, azt se feledjük el, hogy akkoriban nem tápozták, vegyszerezték a földeket, hanem ganéval dúsították, s tavasztól őszig kapálták. A gyomot pedig, ami nálunk burján névre hallgat, jóízűen megették a disznók, a tyúkok, meg egyéb majorság.
De nemcsak sózott káposztát tettek el télire az emberek, hanem nyerset is. Tövestől kihúzták a földből, egy verembe helyezték, felföldelték, s megvolt a tartósítás. Ha nagy fagyok voltak, akkor kissé nehezen tudták kiásni, de szerencsére minden háznál volt csákány, s előbb-utóbb kikotorták.
Károly is imádta a káposztát. Ültettek hát minden évben jó sokat a kertbe, de sosem eleget. Nem volt nagy kertjük, be kellett osztani. Fuszulykát, pityókát a kertföldbe tettek, de a káposztát ott megették a nyulak meg az őzek. Maradt az otthoni variáns, de mindig csak pár fő maradt meg elsózásra.
Három szomszéddal odébb laktak Péterék. Nekik bezzeg jókora kertjük volt, elfért benne akármennyi káposzta. De Péter egy napon mérgesen állapította meg, hogy erősen fogynak a káposzták. Méghozzá tövestől, mindenestől.
– Hogy a sánkérak egyék meg! Hova tűnnek a káposztáim?
Eléggé vakargatta a fejebúbját, de hiába, legalább tizenöt fej káposztának nyoma sem volt. Másnap újfent hiányosságokat észlelt, de már nem nézhette tétlenül. Este beült a klozetre, pipára gyújtott, s várta a fejleményeket. Már el is bóbiskolt a nagy várakozásban, amikor hirtelen halk neszezés ütötte meg a fülét. Lassan kinyitotta az árnyékszék ajtaját, s meglátta kedves szomszédját, Károlyt.
– Károly! Te meg mi a csudát csinálsz itt?
– Jaj, szomszéd, ne is kérdezd! Éppeg zártam bé a kaput, amikor látom, hogy egy egész őzcsorda járkál a kertedben. Hamar futottam, s elkergettem őket. Most meg éppen összeszedem, amit meghagytak, nehogy azt is megegyék az éjjel.
– Jó szomszéd vagy, te Károly. Tudod mit, ha már ilyen jól megmentetted a káposztáimat, vidd csak haza, amit összegyűjtöttél. Holnap leszedem a többit, s elsózom. Hátha ma már nem jönnek ma többet azok az őzek.
Mihály a bajusza alatt somolyogva ment be a házba. Tudta ő, honnan fúj a szél. Másnap káposztaszüretet tartottak, következő évben bekerítették a kertet. Ezután biztonságban voltak a káposztafejek.
Hasonló
Égi áldás az özvegyasszony ...
Történetek a füstölődő szal...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Nótával veszekedtek, nótáva...
Hol vagy, gazdám? Hol vagy,...
A szomszéd néni bécsi szele...
A torta esete a hirtelen me...
A falusi portáknak megvolt ...
Randevú a Nagyhídnál, aztán...
Farsangtemetés Alsósófalván...
A szőlőst kiszántják, a föl...
Székelyvaja aranycsapata
Kormi macskánk megnyitotta ...
A komlós, amit firmának nev...
Harmincezer nap és egy mar...
Virágok a mennyezeten, a ka...
Mert fontos a pihenés, a cs...
Anyóka az autóbuszon
Nagylegények, nagyleányok
Halk csipogás kezdett halla...
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése