Az építész álma

Írta: Kulcsár Attila

Az építész nőnemű, akkor is, ha férfi. Partnere a Kor, amelyik megtermékenyíti.

Gedeon idős korára rossz alvó lett. Mindig is zavarta, ha azt kérdezték tőle, hogy álmodtad meg ezt vagy azt a házat. Mert a tervezés sohasem álomfejtés volt számára, hanem szigorú valóság, szlalomozás a pálya karói között, versenyt futva az idővel. Az álmatlan éjszakák után nappal is rosszkedvű maradt. Sétálgatott a városban, ahogy az orvosa javasolta, de nem telt benne sok öröme. Nyomasztották a múlt emlékei. Számos megépült háza állt az utcákon-tereken, de nem szeretett velük találkozni. Csúnyán öregednek, állapította meg. Némelyikre rá sem ismert. Azok se köszöntek vissza neki. Hja, a régi szerelmek, zűrös kapcsolatok, a fiatalság… Az egyiknél megerőszakolta az építtető, másiknál egy kivitelező. Persze hogy púpos lett az a ház, mint Quasimodo, a másik meg vízfejű, mint az a Hivatal volt, aki építtette. Az az épület pedig egy házibulin fogant, azt se tudja, ki lehet az apja, többel is lefeküdt, mindegyikre hasonlít.

Ez zabigyerek-ház, itt csak a nevét adta, mert aláírta valaki helyett. Ezért ugyan díjat kapott, de nem érdemelte meg − jött az Építők Napja, és kellett egynek kitüntetést adni. Annak a háznak meg az a baja, hogy nehéz időkben született. Nem volt pénz télikabátra. Szigeteletlenek, penészednek a falai, huzatos, szelelnek az ablakai, hálni jár belé a lélek, mintha tüdőbeteg is lenne.

A lakótelepen az ikreket meg végképp nem szerette. Azok lombikbébik voltak, mert már meddőnek érezte magát a sok nem kívánt terhesség után. Elment a Házgyári Klinikára, és mesterségesen beültették a fejébe a programot, aztán 16-os iker lett belőle. Mára mindegyik beázik, hőszigetelni kell, nem felelnek meg a kor igényeinek, nem ismerik a német szabványt, sem az euró kódot. Provinciális, műveletlen bugrisok.

Talán csak egy Szegfű utcai családi ház az, amin ma is kedvtelve legeltette a szemét, bár mára már flancos kőburkolatot kapott. De ezt a házat valamikor a Valikával − első feleségével − közösen találták ki, saját kezükkel építették. De hol van már az Gabulya Valéria, elhagyta egy építési vállalkozóért, aki az Adriára vitte évente nyaralni, és örökké ráért, míg ő „munkamániásként” mindig csak dolgozott.

De az újabb házak sem tetszenek neki. Tele vannak rakva gránit burkolattal, fémlemezekkel− micsoda pazarlás. Minek nagyestélyi, utcai viseletre? Micsoda kivagyiság…

Ma már leginkább csak a parkban szeret üldögélni, benn a közepén, ahonnan nem is látszanak a házak. Elnézi a villás farkú lepkék hullámzó röptét, a méhek rajzását a virágok fölött, hosszú percekig leselkedi a vörös-fekete bodobácsok napozását a nyírfa törzsén. Van ott még szex is néha.

Az egyik szokásos éjszakája hajnalán aztán mégis álmodott: megjelent neki az Úrjézus.

− Építész fiam. A múltkor terveztél nekem egy szép házat, a bodafalusi templomra gondolok. Meg akarlak jutalmazni érte. Na, tervezz most magadnak is egyet. A pénz nem számít, bárhova, bármiből − én finanszírozom.

− De uram – hökkent meg az építész −, milyen nagy legyen, mik a városrendezési előírások, az Építési Szabályzat ide vonatkozó határozatai? Mihez kell illeszkedni?

− Ejnye fiam, ne akadékoskodjál már! − kezdte elveszteni a türelmét az Úr. − A telek legyen a Föld, a ház szabadon álló, építménymagasság a csillagos ég. Legközelebbi szomszéd a Marson lenne, de az most lakatlan. A kivitelező meg én leszek, tudod a Teremtő Zrt.

És az építész elkezdett gondolkozni: először is legyen rajta 50 cm vastag hőszigetelés, hogy olcsó legyen a fűtése, világos, hogy a villanyszámla is. Tágas, mert jöhetnek majd az unokák, a haverok. Akkor meg legyen benne bowling pálya, meg söröző, meg boros pince, hátha valaki azt szereti. De kell bele lift is, hogy könnyen feljuthassak a kilátóba, mert az is kell, meg napelemes fűtés, mert azt nem zárják el az ukránok.

Aztán eszébe jutott, hogy nincsenek unokái, a haverok meghaltak, az orvos eltiltotta az alkoholtól, cukra is van, a TV előtt szokott elaludni délután, azért jön olyan nehezen álom a szemére éjjel. Az egyik skiccet a másik után dobálta a papírkosárba. Járt az agya, mint az üres mosógép. Vajon mit csinált volna ilyen helyzetben Michelangelo vagy Le Corbusier? Ha nincsenek irigyei az embernek, ez a sok flanc mire való?

Felhívta egy imában az Urat, hogy időt nyerjen: − És tessék mondani, földrengésbiztos, árvízvédett, tornádó álló, cunamit bíró legyen a ház? Hogyan gondoskodjak a vagyonvédelemről és a nélkülözhetetlen tűzvédelemről?

− Én majd gondoskodom mindenről − nyugtatta meg a Megrendelő Úristen, nehezen uralkodva magán.

Egy hét múlva az építész elment abba bizonyos templomba, amelyben az Úrnak is öröme tellett, és ekként fohászkodott:

− Köszönöm Uram az irántam való jóságodat, de nem kell már nekem semmiféle kacsalábon forgó ház se, elvolnék én már így is a bérházban. De ha el tudnád intézni, hogy bekerülhessek abba a parkba, amit te terveztél, tudod, a Paradicsomba, a jonatánok közzé, az én kis Valikámmal… Nagyon megköszönném… Ámen.

M. Szlávik Tünde
rovata

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése