Hájhámlasztás a szaunában

Írta: Kulcsár Attila

Christine Peursum másolata.jpgVárosunk szaunája, a „Csodatévő” afféle zarándokhely. Minden öntéskor tömve van. A sok elhízott, túlsúlyos ember bepréselődik, mint a heringek a konzervdobozba, és izzadva, csöpögve élvezi a száraz gőz és az illó olajok bódító illatát, titokban azt remélve, hogy AZ a csoda megismétlődik.

Az pedig úgy történt egykoron − az évszámra már a legidősebbek sem emlékeznek, és adataik is ellentmondásosak −, hogy azon az estén, hét órakor az utolsó öntésre hívott a szokásos csengő. A jelre bevonult a törzsközönség, a szűk kabinban 45 év körül volt az átlagos életkor és 105 kilogramm a testsúlyok átlaga. Ebben benne voltak az aranyláncok az üzletemberek nyakán, a vaskos karperecek és persze a szokásos szütyők a görögdinnyéken, a melltartók és ágyékkötők, amelyek a melle húsát és a felsálokat takarják eme hentesüzletben.

Azzal kezdődött, hogy nem akadt senki, aki a favödörből a fakanállal a vizet locsolni akarta volna. Kénytelen-kelletlen felállt egy ismeretlen kopasz úr, hogy megpróbálhatja, bár még sohase csinálta. Rögtön kiderült, hogy a fakanál csuklóban folytatódik, fakezű az illető. De legalább csinálta. Amikor már mindenkinek leégett a hátáról a bőr, egy szaunázó megkérdezte: nincsen valakinél valamilyen szer? Levendula, fenyő, citrom, menta vagy akármilyen kínai illatosító olaj, amitől a légutak kitisztulnak, a bőr hűsítő balzsamot kap és a gyöngyöző test bepácolódik. Persze nem volt.

– Van itt egy üveg – fedezett fel az egyik egy fiolát a legfelső polcon. – Próbáljuk ki, ha nincs más .

Az alsó sorban a doktor úr vállalta, hogy az üveg tartalmát belecsöpögteti a kanálba, és segédkezik a szertartásban, mint nagymisén a ministráns. Attól kezdve megváltozott a légkör − mint amikor a közgyűléseken a fizetésemelésről kezdenek beszélni.

Az ismeretlen szer, amit a gazdája ottfelejthetett, különleges illatot árasztott. Orchidea, mondta az egyik kizárásos alapon, de nem az volt. A hatása sem volt mindennapi. Egyszerre mindenki valósággal elbódult. A szorosan összepréselődött alakok elhomályosuló tekintettel meredtek előre. Ilyen állapot lehet a kábítószeres lebegés, amikor élvezői feldobják magukat. A fakanalas is ösztönös mozdulattal lapátolta a vizet. Utólag semmire sem emlékezett. No de az izzadás, az volt ám a legcsodálatosabb. A bennlevőkről patakzott a víz, ömlött a jótékony verejték. Nem lehet tudni, meddig voltak benn így. Arra riadt fel a társaság, hogy egy idétlen kölyök benyitott, és megtört a varázslat.

– Hát akkor csobbanjunk! – adta ki a jelszót valaki, és valamennyien kiszédültek a hideg vizes medencéhez, zuhanyokhoz.

És ekkor lett némi botrány. A pohos főkönyvelőről a zuhany levitte a fürdőgatyáját. A szép Kaszásné pedig, amikor kikászálódott a medencéből, észre sem vette, hogy anyaszült meztelen ért partot, a melltartója és fürdőnadrágja egyszerűen lecsúszott róla. A férfiak meglepetten bámultak rá. Még a legidősebbek sem emlékeztek arra, hogy mikor láthatták ilyen csinosnak. Talán süldő lány korában. 15-20 kilóval látszott kevesebbnek. De ugyanezt konstatálták a többiek is magukon. Az egyiknek a pecsétgyűrűjét vitte el a víz a lefolyóba, a másiknak a karóráját kellett kihalászni. Mindenkin úgy állt a korábban feszülő fürdőruha, mint tehénen a gatya, lötyögve, tíz számmal nagyobban. Egyszerűen „kifogytak” belőle. Az óriás méretű melltartókban most aprócska, de feszes cicik lapultak, a férfiak sörpocakja alatt libegő fürdőgatyákat fél kézzel tartani kellett, hogy le ne csússzon. A méla szerszámok kíváncsi feje kikandikált a szárain.

– Uraim, csoda történt! – örvendezett egy daliássá vált fickó. – Megint a versenysúlyomnál vagyok.

– Hol van az a szer? – kapcsolt egy másik, és berohant a szauna fülkébe, de hamar kiderült, hogy nem maradt belőle egy csepp se.

Akkorra a fürdőigazgatóság és az úszómester is odaért, kisebbfajta csődület támadt. Mindenki boldog volt, sokan beosontak a kihűlő szaunába, hátha folytatódik a csoda, de nem történt semmi, hacsak az nem, hogy az élelmesebbek találtak még néhány elhagyott bokaláncot, klipszet, karikagyűrűt, szárnyas betétet.

A boldog fürdőzők, akikkel a csoda megtörtént, a büfében pezsgőt rendeltek, és rövid ünneplés után hazakészülődtek, hogy otthon is kipróbálják magukat, megdöbbentsék családjukat is.

A csoda híre hamar elterjedt az egész városban, sőt még azon túl. Azóta messze földről zarándokolnak hozzánk a kövérek külországokból is. Talán megismétlődik még egyszer. Próbálkoznak mindenféle szerrel, hátha eltalálják a csodatevő olaj titkát. Eddig hiába.

Eddig volt, nem mese. A történet hitelességét a fürdő előcsarnokába kiállított relikviák mai tanúsítják. Aki nem hiszi, nézze meg: van ott két méter hosszú derékszíj, méteres bikini, vitorlányi fecskegatya, „kifogyott” sérvkötő, gatya, pantalló, sőt elhagyott szeretők fényképe. Akik csak a kövéreket szerették, vagy csak kövéren szerettek…

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése