A szomszéd néni bécsi szelet levese mindig finomabb

– Jaj, te Irén, én már azt se tudam, mit főzzek, Sanyika állandóan csak piszkálja az ételt

A gyerekek  mindig szerettek, és jelenleg is szeretnek szomszédolni Székelyvaján. Nem állíthatom, hogy többszintes felmérést végeztem ezen a téren, csupán tapasztalatból beszélek. A szomszédban mindig történik valami érdekes, bármivel lehet nyugisan játszani, nem szidnak meg, ha cipőstől rontasz be a házba, a szomszéd néni mindig csudajókat főz, általában van egy-két cicája, s a kamrájában  legtöbbször fellelhető valamiféle édesség, legyen az cukorka vagy valamilyen fincsi sütemény. A szomszéd néni gyerekei többnyire már felnőttek, ezért midenféle mütyürkét szívesen neked ad, sőt, ha észreveszi, mennyire örülsz, akkor régi dobozokból még előkotorász néhányat, hogy minél nagyobb legyen az örömöd. Megkóstolhatod az éppen kifőzött lekvárt, simizheted az apró csibéket- lehetőleg csak óvatosan, hogy ki ne tekerd a nyakukat, gyámbászhatod a macskát, szaladhatsz a kakas elől, ha  netán meg akarna csípni, s tanulmányozhatod a lépcső  alá beköltözött békacsaládot.  Ha éppen tél van, akkor építhetsz csuszatornyot, vagy lovagolhatsz a fejreállított kisszéken. Építhetsz hóembert is, mert annak a szomszéd nénik nagyon örülnek, s azonnal előkeresik a leghosszabb murkot a pincéből, hogy legyen már elég hosszú orra annak az emberkének, nem sajnálván az ágseprűt sem feláldozni. Estefelé kaphatsz nála finom mentateát egy kis rántottával, vagy bármit, hiszen neked úgy sem számít, mert a szomszédban minden nagyon finom.

Sanyika is mindig remekül érezte magát a szomszédban, vagy egyikben vagy másikban, de leginkább Irén néninél. Irén néni mindig mosolygott, általában vicces dolgokat mesélt, s igaz, ami igaz, nagyszerűen főzött. Evett is nála Sanyika jóétvággyal, pedig Sári mama mindig arról panaszkodott, hogy ez a gyermek alig eszik valamit. 

– Jaj, te Irén, én már azt se tudam, mit főzzek, Sanyika állandóan csak piszkálja az ételt. 

– Én nem tudam, te Sári, de nállom, akármivel kínálom, megeszi.

Sári mama szakácstudományát senki sem vonhatta kétségbe, zokon is vette, hogy az unokája máshol szívesebben falatozik. Mikor másnap Sanyika ismét bejelentette, hogy ő nem éhes, egyébként sem szereti a fokhagymáslevest, Sári mama kissé sértetten kérdezte:

– Mondd csak, lelkem, mit főzzön mama neked?  Milyen finomságokat ettél Irén néninél? Én is elkészítem neked, szívesen.

– Tudod, mama, Irén néni mindig olyan finom bécsi szelet levest főz.

– Mi a csudát?! Hát az milyen leves?

– Bécsi szelet leves. Ekkora bécsi szeletek úszkálnak benne, né! – mutatta meg egyik kezén Sanyika.

Sári mama nagy gondban volt. Szégyen ide vagy oda, de ő biza még életében nem hallott bécsi szelet levesről.  Mihelyt elmosogatott, át is ugrott gyorsan Irénhez.

– Ne haragudj, Irén, de muszáj megkérdezzem, hogy mi az a bécsi szelet leves.

– Milyen leves? Életemben nem hallattam ilyent.

– Hát Sanyika mondta, hogy azt  ett nálad, s erősen finom volt.

Irén néni kacagni kezdett.

– Tudad mit ett? Rántottás levest.

Ekkor már Sári mama is nevetett. 

– Hát persze! Kitalálhattam volna. Na, nem baj, főzök én neki, ne félj.

Másnap el is készült a rántottás leves, amit azonnal elkereszteltek bécsi szelet levesnek. Sanyika vígan kanalazta, de azért magában megállapította, hogy a szomszédban mégiscsak finomabb volt.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése