Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Időrablók kerüljenek!
Írta: Kulcsár Attila
Kérem, én egyszerűen nem érek rá erre. Nekem már tele van a tököm ezzel. A komputerem szerint eddig kilenc és fél év ment el az életemből sorban állásra és mindenféle várakozásra.
Legutóbb is… Nálunk a postán nincs sorszámhúzás, mielőtt beállok valamelyik sorba, személyiségi, szociológiai elemzést végzek a szememmel, mert nem a hossza számít, hanem a sorban állók. Az a diák ott elől befizeti az étkezési csekkjét, és már el is tűnik. Az az ide-oda sandító izgága az öregasszony mögött zsebtolvaj lehet. Ki fog állni a hamar, ha az néni végez − vagy még előbb, ha ő végez. De az az aktatáskás kopasz a legveszélyesebb. Vagy tíz ajánlott küldemény lapulhat a táskájában, meg hárman még megkérték a hivatalban, hogy adja fel az övékét is. Bélyeg egyiken sincs.
Na, talán annál a hatfős sornál végzek a leghamarább, mert kettőnél csak egy-egy levelet látok, és elöl az a két lány együtt van. Az a nő meg a pénzzel a kezében hamar elmegy az útból, mert megmondják neki, hogy az egy másik ablak. Ez a szakadt alak meg itt a sor végén biztos lejmolni akar.
Beállok hát ide, és szarom el az időmet. Nekem napirendem van. Ezer elintéznivalóm. Nálam minden elő van készítve. Bélyeg felragasztva, sürgősséginek a pénz kiszámolva. De várok, várok…És nem halad, pont az én sorom nem, mi van már?… Úristen, az a két csaj dísztáviratok között válogat: Jó lesz ez, ez olyan cuki…, én is ilyet kaptam a ballagásra; te, ez temetésre való, ez férfinak való…, ez olyan uncsi. −Döntsetek már, kisanyáim, mert megy a vonatom! − dühöngök. Nagy nehezen választanak, és akkor jön az a nő a szóló levéllel, de Szíriába akarja elküldeni, és nincs rajta a feladó, ráadásul ajánlva szeretné, de otthon hagyta a másik szemüvegét. Szerencsétlenkedik egy darabig, de kap egy nyomtatványt, és ott akarja kitölteni. Kérem, ne tartsa fel a sort, ott az az írópult, oda tessék menni, és olvashatóan…
Elmegy, remélem, gondja lesz az arab írással és a számokkal is… Na, azt várhatja, míg visszaengedem magam elé. Remélem, addig végzek… A másik úr, előttem, átvert. Igaz, hogy egy levele van, de van egy postán maradó másik küldeménye is. A postás kisasszony elmegy keresgélni a múlt heti levelek között. Való ezeknek levél? Ma, a mobil világban csak a hivatalok leveleznek. Tértivevénnyel, mert az jó drága, futja az államkasszából, de ismeri az állampolgárt − enélkül letagadná az idézést. Ez is mit nyekereg itt előttem, hogy nem veszi át? Ja, mert a rendőrségtől jött? Na ja, még szép, biztos megérkezett a büntetés a múltkori parkolócédula miatt.
Már csak a hajléktalan kinézetű alak áll előttem. Ez be akar cserélni egy ötszázast, amit biztos egy kukából turkált nadrágban talált valahol, de hiányzik a sarkából egy darab. Szerencsére elküldi a postásnő a Nemzeti Bankba, hogy majd ott becserélik.
És aztán mit csinál? Feláll, bezárja a kisablakot, hogy egy kis türelmet kér, és elmegy pisilni vagy hova. Hát már a nőknek is baj van a prosztatájukkal vagy mivel, vagy csak sima hólyaghurut? Hát ezt jól kifogtam megint. Aztán vissza akart jönni a sorba a szíriai nő. Hát nekem ebből elegem van…
Én erre nem érek rá. Mennem kell még jegyet vásárolni az állomásra, holnapra. Fát vágni a kandallóba, visszavinni az antenna csatlakozót a boltba, mert nem jó, megválaszolni vagy két sürgős levelet, meg kell írni egy opponenciát, vásárolni kéne kaját, orvoshoz beugrani, le kell olvasni a vízórát még világosban, és jönnek hozzám a hirdetésre, mert el akarom adni a 12 éves Ibizámat.
De addig még sorban állok a Tesco pénztárnál, és az előttem levőnek nincs pénz a bankkártyáján, aztán ebédjegyekkel fizeti ki a legfontosabbakat, a többit otthagyta. Idő, idő, idő…. Az orvosi rendelőben, ahova receptet felírni mentem, csak táppénzellenőrzés van, meg óriási tömeg, persze magas lesz a vérnyomásom −hát milyen legyen?
Aztán ugyanez a vasúti pénztárnál.
A tessék mondani-val kezdődő jegyváltásnál a plafonon vagyok, hogy hányadik vágányról indul, folytatja, ott van uram kiírva, hallgassa, mert mindjárt be is mondják. Aztán egy nyugdíjas helyjegyet kér előttem, de a 16 órát összetéveszti a hat órával, és kezdődik az egész elölről, a pénztáros ideges, a néni magyarázatul hozzáteszi, hogy mert négy órára ott vár a Lajosom az állomáson. A következő vitatkozik, mert egymás mellé szerette volna a jegyeket, majd elcserélitek a vonaton, szólok barátságosan, és még neki áll feljebb, hogy ne tegezzen, maga vén szatír.
A kedves hölgyről, akit egyedül szimpatikusnak véltem, bár előttem állt, mert felkészülten beszólt a pénztárablakon, hogy március 23-ára az 5.23-kor induló INTERCITY-re kér jegyeket, kiderül, hogy Győrig, és 32 főre, és hogy akkor lesz-e csatlakozása a Győr- Sopron-Ebenfurti vasúton Csorna felé − akkor már ott is hagyom az egészet. Nem is zavar már, amikor még számlát is kér a Fülpösdaróci Általános Iskola részére.
Kirohanok a buszmegállóba. Persze nem jön. A legutóbbi vonat összes utasa ott várakozik velem együtt. Próbálok előre helyezkedni, hogy én legyek az első, legalább a hátsó ajtónál. És a buszsofőr nem nyitja ki. Dühösen előre szaladok, én szállok fel utoljára. Megkérdezem a vezető, mikor jön visszafele ez a járat.
− Egy óra múlva, de meddig kéri a jegyet?− kérdi.
− Eddig. Kösz, nem utazok − szólok és leszállok.
Most már úgy is mindegy. Végre lesz egy nyugodt órám, a várakozásra.
Hasonló
Emlékőrző utasellátó
Családi múzeum
Hálószaggató hátra olló
Holtomiglan holtáiglan
A tablókép szerelmese
Prózai sonkák
Kutyavilág
Hétköznapi fülkeforradalom
Hájhámlasztás a szaunában
Elhasználódva
A sör apostola
Az ismeretlen forradalmi kö...
Valami bűzlik Dániában
A vég nélküli cigaretta
Őrző-védő a divat
A fel nem robbant szexbomba
Az építész álma
Azok a régi szép fürdőzések...
Játszik az öreg
Krúdy vegetáriánus módra
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése