A két Szekeres − „Kis szekeres, nagy szekeres…”

Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből

Kisszekeres.jpgKisszekeres nevét, amelynek középkori története összeforrt a szomszédos Nagyszekeresével, először egy 1181-ben kelt oklevélben említik. A két falu hajdan királyi szolgák telephelye volt. Lakóik a királyi vár népéhez tartoztak, szekerezéssel, fuva­rozással foglalkoztak.

A két Szekeres ősi birtokosa a Szekeressy família. Később jelentős tulajdona volt itt a Kölcsey, Domahidy és Újhelyi családnak, 1460-tól pedig a Károlyiaknak, majd még később a Bornemisszáknak is. A tulajdonosok között meg kell említeni a rossz emlékű Haynau nevét, aki a szabadságharc leverése után lett a falu földbirtokosa.

Kisszekeres a századok során, a Szamosköz többi településéhez hason­lóan, számos megpróbáltatáson ment keresztül. 1662-ben a szatmári német helyőrség kóbor katonái majd a török hadak fosztogatták, emellett pestis és más járványok is tizedelték a lakosságát. A Szamos áradásai sem kímélték, legutóbb 1970-ben rombolta le az árvíz a falu jelentős részét.

A község fő utcája, a Felső-, hivatalos nevén Kossuth utca. A Petőfi vagy Alsó utca tőle keletre fekszik. A falu két mellékutcája az 1945 után nyílt Magtár utca, amely a benne állt terményraktárról kapta a nevét és az 1970-es árvíz után kialakított Béke utca. Az egykor cselédházak, istállók, csűrök alkotta, Haynau-féle tanyáknak nevezett, Haynau I. és Haynau II. néven emlegetett falurészeket már lebontották.

Kisszekeres határában is folyik a vidék több helyén is felbukkanó Csomota vagy Nóborda patak, amelyet az angol nobody, senki jelentésű szó­hoz hasonló titulusa helyett inkább „Kóbordának” kellene hívni, de van a községnek Piskárosa, s ha Rodostója vagy Rodosz szigete nincs is, van Rodosa és Rodosi-csatornája.

A faluban sem a szicíliai és a dalmáciai Raguza (Dubrovnik) városok nevére emlékeztető, a Kis- és a Nagy-Ragoznán is átfolyó, a Ragozna- közt félkör alakban határoló, „a conjugációt, az igeragozást csak feltételes módban művelő” patak, sem a szláv kura, tyúk és oko szem szavak össze­tételét feltételezni csábító Okokura- sem az „otromba” Otrogla-dűlő nevé­nek eredetét nem tudják megfejteni. Amszerdamban és Tokióban is van Okura nevű hotel, a hasonló orosz OKypoK pedig cigarettavéget, szivarvéget, „csikket” jelent, de a szóeredet-vizsgálat végett olyan távoli végekre azért talán mégsem szabad elmenni.

Hogy az egykori erdők, a „felszeletelését sejtető” Szelecs és a „furcsán vegyes hangrendű” Szalavény, valamint a Dörgő-oldalban békésen folydogáló Dörgő csatorna miről kapta „mennydörgős” nevét, az is rejtély. A Szelecs egy része fekete harkály, őszapó és egerészölyv lakta erdő, mely­ben a kocsányos tölgy a leggyakoribb fafaj.

A Szolnok megyei Szelevény helység vegyes hangrendű változataként megjelenő Szalavény nevű területnek is számos zoológiai értéke van. Közülük is kiemelkedik az európai jelentőségű sziki bagolylepke, vala­mint a fokozottan védett és nemzetközi szinten veszélyeztetett haris, a réti fülesbagoly és a hamvas rétihéja.

A bibliai reminiszcenciákat keltő Abrahám-patak valaha az Abrahám földje nevű határrészt szelte keresztül. A Berezdelék-csatorna az azonos, „ijedős, berezelős nevű”, jó minőségű talajú határrészen folyik át. Az egy­kor kenderáztatónak használt Gerlicés-patak a partjára – az Ararát hegyén megpihent „Noé-madárhoz” hasonlóan – egykor leszállt vadgalambok­ról kapta a nevét, de van a határban egy − gázlómadarakról elnevezett − Gém-szeg is. A csallóközi Nyárasdon a Túzokmajor nevű mellett találkoz­tam egy, nevében a Gémszeghez hasonló, Gémlejáró nevű dűlővel is.

„Kis szekeres, nagy szekeres, mind megissza, amit keres” − hirdeti a nóta. Egy másik szekeresi szekeres dalba − ha lenne  − a „ritka búza, ritka árpa, ritka rozs” helyett a környéken párját ritkító nevű Ritkafa-tábla kínálkozna. Ha a dűlőnek errefelé nincs is párja, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, lakályos nevű Lak község határában van egy Ritkafa nevű erdőrész-rokona.

Szigeti Berti barátommal, a község polgármesterével, ha már nem is nagy vagy kis szekéren, „csak” autón, a távolban gomolygó óriási, fekete füstfelhő miatt is (mint kiderült, „kábelbarátok” égették le a vezetékekről a számukra fölösleges műanyag „takarót”), kikocsikáztunk a faluból, és tartottunk egy − félig valóságos, félig csak virtuális − határszemlét.

Az Aranyosnak, egy rossz minőségű, szikes földterületnek a neve, ahogy a Dicső-laposé is, inkább ironikusnak, mint aranyosnak, illetve fenséges­nek tűnik. A Hetes- vagy Hétmilliós dűlőt az inflációs időkben holdan­ként hét millió pengőért vették meg egy Vályi nevű földbirtokostól az akkor „többszörös milliomos” kisszekeresi gazdák. A Vitéz-föld, Vitéz­tábla vagy Vitéz-tag nevű határrészt − legyen neki karácsony! − egy Kará­csony Gyula nevű (talán a szomszédos Nagyszekeres polgármesterének, Karácsony Sándornak valamelyik felmenője?) kiérdemesült hadfi kapta szolgálataiért. A Szérűs-kert Jékey báró takarmánytárolója volt, a Szegé­nyek rakodójára pedig a cselédek hordták csépelnivaló kevéske búzájukat.

A Milne Micimackójának százholdas pagonyát idéző Százholdas a „bresciai hiéna” nagy birtokának − ahogy a nála kisebb Negyven- illetve még kisebb Nyolcholdas is − a Haynau-tagnak a része volt. A Béka-foka nevű vizenyős terület a hajdan benne kuruttyolt „muzikális kétéltűekről” kapta a nevét. A Menyitató nevű részre az a faluban elfogadott, „naiv­népi” magyarázat, hogy „beteg volt valakinek a menye, és innen vitt neki az illető vizet”.

A Maksainál (Babogyokya 214. l.) is említett Bába-gyakra nevű, egy­kor bokros, bozótos, fás részt vagy a tulajdonosáról, vagy a fáin fészkelő bábaszarkákról nevezték el. Az Égés és az Égett rekettye dűlők az egy­kori erdőirtásokról árulkodnak. A Rózsás olyan búzaföld volt, amelyen az arany kalászok között, mint a rózsa, úgy virított mindig a rengeteg pipacs.

A Debreceni szállás annak az emlékét őrzi, hogy egykor a cívisvárosból Máramarosra sóért szekerező fuvarosok ott pihentek meg, s lovaik is ott találtak maguknak legelnivalót. Nemcsak a nagy Debrecennek, hanem a kis Szekeresnek is van Nagy-erdeje. Utóbbin vezet keresztül a Nagy-erdei vagy Borzovai út. A Birkakaakol nevű területen régen juhhodály és pász­torház állt. De van a határban Juh-legelő és Kecske-gát, sőt Nyulas-berek, Hód-fészke és Rókalyuk is.

A Hosszú-gyep, egy másik birkalegelő, ahogy a Hegyes-kaszáló, a Hosszú-tó és a Horgas-tó is, az alakjáról kapta a nevét. A Bivaly-fertő nevű, régen lapos, pocsolyás területen a falu lusta, kérődző barmai dagonyáz­tak. A Csoport-tanya későbbi keletkezésű név. A Téesz-tanya vagy Téesz- központ néven ismert tagban a szövetkezet istállója, gépjavítója és alma­tárolója állt. A Vályi-, és Jékey-tanyaként is emlegetett Demeter-ház nevű dűlő is „objektumizált” terület volt hajdan. A „tövisfáiról” elnevezett Kökényesben állt a téesz Csirke- vagy Tyúk-telep néven nevezett „baromfi­farmja”.

A szomszédos Nagyszekeres belterületének, a hagyományos elne­vezésű utcák mellett érdekes „darabja” a Vasút utca egy részét képező Bagolyvár, amelyen − a két Szekeresnek nemcsak Ábrahámja (Abrahám- patak), hanem Izsákja is volt − Izsák Elemér földbirtokos tanyája állt.

A határnak a kisszekeresiekkel megegyezőkön kívüli, „eredeti” részei a hajdan sást és nádat termett „oldalszakáll nevű” Barkó, a Cselédmarha- legelő, a Csikó-kert, a Gorond, a Gerenda, a Kútsorosi-kis-gyep, a Lóhere­tábla, a Málna, a Sovány-szer, a Korcsolya, a Vagyos és a Vénasszony patakja. Közülük a Korcsolya minden bizonnyal egy „félrehallás”, a Karholya nevű dűlő eltorzításának eredménye, a Vagyos és a Vénasszony dűlője nevének eredetét pedig a faluban nem tudták megmagyarázni.

 (Szerkesztette: M. Szlávik Tünde)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése