A fel nem robbant szexbomba

Írta: Kulcsár Attila

A napilap címoldalán ott ékeskedett Csilla mindenre elszánt fotója, afféle Zója Koszmogyemjanszkaja pózban – ha valaki nem ismerné, ő egy szovjet partizánlány volt, aki a vallatások alatt se árulta el társait. Csilla most csak annyit volt hajlandó bevallani az újságnak, hogy többször részt vett már fotózáson, mivel tervei között szerepel, hogy a későbbiekben is ezzel foglalkozzon. Ezért inkább feladta magát, hogy társai helyett őt fényképezhessék le.

És valóban nem ez volt az első fotózása. Már az óvodai vizsgán kitűnt, pedig akkor éppen hiányoztak elöl a tejfogai. Később osztálykirándulásokról hozott haza fotókat. Csilla az őzzel, Csilla a pataknál, lóval, virágfüzérrel a hajában.

Fiatal volt, középszőke, középmagas, középszép. Az volt a baj ezekkel a korai képekkel, hogy nem volt nyilvánosságuk. Bekerültek a családi albumba, és el voltak felejtve. Abban az időben még nem volt facebook, szelfi meg profilkép. Ma már elküldhetné mindenkinek, de aki ad magára, az még mindig a nyomtatott sajtóban, a médiában való szereplést becsüli. Ott azok is láthatják, akik azt se tudják mi az a facebook. Járt táncolni, divatbemutatókra, néha fel lehetett fedezni egy-egy csoportképben, a riportok illusztrációjaként, de ez nem elégítette ki. Hiába jelentkezett később, nem került fel a címlapra, az újságoknak új arcok kellenek. Pedig Csilla mindent elkövetett, hogy fotogén legyen, úgy érezte benne van a génjeiben. Formában is tartotta magát. Fodrász, kozmetikus, konditerem, fogyókúrák,és bulémia voltak az élettársai, felváltva. Szauna, szolárium tette egzotikussá. Közben olyan férfi partnereket keresett, akik mellett megvehette, fel- és levehette a legszexisebb ruhákat, cipőket, de nem akarta elkötelezni magát, mert az előbb-utóbb gyerekszüléssel, elhízással járna. Celeb szeretett volna lenni, de nem talált egy önzetlen másikat, aki maga mellé emelte volna a reflektorfénybe.

Elment minden rendezvényre, amelyről a helyi lap fotóriporterei beszámoltak. Ott ült az első sorokban, odaállt az előadók mellé, elé, de nem azok a képek kerültek be a lapokba.

Ahogy öregedett, elvirágzott, de az álmairól nem tett le. Zöld haja lett, teletetoválta az fejét. Balról horogkereszt, jobbról Dávid kereszt, tarkóján ötágú csillag, homlokán meg egy latin kereszt díszelgett. Elment minden tüntetésre, a nem aktuális jelképeket hajával kitakarva. Vitte a zászlókat, transzparenseket. Dobált tojással, leült a hivatal küszöbére, elvonszoltatta magát, végre fotózták. De névtelenül, kifacsart pózban. Ahogy öregedett, érezte, hogy egyre kisebb az esélye a címlapra kerülésre. Már csak a botrányokban bízhatott, de abból is csak az a jó, amelyiken ott van a sajtó. Meztelenül felmászott egy Kossuth-szobor nyakába, kétszer is. Nyáron olyan forró volt a bronz, hogy alig tudta megcsinálni. Télen meg mire kihívták a riportert, lefagyott róla. Egyszer felkapaszkodott a vasúti reflektor állványra is az állomáson, húsz méter magasra, és onnan kiabált, hogy leugrik. Ki is jött a helyi sajtó, de teleobjektívvel is csak a talpa látszott. Sokan fotózták mobillal az utasok közül is, de nem győzték kivárni, amíg leugrik, ment a vonatuk. Csilla is megrémült, amikor belegondolt, hogy ha földet ér, nem lesz felismerhető az arca. Végül estefelé lemászott.

Ahogy múltak az évek, egyre kisebb lett az esélye hogy terveit valóra váltsa. Pedig haladt a korral. Hasát leszívatta, ajkait felpumpáltatta, mosolyát új fogsor beültetésével konzerválta, ráncait felvarratta, haját beültette, melleit megnagyobbíttatta, popsiját kerekké operálták.

Egyszer nagyon közel került újra egy címlapfotóhoz. Amikor a miniszterelnök a városukba látogatott, és a nép közé vegyült, a TV is közvetítette. Rajongva nyakába akart borulni. Már ott volt, amikor a biztonsági őrök leteperték. Azt hitték valami öngyilkos merénylő, testére erősített szexbombával. Persze az esti híradóban és a másnapi képes beszámolókban ebből semmi se jelent meg. Kivágták, nem közölték.

Aztán feladta a kilátástalan küzdelmet, elzüllött, inni kezdett, a férfiak szexuális zaklatása miatt elbocsátották, börtönbe is került, mert egy egyházi iskolában a hittanórák szüneteiben belopakodott a fiú WC-be, és mint női szatír mutogatta bájait a kisfiúknak.

Hajléktalanként, egy szociális otthonba dugta el vidéken egy karitatív alapítvány, ahol megnyugodott. Földig érő garbókban járt. A falusi öregasszonyoknak Gréte Garbóként mutatkozott be, a gondozónők is ráhagyták. Senki sem ismerte ott a híres svéd színésznőt. De a vezetőnő csinálni akart némi kis reklámot az intézménynek. Amikor a néni 104 éves lett, kihívták a tévét. Végre rámosolyodott a szerencse. A polgármesternő hatalmas bukétát adott át Garbó mamának. A fotósok vakui villogtak.

De ekkor Csilla hirtelen az arca elé kapta a virágcsokrot, és ez látszott minden fényképen, mert arra gondolt: nem él már senki azok közül, akinek én meg akartam mutatni magam, akkor meg ennek a fotózásnak nincs semmi értelme.

De, volt: a polgármesternőt újra megválasztották.

M. Szlávik Tünde
rovata

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése