Írta: Nagy Farkas Dudás Erika Nyaralásról visszatért ismerősünk mesélt egy faluról, ahol senki sem lakik, a házak gazdátlanul pusztulnak a hegybe, és bár tulajdonosaik a közelben élnek új településen, a... Tartalom megtekintése
Fényképek helyett

Írta: Nagy Farkas Dudás Erika Nyaralásról visszatért ismerősünk mesélt egy faluról, ahol senki sem lakik, a házak gazdátlanul pusztulnak a hegybe, és bár tulajdonosaik a közelben élnek új településen, a... Tartalom megtekintése
Írta: Nagy Farkas Dudás Erika Dédi vasárnapi táskájában csak a csontkeretes szemüvege, a kapcsos imakönyve és a szépre hímzett, horgolt szegélyű batiszt zsebkendője volt. Utóbbit néha finom mozdulattal arcához érintette,... Tartalom megtekintése
Írta: Nagy Farkas Dudás Erika Egy korcsolyázó suhan el mellettem, a gyerek majdnem föllök. Minden út visz valahova, trallala, énekli, amikor elhagy, de a folytatást elnyeli a dombra kanyarodó úton... Tartalom megtekintése
Írta: Nagy Farkas Dudás Erika Angyal Feri is egy lassan homályba vesző emlék: öreg és ősz, különc ember volt, egy tenyérbe férő lapos kő éppen úgy hozzá tartozott, mint a... Tartalom megtekintése
Írta: Nagy Farkas Dudás Erika – A hétköznapokban nekem a fájdalom az ünnep – mondogatta Irma, akinek egész élete Isten és a férfiak kiszolgálásából állt, mindennek tetejébe csak fiai születtek,... Tartalom megtekintése
Írta: Nagy Farkas Dudás Erika Tamás azt mondta, Fruzsi, hogy jól írj, ahhoz el kell adnod a lelkedet. De néha az is elég, ha megteremted magadnak a poklot és a... Tartalom megtekintése