Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
A két Szekeres − „Kis szekeres, nagy szekeres…”
Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből
Kisszekeres nevét, amelynek középkori története összeforrt a szomszédos Nagyszekeresével, először egy 1181-ben kelt oklevélben említik. A két falu hajdan királyi szolgák telephelye volt. Lakóik a királyi vár népéhez tartoztak, szekerezéssel, fuvarozással foglalkoztak.
A két Szekeres ősi birtokosa a Szekeressy família. Később jelentős tulajdona volt itt a Kölcsey, Domahidy és Újhelyi családnak, 1460-tól pedig a Károlyiaknak, majd még később a Bornemisszáknak is. A tulajdonosok között meg kell említeni a rossz emlékű Haynau nevét, aki a szabadságharc leverése után lett a falu földbirtokosa.
Kisszekeres a századok során, a Szamosköz többi településéhez hasonlóan, számos megpróbáltatáson ment keresztül. 1662-ben a szatmári német helyőrség kóbor katonái majd a török hadak fosztogatták, emellett pestis és más járványok is tizedelték a lakosságát. A Szamos áradásai sem kímélték, legutóbb 1970-ben rombolta le az árvíz a falu jelentős részét.
A község fő utcája, a Felső-, hivatalos nevén Kossuth utca. A Petőfi vagy Alsó utca tőle keletre fekszik. A falu két mellékutcája az 1945 után nyílt Magtár utca, amely a benne állt terményraktárról kapta a nevét és az 1970-es árvíz után kialakított Béke utca. Az egykor cselédházak, istállók, csűrök alkotta, Haynau-féle tanyáknak nevezett, Haynau I. és Haynau II. néven emlegetett falurészeket már lebontották.
Kisszekeres határában is folyik a vidék több helyén is felbukkanó Csomota vagy Nóborda patak, amelyet az angol nobody, senki jelentésű szóhoz hasonló titulusa helyett inkább „Kóbordának” kellene hívni, de van a községnek Piskárosa, s ha Rodostója vagy Rodosz szigete nincs is, van Rodosa és Rodosi-csatornája.
A faluban sem a szicíliai és a dalmáciai Raguza (Dubrovnik) városok nevére emlékeztető, a Kis- és a Nagy-Ragoznán is átfolyó, a Ragozna- közt félkör alakban határoló, „a conjugációt, az igeragozást csak feltételes módban művelő” patak, sem a szláv kura, tyúk és oko szem szavak összetételét feltételezni csábító Okokura- sem az „otromba” Otrogla-dűlő nevének eredetét nem tudják megfejteni. Amszerdamban és Tokióban is van Okura nevű hotel, a hasonló orosz OKypoK pedig cigarettavéget, szivarvéget, „csikket” jelent, de a szóeredet-vizsgálat végett olyan távoli végekre azért talán mégsem szabad elmenni.
Hogy az egykori erdők, a „felszeletelését sejtető” Szelecs és a „furcsán vegyes hangrendű” Szalavény, valamint a Dörgő-oldalban békésen folydogáló Dörgő csatorna miről kapta „mennydörgős” nevét, az is rejtély. A Szelecs egy része fekete harkály, őszapó és egerészölyv lakta erdő, melyben a kocsányos tölgy a leggyakoribb fafaj.
A Szolnok megyei Szelevény helység vegyes hangrendű változataként megjelenő Szalavény nevű területnek is számos zoológiai értéke van. Közülük is kiemelkedik az európai jelentőségű sziki bagolylepke, valamint a fokozottan védett és nemzetközi szinten veszélyeztetett haris, a réti fülesbagoly és a hamvas rétihéja.
A bibliai reminiszcenciákat keltő Abrahám-patak valaha az Abrahám földje nevű határrészt szelte keresztül. A Berezdelék-csatorna az azonos, „ijedős, berezelős nevű”, jó minőségű talajú határrészen folyik át. Az egykor kenderáztatónak használt Gerlicés-patak a partjára – az Ararát hegyén megpihent „Noé-madárhoz” hasonlóan – egykor leszállt vadgalambokról kapta a nevét, de van a határban egy − gázlómadarakról elnevezett − Gém-szeg is. A csallóközi Nyárasdon a Túzokmajor nevű mellett találkoztam egy, nevében a Gémszeghez hasonló, Gémlejáró nevű dűlővel is.
„Kis szekeres, nagy szekeres, mind megissza, amit keres” − hirdeti a nóta. Egy másik szekeresi szekeres dalba − ha lenne − a „ritka búza, ritka árpa, ritka rozs” helyett a környéken párját ritkító nevű Ritkafa-tábla kínálkozna. Ha a dűlőnek errefelé nincs is párja, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, lakályos nevű Lak község határában van egy Ritkafa nevű erdőrész-rokona.
Szigeti Berti barátommal, a község polgármesterével, ha már nem is nagy vagy kis szekéren, „csak” autón, a távolban gomolygó óriási, fekete füstfelhő miatt is (mint kiderült, „kábelbarátok” égették le a vezetékekről a számukra fölösleges műanyag „takarót”), kikocsikáztunk a faluból, és tartottunk egy − félig valóságos, félig csak virtuális − határszemlét.
Az Aranyosnak, egy rossz minőségű, szikes földterületnek a neve, ahogy a Dicső-laposé is, inkább ironikusnak, mint aranyosnak, illetve fenségesnek tűnik. A Hetes- vagy Hétmilliós dűlőt az inflációs időkben holdanként hét millió pengőért vették meg egy Vályi nevű földbirtokostól az akkor „többszörös milliomos” kisszekeresi gazdák. A Vitéz-föld, Vitéztábla vagy Vitéz-tag nevű határrészt − legyen neki karácsony! − egy Karácsony Gyula nevű (talán a szomszédos Nagyszekeres polgármesterének, Karácsony Sándornak valamelyik felmenője?) kiérdemesült hadfi kapta szolgálataiért. A Szérűs-kert Jékey báró takarmánytárolója volt, a Szegények rakodójára pedig a cselédek hordták csépelnivaló kevéske búzájukat.
A Milne Micimackójának százholdas pagonyát idéző Százholdas a „bresciai hiéna” nagy birtokának − ahogy a nála kisebb Negyven- illetve még kisebb Nyolcholdas is − a Haynau-tagnak a része volt. A Béka-foka nevű vizenyős terület a hajdan benne kuruttyolt „muzikális kétéltűekről” kapta a nevét. A Menyitató nevű részre az a faluban elfogadott, „naivnépi” magyarázat, hogy „beteg volt valakinek a menye, és innen vitt neki az illető vizet”.
A Maksainál (Babogyokya 214. l.) is említett Bába-gyakra nevű, egykor bokros, bozótos, fás részt vagy a tulajdonosáról, vagy a fáin fészkelő bábaszarkákról nevezték el. Az Égés és az Égett rekettye dűlők az egykori erdőirtásokról árulkodnak. A Rózsás olyan búzaföld volt, amelyen az arany kalászok között, mint a rózsa, úgy virított mindig a rengeteg pipacs.
A Debreceni szállás annak az emlékét őrzi, hogy egykor a cívisvárosból Máramarosra sóért szekerező fuvarosok ott pihentek meg, s lovaik is ott találtak maguknak legelnivalót. Nemcsak a nagy Debrecennek, hanem a kis Szekeresnek is van Nagy-erdeje. Utóbbin vezet keresztül a Nagy-erdei vagy Borzovai út. A Birkakaakol nevű területen régen juhhodály és pásztorház állt. De van a határban Juh-legelő és Kecske-gát, sőt Nyulas-berek, Hód-fészke és Rókalyuk is.
A Hosszú-gyep, egy másik birkalegelő, ahogy a Hegyes-kaszáló, a Hosszú-tó és a Horgas-tó is, az alakjáról kapta a nevét. A Bivaly-fertő nevű, régen lapos, pocsolyás területen a falu lusta, kérődző barmai dagonyáztak. A Csoport-tanya későbbi keletkezésű név. A Téesz-tanya vagy Téesz- központ néven ismert tagban a szövetkezet istállója, gépjavítója és almatárolója állt. A Vályi-, és Jékey-tanyaként is emlegetett Demeter-ház nevű dűlő is „objektumizált” terület volt hajdan. A „tövisfáiról” elnevezett Kökényesben állt a téesz Csirke- vagy Tyúk-telep néven nevezett „baromfifarmja”.
A szomszédos Nagyszekeres belterületének, a hagyományos elnevezésű utcák mellett érdekes „darabja” a Vasút utca egy részét képező Bagolyvár, amelyen − a két Szekeresnek nemcsak Ábrahámja (Abrahám- patak), hanem Izsákja is volt − Izsák Elemér földbirtokos tanyája állt.
A határnak a kisszekeresiekkel megegyezőkön kívüli, „eredeti” részei a hajdan sást és nádat termett „oldalszakáll nevű” Barkó, a Cselédmarha- legelő, a Csikó-kert, a Gorond, a Gerenda, a Kútsorosi-kis-gyep, a Lóheretábla, a Málna, a Sovány-szer, a Korcsolya, a Vagyos és a Vénasszony patakja. Közülük a Korcsolya minden bizonnyal egy „félrehallás”, a Karholya nevű dűlő eltorzításának eredménye, a Vagyos és a Vénasszony dűlője nevének eredetét pedig a faluban nem tudták megmagyarázni.
(Szerkesztette: M. Szlávik Tünde)
Hasonló
„Apalád-Botpalád” – A Palád...
A „keskeny út” − Uszka
„Csirittyés Ricse” – Túrric...
Sonkád – „S/rokON/KÁD”
Fülesd −„UgriFülesd”
Kölcse −„Aranyos-rév-hely”...
Kömörő − „Döbrögömörő”...
Tiszabecs – „Becses Becs”...
Milota−„Csupa i, csupa o, c...
Tiszacsécse − „Emlőország”...
Tiszakóród − „Bukóród”...
Szatmárcseke − Hát mindent ...
Kisar − „Illancsfalva”
Nagyar − „Magyar-Nagyar”
Panyola − Az Asas-laposok ...
Nábrád − Nábrádi "nábrándoz...
Tunyogmatolcs − „Kurtakocsm...
Jánkmajtis − „Pujánkmajtis”...
Kisnamény −„Loh-Aljamény”...
Nemesborzova − „Nemes borz ...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése