Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott

Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és senkit sem engednek ki a kapun anélkül, hogy valamivel meg ne kínálnák. Bor, pálinka mindig akad a pincében vagy a kamrában, napjainkban meg nagyon kézenfekvő a kávé is. Emellé meg kerül egy kis sütemény, kalács, valami ropogtatnivaló vagy bármilyen idénygyümölcs. Egy falusi gazdaságban mindig lehet valamit találni, ami vendég elé való.

Józsiékhoz is betoppant egyszer egy néhány fős vendégcsoport, akiket lelkesen beinvitált a konyhába. De hiába szedett elő mindenféle italt, kezdve a szilvapálinkától egészen a vörösborig, mert a férfiak nem ihattak, mivelhogy sofőrködtek, a nők pedig köszönték, de nem kértek.

– Esetleg kávét? – kockáztatta meg a kérdést Józsi, aki ugyan még életében nem főzött addig kávét, csak a felesége, de hát mit meg nem tesz az ember a vendégek kedvéért.

– Az bizony jól esne – mosolyogtak a vendégek, Józsi meg hozzálátott a hadművelethez.

Nem lett volna baj, ha otthon tartózkodott volna a párja, de az bizony éppen valahol külföldön dolgozott, s így önállóan kellett felfedeznie a kávéfőzés titkait. Úgy gondolta, hogy ezeknek a kedves vendégeknek illik minőségi kávét preparálni, nem csak amolyan csuprosat. A felesége nemrég vásárolt egy kis kotyogót, hát azt biztosan nem nagy ördöngösség használni. Óvatosan lecsavarta a tetejét, jól megpakolta kávéval, hogy elég erős fekete főjön le, s jó erősen megszorítva visszacsavarta, hogy még véletlenül se szotyogjon ki belőle semmi. Odakészített egy csuprot, s mint aki jól végezte dolgát, szépen alágyújtott a gáztűzhelyen, aztán leült a vendégekkel beszélgetni, hogy addig se unatkozzanak. 

Hamarosan hangos nevetés töltötte be a házat, mindenről folyt a szó, csak a kávéról nem. Az pedig megsértődött, hogy így félre lett téve, s éktelen haragra gerjedt. Amolyan háborús haragra. A kávéfőző elkezdett hangosan kattogni, pattogni, meg éktelen csörömpöléssel ugrándozni. 

Megijedt erre Józsi, de még a vendégek is. Hogyisne, úgy hallatszott, mintha megtámadták volna őket.

– Hasalj! – üvöltötte Józsi, mire mindenki gyorsan az asztal alá vágódott. Ő meg elkúszott a seprűért, amivel aztán, egy kis fedezékből, nagy nehezen leverte a kávéfőzőt a tűzhelyről.

Csend lett. A vendégek kikászálódtak az asztal alól, s nevetve kérdeztek rá Józsira, hogy tett-e vizet a kotyogóba.

Józsi a homlokára csapott. Hát ez volt a baj! Miután jól kikacagták magukat, óvatosan, hogy nehogy elkezdjen még egyszer pattogni, Józsi felemelte a kávéfőzőt, s behajította a mosogatóba. Elővett egy jókora fémcsuprot, amit egyébként csipornak hívtak, s finom, erős kávét főzött benne.

Írta:
László-Fábián Júlia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése