Ónod szülötte, Patak nagyasszonya

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

img821.jpg„Híre járta a Felvidéken, hogy a királyhelmeci vár kisebbik asszonya − korát meg­haladó tudással ékeskedik. Sajátságos egy lánygyermek volt, megszerette korán a tudós könyveket, s a nevelésére odahívott prédikátoroknak nem kellett ezerféle furfanggal reákapatni őt az olvasásra, írásra… ” (Gaal Mózes: Magyar nők, 1914)

Ez az asszony pedig nem volt más, mint Lorántffy Zsuzsanna, aki későbbi tetteivel a XVII. századi magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjává vált.

A (serkei) Lorántffyak előkelő zempléni nagybirtokosok voltak, családfájuk a Rátold nemzetségből eredt. Ősi címerük egy vörös pajzs volt, s abban pedig arany hársfalevél szerepelt. A család utolsó férfisarjának, az 1614-ben elhunyt Lorántffy Mihálynak − ő volt Zsuzsanna atyja − címerében a falevél mellett már fatörzs, gallyal is szerepelt.

Prágai András korabeli énekszerző versében ekképpen dicsőítette a valóban jeles nemzettséget: „ Úr Isten, ki meg áldasz mindeneket, / Áld meg− kérlek ez nemes nemzetséget, / Hogy ez czímer láthasson sok terjedést, / Ne szenvedgyen semmiben küssebbülést. ”

Lorántffy Zsuzsanna születési idejéről nincsen biztos adatunk. A legtöbb róla megjelent tanulmány szerint 1600 körül született, a pontos évszám megnevezése nélkül. Erre a körülbelüli adatra is a férjhez menése idejéből következtethetünk, ugyanis Zsuzsanna 1616. április 18-án kelt egybe Rákóczi Zsigmond egykori erdélyi fejede­lem fiával, Rákóczi Györggyel. Azt viszont valamennyi tanulmány egyértelműen állítja, hogy a későbbi fejedelemasszony szülőhelye megyénk egyik híres történelmi települése, a Tiszaújvároshoz közeli Ónod volt.

Gyermek volt még, midőn atyja meghalt. Sőt, serdült hajadonként nevelőanyját, Andrássy Katát is sírba tette. A család fő birtokáért, Sárospatakért, 13 évig tartó pert folytattak rokonai, de Patak végül mégis a kezén maradt. Itt élt férjével, aki 1619 nyarán Bethlen Gábor fejedelem hadaihoz csatlakozott. Amikor Bethlen meghalt, Rákóczi Györgyöt hívták meg erdélyi fejedelemnek, így Lorántffy Zsuzsanna 1630. október 1-jén három fiával egy időre elhagyta Patakot, és Erdélybe ment.

Férje oldalán tevékenyen részt vett a családi birtokok kormányzásában, majd a Habsburg-ellenes hadjáratok idején a katonafogadásokban és csapatszervezésben. Kitűnő gazdász és kertész volt, emellett intézte a Béccsel és Konstantinápollyal folytatott kereskedelem ügyeit is. Rákóczi György leveleiben joggal nevezte őt hűséges „gazdasszonyának”.

Lorántffy Zsuzsanna azonban gazdasági, kereskedelmi, hadszervező tevékenysé­ge mellett sem hanyagolta el a szellem művelését. A sárospataki főiskola mellett támogatta a kolozsvári, a debreceni és gyulafehérvári református főiskolákat. Gaz­dag ösztöndíjakat adományozott a holland és angol egyetemen tanulóknak. A refor­mátus teológiai könyvek kiadását a pataki családi és a gyulafehérvári fejedelmi nyomda útján segítette.

Férje halála után, 1648-ban, Zsigmond fiával visszaköltözött Sárospatakra. Életét ezután már csak a tudománynak, a pataki iskolának, a jótékonyságnak szentelte. Ő hívta meg Patakra 1650-ben a XVII. század legkiválóbb pedagógusát, Comeniust, s a kollégiumot a református egyházi és pedagógiai megújulási törekvések középpont­jává építette ki. S ott, szeretett városában hunyta le szemét 1660. április18-án, hátrahagyva gazdag életművét.

És ehhez az életműköz hozzátartozik Lorántffy Zsuzsanna egyéni irodalmi munkássága is. Medgyesi Pál 1640-ben megjelent Szent atyák öröme című művében pld.az egyik részletet ő írta. Vanoviczai János fehérbarát is említ egy Lorántffy-művet, amit 1568-ban Rómába magával vitt. Ennek címe Szent léleknek származásáról, sajnos egyetlen példánya sem maradt meg, kézirata pedig elveszett.

Lorántffy Zsuzsanna legismertebb műve a Móses és az Prófhéták, 1641-ben jelent meg Gyulafehérvárott. Keletkezéséről tudni kell, hogy a fejedelmi udvarban, az asztal körül hitvitákra, elsősorban a jezsuita Vásárhelyi Pálnak szánt feleletként, s a kálvinista hitelnek bizonyítására, a fejedelemasszony a Szentírásból idézeteket gyűjtött össze. Ezeket Medgyesi Pál, a fejedelemasszony udvari papja nyomtatta ki. Erre válaszként a nagyszombati jezsuiták 1642-ben Nova Transylvanica címmel gúnyiratot jelentettek meg. Ebben szerepelt a következő gúnyvers is: „Már a hit szekerit egy kanczaló rántja, / A konty alatt nagy haj, s rövid elme hajtja, / Viszi, de nem tudja, gyeplőt asszony tartja, / Szedjétek lőcseit, szegét, – porrá rontja. ”

A sértő kiadvány miatt maga a fejedelem, I. Rákóczi György fordult panasszal III. Ferdinándhoz, s kérte e könyv összegyűjtését, a szerzők megbüntetését. A per azonban minden eredmény nélkül szűnt meg.

Ónod szülöttének, Patak nagyasszonyának érdemeit azonban sem ez, sem más támadás, vádaskodás nem tudta csorbítani. Tettei évszázadok múltával, új generációk mércéjével is kiállták, kiállják a próbát. Gaal Mózes találóan írta róla: „Bölcs asszony volt és jó asszony volt: ez az ő élete történetének rövid foglalatja”.

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése