Kálvin János széke előtt

A templom fennállásának első félezer éve a reformációt megelőző időre esik

Dísztelen kövezeten, a meztelen fal előtt

GENF Éljen bár az ember egy szatmári kis faluban vagy a közeli nagyvárosban, Debrecenben, legyen bármelyik hiten, nyilvánvaló bizonyságként tudja: a Hajdúság fővárosa egyúttal a kálvinista Róma. A svájci város utcáin, a róla elnevezett tó partján sétálva, a nevezetességeket szemügyre véve kétség munkál bennem: és akkor Genf, a Szent Péter katedrális? Megnézem a reformátorok falát, megérkezek a templom elé. A lassan évezredes korú épületen egymástól száz évekre elváló művészeti stílusok tanúskodnak az idő múlásáról. Odabent a mi puritán templomfelfogásunktól megengedőbb színes ékítmények, figurák, arcok fogadnak. A templom fennállásának első félezer éve a reformációt megelőző időre esik. Így együtt szép, lenyűgöző. A múzeumi épületben megpillantom Kálvin János székét. Dísztelen kövezeten, a meztelen fal előtt. Akárha most állt volna fel belőle Genf életének és vallásának megreformálója.

A szószék alól soha nem hiányzik a virágcsokor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nagy templomhajó

 

 

 

 

Megnézzük közelebbről

 

 

 

 

 

 

 

 

A félezer éves stallum fája jobban ellenáll az időnek, mint az oszlopok köve

 

 

 

Halandók és mennybéliek

 

Az utolsó vacsora. Egy a hatalmas ablakmozaikok közül

 

 

A genfi iskola fénye – hirdeti a latin nyelvű felirat

 

 

 

 

Színek a szürke köveken

A román stílusú torony még a reformáció előttről való

 

A főbejárat klasszicizáló stílusú oszlopai az 1800-as évekből, a gótikus ablak néhány száz évvel korábbról

 

 

A Reformátorok Fala

 

 

Egy kis terefere a nagy elődök vigyázó szemei előtt

 

Kilátás a toronyból a Genfi-tóra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerző: 2018. 04. 14.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló