A tardi helyzet

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

Szabó Zoltán tardi szobra, melyet Göncz Árpád köztársasági elnök avatott fel

Dél-Borsod települései közül Tard vonult be leginkább a magyar irodalomba. Méghozzá egy könyv kapcsán, aminek az a címe: A tardi helyzet. A szerzőjét Szabó Zoltánnak hívták, aki ezzel a művével egy új műfajt honosított meg a magyar iroda­lomban: az írói szociográfiát.

Amikor e könyve megjelent − 1936-ban − Veres Péter többek között a következő­ket írta róla: „A Szabó Zoltán könyve a tardi helyzetről nagy port vert fel. Hónapokon keresztül folyt és folyik a sajtóháború körülötte. A jobboldalról támadják, hogy túloz, sőt informátorát, a falusi tanítót üldözni kezdték. Még a fizetését is visszatartották… Az ember, különösen a magamfajta falusi, elámul, amikor elolvassa a könyvet; hát ennyire nem ismerték az urak a falut, hogy mindez ilyen nagy újság és nagy botrány nekik? Én nem látok a tardi helyzetben semmi különös felháborítót, nem látok olyat, amit bármelyik magyar faluban akár súlyosabb formában is meg ne találnék. ” Szabó Zoltán − az akkori tardi tanító, Rózsa József segítségével − nem csinált mást, mint korképet rajzolt egy magyar falu és népe pillanatnyi állapotáról, ami az „álla­potok milyensége miatt” kórkép lett. Mert mint ahogy eme könyve bevezetőjében írta Szabó: „Az élet, mely a hímzések pirosa alatt meghúzódott, komor volt és nehéz. A háziszőttes ingek szélének pompája kemény küzdelmet takar, erőltető munkát, sú­lyos és keserű gondokat, adósságot és harcot. ”

A könyv, amely végül is kiteregette a tardi nyomorúságot, illetve a szerzője, a megjelenést követően cseppet sem volt népszerű a helybéliek körében. Sőt egyfajta gyűlöletet váltottak ki, ami részben érthető is, hisz ki szereti, ha országnak-világnak „kikiabálják” a szerencsétlenségét. Mert azon persze senki nem segít! Egy könyv pláne nem! Attól nem jut több kenyér a tardi gyerek kezébe, és hús a tányérjába − gondolták, s nem alaptalanul.

Valóban, a könyv akkor mindjárt nem segített, de később viszont −úgy gondolom −mégiscsak. Mert ma − de már a jelent megelőző korábbi évtizedekben sem −, nem ír egyetlen tardi gyerek olyat, mint akkor: „Én hétfőn szalonnát és kenyeret ettem regge­lire. Délre pedig kenyeret. Én naponta háromszor szoktam enni. Kedden reggel sza­lonnát és kenyeret, délre kenyeret, estére tésztalevest ettem. Szerdán reggel kenyeret, délre kenyeret, estére krumplis tésztát ettem. Csütörtökön reggel kenyeret, délre húsle­vest, estére kenyeret ettem. Pénteken reggel kenyeret, délre bablevest, estére kenyeret ettem. Szombaton kenyeret, délre tésztalevest, estére kenyeret ettem. Vasárnap szalon­nát, kenyeret, délre húslevest, estére kenyeret ettem. ”

Igen, 1936-ban így étkezett egy 11 éves kislány, egy négyholdas gazda lánya. Szerencsére mindez már régen a múlté, mint ahogy a nyomort kibeszélő Szabó Zoltán iránti egykori unszimpátia is. A régi világra már csak két műemlékértékű régi parasztház emlékeztet a falu főutcáján, mindkettő tájház, s milyen érdekes! − az öregebb ház udvarán ott találom Szabó Zoltán szobrát. Miként a helyi iskola falán is az ő nevét olvasom: Szabó Zoltán Általános Iskola. Tard megbocsátott neki, sőt Tard ma már büszke rá.

A szobor (Borbás Márton alkotása) 1998. szeptember 26-a óta áll ott a tájház udva­rán, s maga Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök avatta fel szép ünnep keretében.

Az eseményen jelen volt Szabó Zsuzsa és Ágnes, Szabó Zoltán Párizsban élő özve­gye és leánya, valamint Franciaország magyarországi nagykövete is.

Érdemes elzarándokolni ide, Tardra, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című óriási visszhangot kiváltó könyvek írójának szobrához, s ha már itt van az ember, menjen be a könyv szereplőinek egykori lakóházába, amely mementóként maradt itt az utókornak.

Ez a buggyos tetejű nádfedeles ház az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését reprezentálja. A fala vert fal. Készítéséhez csúszó kalodát készítettek, amely közé szalmával és törekkel összedagasztott sarat döngöltek. Miután a falszerkezet meg­száradt, lebontották a kalodát és sárból, törekből készített agyaggal besimították. Az így készült fal csaknem egy méter széles volt, s ennek köszönhetően télen melegen, nyáron hűvösen tartotta a belső teret. A ház tetőszerkezete ágasfás − szelemenes. Az ilyen típusú házakat felülről kezdték építeni. Leásták az épület két végén a tető magasságáig érő ágasfákat, amelyre rátették a szelement. Ezt két oldalról megtá­masztották, s ez adta egyúttal a tető lejtési fokát is. A ház nevét adó „buggyot” pedig úgy kapták, hogy a szelemenbe körülbelül 2 méter hosszú élszarufát csapoltak. Az ágasfa közepén ezt egy szemöldökfa támasztja alá egy csapba illesztve. A tetőszer- kezet másik érdekessége, hogy vasszögeket, ácskapcsokat nem használtak, faszöge­ket ütöttek minden második gerendába.

A ház építésének további részleteit, miként belső berendezését most nem sorolom fel. Annyit azért elmondok, hogy mind a belső tér, mind pedig a berendezési tárgyak egy sajátos világ légkörét adják vissza, amihez a hozzám hasonlóak (a szomszéd faluban születtem) érzelmileg kötődünk, másokat viszont éppen az ismeretlensége, s ebből adódó különlegessége ragad meg, s tart ott hosszú nézelődésre.

Telepy György színész tardi emléktáblája

Tard annyi más dél-borsodi településhez hasonlóan, megér egy kirándulást. A szín­háztörténelem iránt érdeklődők például a mai, impozáns polgármesteri hivatal falán érdekes emléktáblára bukkanhatnak, amely arról tudósít, hogy a korábban itt álló lakóházban élt Telepy György, a neves színész, színházi festő és író, a Nemzeti Szín­ház első éveinek ezermestere, Telepy Károly festő apja. Ő élete utolsó esztendeit töltötte családjával Tardon, s itt is hunyta le szemét. Ezt az emléktáblát 2001-ben avatták fel, majd pedig 2001. április 28-án, a tardi temetőben a család leszármazottai jelenlétében felszentelték a jeles férfi új síremlékét.

Tard nagyon hosszú falu, két part között nyúlik el, s aki veszi a fáradtságot, s végig­sétál rajta, a község északi végében, a felhagyott homokbánya rézsűjén egy fokozott védelemre szoruló madár, a gyurgyalag költőhelyét találja meg. A gyurgyalag rigó formájú, 22-27 centiméter nagyságú karcsú madár. Hasoldala kékeszöld, a fiatalabb, még nem költő madaraké zöldebb. Dolmánya, feje élénk gesztenyeforma, vállfoltja és torka sárga. Szemsávja és torokszalagja fekete. Hosszú, zöld farkának két középső tolla túlnyúlik a többin. Reptében feltűnik a türkizkék testalja és a feketén szegett, világosbarna szárnybélés kontrasztja. Szeme kárminpiros, csőre fekete, enyhén ívelt, lába vöröses. Ez a szép madár jellegzetes, folytonos bugyborékoló „gyur-gyur” han­got hallat.

Kedvelik Tardot, miként én is!

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése