Ónod szülötte, Patak nagyasszonya

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

„Híre járta a Felvidéken, hogy a királyhelmeci vár kisebbik asszonya − korát meg­haladó tudással ékeskedik. Sajátságos egy lánygyermek volt, megszerette korán a tudós könyveket, s a nevelésére odahívott prédikátoroknak nem kellett ezerféle furfanggal reákapatni őt az olvasásra, írásra… ” (Gaal Mózes: Magyar nők, 1914)

Ez az asszony pedig nem volt más, mint Lorántffy Zsuzsanna, aki későbbi tetteivel a XVII. századi magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjává vált.

A (serkei) Lorántffyak előkelő zempléni nagybirtokosok voltak, családfájuk a Rátold nemzetségből eredt. Ősi címerük egy vörös pajzs volt, s abban pedig arany hársfalevél szerepelt. A család utolsó férfisarjának, az 1614-ben elhunyt Lorántffy Mihálynak − ő volt Zsuzsanna atyja − címerében a falevél mellett már fatörzs, gallyal is szerepelt.

Prágai András korabeli énekszerző versében ekképpen dicsőítette a valóban jeles nemzettséget: „ Úr Isten, ki meg áldasz mindeneket, / Áld meg− kérlek ez nemes nemzetséget, / Hogy ez czímer láthasson sok terjedést, / Ne szenvedgyen semmiben küssebbülést. ”

Lorántffy Zsuzsanna születési idejéről nincsen biztos adatunk. A legtöbb róla megjelent tanulmány szerint 1600 körül született, a pontos évszám megnevezése nélkül. Erre a körülbelüli adatra is a férjhez menése idejéből következtethetünk, ugyanis Zsuzsanna 1616. április 18-án kelt egybe Rákóczi Zsigmond egykori erdélyi fejede­lem fiával, Rákóczi Györggyel. Azt viszont valamennyi tanulmány egyértelműen állítja, hogy a későbbi fejedelemasszony szülőhelye megyénk egyik híres történelmi települése, a Tiszaújvároshoz közeli Ónod volt.

Gyermek volt még, midőn atyja meghalt. Sőt, serdült hajadonként nevelőanyját, Andrássy Katát is sírba tette. A család fő birtokáért, Sárospatakért, 13 évig tartó pert folytattak rokonai, de Patak végül mégis a kezén maradt. Itt élt férjével, aki 1619 nyarán Bethlen Gábor fejedelem hadaihoz csatlakozott. Amikor Bethlen meghalt, Rákóczi Györgyöt hívták meg erdélyi fejedelemnek, így Lorántffy Zsuzsanna 1630. október 1-jén három fiával egy időre elhagyta Patakot, és Erdélybe ment.

Férje oldalán tevékenyen részt vett a családi birtokok kormányzásában, majd a Habsburg-ellenes hadjáratok idején a katonafogadásokban és csapatszervezésben. Kitűnő gazdász és kertész volt, emellett intézte a Béccsel és Konstantinápollyal folytatott kereskedelem ügyeit is. Rákóczi György leveleiben joggal nevezte őt hűséges „gazdasszonyának”.

Lorántffy Zsuzsanna azonban gazdasági, kereskedelmi, hadszervező tevékenysé­ge mellett sem hanyagolta el a szellem művelését. A sárospataki főiskola mellett támogatta a kolozsvári, a debreceni és gyulafehérvári református főiskolákat. Gaz­dag ösztöndíjakat adományozott a holland és angol egyetemen tanulóknak. A refor­mátus teológiai könyvek kiadását a pataki családi és a gyulafehérvári fejedelmi nyomda útján segítette.

Férje halála után, 1648-ban, Zsigmond fiával visszaköltözött Sárospatakra. Életét ezután már csak a tudománynak, a pataki iskolának, a jótékonyságnak szentelte. Ő hívta meg Patakra 1650-ben a XVII. század legkiválóbb pedagógusát, Comeniust, s a kollégiumot a református egyházi és pedagógiai megújulási törekvések középpont­jává építette ki. S ott, szeretett városában hunyta le szemét 1660. április18-án, hátrahagyva gazdag életművét.

És ehhez az életműköz hozzátartozik Lorántffy Zsuzsanna egyéni irodalmi munkássága is. Medgyesi Pál 1640-ben megjelent Szent atyák öröme című művében pld.az egyik részletet ő írta. Vanoviczai János fehérbarát is említ egy Lorántffy-művet, amit 1568-ban Rómába magával vitt. Ennek címe Szent léleknek származásáról, sajnos egyetlen példánya sem maradt meg, kézirata pedig elveszett.

Lorántffy Zsuzsanna legismertebb műve a Móses és az Prófhéták, 1641-ben jelent meg Gyulafehérvárott. Keletkezéséről tudni kell, hogy a fejedelmi udvarban, az asztal körül hitvitákra, elsősorban a jezsuita Vásárhelyi Pálnak szánt feleletként, s a kálvinista hitelnek bizonyítására, a fejedelemasszony a Szentírásból idézeteket gyűjtött össze. Ezeket Medgyesi Pál, a fejedelemasszony udvari papja nyomtatta ki. Erre válaszként a nagyszombati jezsuiták 1642-ben Nova Transylvanica címmel gúnyiratot jelentettek meg. Ebben szerepelt a következő gúnyvers is: „Már a hit szekerit egy kanczaló rántja, / A konty alatt nagy haj, s rövid elme hajtja, / Viszi, de nem tudja, gyeplőt asszony tartja, / Szedjétek lőcseit, szegét, – porrá rontja. ”

A sértő kiadvány miatt maga a fejedelem, I. Rákóczi György fordult panasszal III. Ferdinándhoz, s kérte e könyv összegyűjtését, a szerzők megbüntetését. A per azonban minden eredmény nélkül szűnt meg.

Ónod szülöttének, Patak nagyasszonyának érdemeit azonban sem ez, sem más támadás, vádaskodás nem tudta csorbítani. Tettei évszázadok múltával, új generációk mércéjével is kiállták, kiállják a próbát. Gaal Mózes találóan írta róla: „Bölcs asszony volt és jó asszony volt: ez az ő élete történetének rövid foglalatja”.

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése