Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Panyola − Az Asas-laposok és a Kövércsék földje
Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből
Panyola, amelynek neve 1252-ben tűnik fel először, a Tisza a Túr és a Szamos egybefolyásának mocsaras, erdős területén alakult ki, a honfoglalás utáni évszázadban. Természeti környezete nemcsak a halászattal, vadászattal, pásztorkodással foglalkozó lakosság megélhetését, hanem védelmét is biztosította.
A település megalapítója a szabolcsi Kállósemjén vidékéről keletre húzódó Balogsemjén nemzetség volt. A család emlékét a szomszédos Kérsemjén és a helység korábbi Semjén, Nagysemjén neve is őrzi. Panyola határában van egy Bászna nevű dűlő, amely Maksai szerint (111.l.) − „Bachna” − középkori település volt. A helységnévben én a szláv basnya, torony szót érzem.
A panyóka szó eredetileg ponyvadarabot jelentett, amiben a parasztemberek a hátukon szénát vittek. Ma leginkább panyókára vetett, „lezserül” a vállunkra dobott kabátról, zakóról beszélünk. Innen eredhetett a szó régebbi hanyag, rendetlen jelentése. Arany A lacikonyha című versében azt írja − ami a panyolai emberekre is tökéletesen igaz −, hogy „nem kurjogatnak szünös-szüntelen panyóka szájjal piszkos dalokat.” A Panyola névnek én sem a hányaveti panyókával, sem a tuskó jelentésű, ősszláv peny szóval, sem az orosz namuna tó- és helységnévvel (Wörterbuch der russischen Gewässernamen, Berlin, 1961—69. III: 579. l.), vagy a háziszőttes kötényszoknya jelentésű nomea szóval való rokonságát nem érzem. Velem a Pán, a természet istene nevében is benne lévő lengyel pan, panie, úr, úrnő hangulatát érezteti a szó.
A község belterülete, ha nem is a végletek, de a „végek” világa. Az 1945 után nyitott Gyeptelki utca, a Rákóczi és a Dózsa György utca egységes nevét jelentő Új sor és az 1970-es árvíz után épült, a segítő városok nevét viselő Szombathelyi és Veszprémi utcák mellett csupa végből − Szamosvég, Tóvég, Mezővég, Csonkavég − áll. A templom előtti, egykori teret, ahol valaha a vásárokat tartották, már beépítették, de a neve − Piac-tér − még ma is él. A Mezővég utca végén az 1950-es évekig egy gőzmalom is állt. A Szamosvég és a Csonkavég a folyó romboló tevékenységének eredményeképpen − ahogy utóbbinak a neve is mutatja− megrövidült.
A Tisza, amelyen korábban rendszeres kompjárat volt Panyola és Gulács között, Kisar és Gulács, a Szamos pedig Szamosszeg felől határolja a községet. Mindkettőnek van holtága is. A Holt-Tisza mellett terül el a Holt-Tisza-hát nevű dűlő. Ennek egy része az Ásott-fok, ahol egy honfoglalás-kori település maradványira bukkantak. Állítólag épületek alapjai és mozaikpadlók még ma is vannak a földjében.
A Palaj a Szamos közelében lévő, homokos mezőrész, a mellette lévő Topolya pedig egy patakról kaphatta a nevét. A darnói, a kisnaményi és a vámosoroszi Tuboly, a túristvándi Topó, Topó-ér és Topolyka és a panyolai Topolya minden bizonnyal az ezen a vidéken ismert, süppedékes terület jelentésű tobolyka szóval lehet kapcsolatban. Én ezekben a szavakban, sőt még a Kölcsében előforduló Tapolnok és az áradás vájta vízzel teli gödör jelentésű kopolya szóban is a magyar folyó szónak a jo, ja mellett egy teljesebb formában megjelenő, szabályos p—j hangmegfelelést mutató finnugorpoj tövét érzem benne. Apoly, azaz foly elem, szerintem, ott van az Ipoly szóban, és a szatmárcsekei Polya patak nevében is. Utóbbi a savanyó—savanya analógia alapján a folyó szó tökéletes, régies megfelelője. Feltételezésemet, hogy létezik egy, az isz (iszik), iv (ivás), it vagy id (ital, iddogál) alakok mindegyikében benne lévő, az Ipoly elején is szereplő i gyök, az Etimológiák, Szóelemzések a Czuczor—Fogarasi Szótárból (Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010. 301. l.) című kiadványnak az iszik igével kapcsolatos szócikke a következőképpen igazolja: „Gyökül egyedül az i tekinthető, melynek tiszta származéka i-ik, a jelen időben sz nyomósító hangot vett fel, s lett i-sz-ik.” Az i „ősgyök” jelentése − bár a szótár ezzel nem foglalkozik − véleményem szerint víz, folyadék, az Ipoly tehát vízfolyásként „fordítható” mai magyar nyelvre. Az FNESZ-ben ( 294. l.) találtam egy bulgáriai Iszkár folyónevet, amelynek töve, Kiss Lajos szerint − aki erősíti elképzelésemet − trák eredetű, és víz jelentésű, de a Duna alsó folyásának a neve is Ister volt az ókorban. Még ha „meredek” elképzelésnek, afféle „fixa ideának” tűnik is, én az i „ikerpárjának” érzem az esz (eszik), ev (evés), éh (éhgyomorra, éhes) és az ét vagy éd (étel, eddegél) formákban benne lévő, szilárdabb anyag felvételét jelentő e(é) „ősgyököt”. Ez az e(é) van benne, véleményem szerint, a lakik (jóllakik) jelentésű él és az elemózsia szavunkban is. „Na, most jóul ieltél” − mondta nagyanyám, ha valamelyik kedvenc ételemmel teleettem magam. Hogy a Tápió (Tápolyó?) a Tapolnok (Tapolynok?) és a kopolya elején lévő tá (ta), illetve ko elem mit jelenthet, azzal kapcsolatban nincs „ötletem”.
A panyolai határnak a Kubik az a része, ahonnan a földet hordták a készülő Szamos-töltéshez. A Holt-Szamos mellett van a Tóbeli nevű almáskert és a Ludas-szeg, egy régen kendertermesztésre és áztatásra használt, vadlibák és vadkacsák által látogatott terület, az egykori folyó kanyarulatában pedig a szurdok jelentésű Szurgyék nevű dűlő. A beli „ruhabeli”, „ágybeli”, „ételbeli” valaha a „nemű” utótag elődje volt Szatmárban. A szurdokról az Etimológiák, Szóelemzések.. .(797Í) a következőket írja: „Alapfogalomban és gyökre nézve a szor, szoros, szorul, szorít, szorong szókkal egy eredetű, mintha volna szordok v. szordék. Végképzőjét illetőleg azon szók osztályába tartozik, amelyekben az ék, ok képzők váltakoznak, mint hajlék, hajlok, marék, marok, szándék, szándok, fazék, fazok stb. Ennélfogva a szurdok is terjedelmes szokás szerint szurdék.” Ezt a „terjedelmes szokást” szűkítették − a lágy gy segítségével a dűlő lényegét visszadva, egyfajta „couleur locale”-karaktert adva a szónak − a panyolaiak.
A Túr kelet-nyugati irányban szeli át a falu határát. Hídja közelében − ahol a szintkülönbség miatt morajló hangot adott a víz − volt a Zübörgő. A folyócska által körülvett terület a Túr-szeg, amelyen, állítólag, valaha egy földvár állt. A Túr-hát a Túr-szeg és a Tisza közötti rész neve, az ehhez tartozó Túr-háti-kert pedig régen gyümölcsös volt. A Túr-erdeje dűlőnév mutatja, hogy egykor ezen a részen erdő is volt. A személynevekkel kapcsolatos dűlőnevek − a Debri-szeg, a Bencze-fok, az Illyés-kert, a Kovács-fok, a Bálint-kert, a Jóbalázs-fok, a Pisztor-pataka-rekettyéje, a Péter-rekettyéje-pataka-szurdoka, a Siketé-féle-erdő, a Tamásrétje, a Tamás-völgye és a Türdi-árka − esetében könnyű az eligazodás. A Kovács-fok nem dűlő, hanem a Kis-Túrnak az az ága, amelyik egy Kovács nevű gazda földje mellett folyt el. Ma öntözésre használják. A Sárkánykertről − mielőtt „népmesei” nevével elcsábíthatna − megtudtam, hogy nem hét-, hanem csak egyfejűről, egykori tulajdonosáról kapta a nevét.
„Az én vazallusom vazallusa nem az én vazallusom”, „az én valamim valamije nem az enyém”, mutatja a grammatikai szempontból nagyon érdekes, a nevével egy láncbirtokos szerkezetet képező Pisztor-pataka-rekettyéje és a Péter-rekettyéje-pataka-szurdoka. Előbbiben a rekettyés nem Pisztoré, hanem a pataké, utóbbiban viszont Péteré csak a rekettyés, a szurdok, amiről szó van, annak már csak a patakjához tartozik. A Pisztor személynév minden bizonnyal összefügg a Fiszter, Pfist, Pfister, Pfisterer családnevekkel, amelyek vagy a molnár, pék jelentésű latin pistor szóig mennek vissza, vagy a pap jelentésű, német Priester szó „megmagyarosításai”. A Tanító-tag korábban a református tanítóé, az Árendás egy Dessewffy-lányé, Joláné volt. A „zsugori hangzású” dűlő onnan kapta a nevét, hogy tulajdonosa a panyolai gazdáknak adta oda, kishaszonbérbe. Másik neve, az Árendás-erdő még mutatja, hogy valaha fák voltak a területén. A Rekesztős-kert régen körül volt kerítve. A Foltos-kert és a Ragya minden bizonnyal a lucernásokban és lóherésekben sárga „himlőhelyeket” okozó aranka nevű gyomnövényről kapta a nevét, a Szénégető pedig az egykor a kovácsszén készítésére szolgált, rajta állt boksákról.
Panyolát a környékbeliek Spanyola, illetve Espanyola néven is szokták emlegetni. Bánk bán felesége, Melinda és a „nagyúr” sógorai a hispaniai Bojót váráról kapták előnevüket. És − micsoda véletlen! − Panyolának is van egy Bolyta néven is ismert Bolyota nevű, termékeny talajú határrésze, amelynek a végében egy patakmeder, a Bolyota-patak ágya húzódik. Hogy az elnevezés honnan ered, azt már senki sem tudja a településen. Kiss Lajos szerint a bojta (Boyta, Vayta) a török baj szóból származó régi magyar személynév, jelentése: gazdag, bő (FNESZ 75. l.). A név eredeti formája Baj, Boj volt, a Bojta ennek kicsinyítő képzős változata. A Bojta és megfelelő Vajta alakja ma is él, viselői április 24-én vagy december 20-án tartják a névnapjukat.
A Panyolán született és gyermekeskedett, ott élt és dolgozott pedagógus szülei révén a településhez ma is szívvel-lélekkel kötődő Kovács Istvánné, Török Edit fehérgyarmati gimnáziumbeli volt magyar szakos kolléganőm leánykori neve és a törökös hangzású Türdi családnév alapján „több mint sejtjük”, hogy a „pogány hódítók” is hagytak nyomot Panyolán, de van a településnek „lengyel kapcsolata” is. A Tisza melletti, már a gulácsi oldalon lévő, de közigazgatásilag Panyolához tartozó dűlő a dél-nyugat lengyelországi Wroclawnak megfelelő, magyar Boroszló nevet viseli. Ennek laposabb része a Boroszló-fenék, kiszögellése pedig a Boroszló-szeg.
Elrévedezem a Tisza-rév közelében fekvő, hangzásával tudatomban egy „hasas pasast” idéző Asas határrész eredetén is. A dűlő másik neve, az Asas-lapos ha szerte nem is foszlatja elképzelésemet, mindenképpen elbizonytalanít: most pocakos vagy lapos hasú-e az illető”? Az − egy hízott ragadozó madarat sejtető − Kövércse nevű dűlő a testalkatot illetően már nem hagy kétségben.
Volt kolléganőm, a szintén „magyaros”, azaz magyar szakos „őspanyolai” segítségével már nem olyan bajos az eligazodás a Bajos nevű határrész − korábban erdő − nevének keletkezését illetően. Adatszolgáltatóm Pesty Frigyest idézi, aki szerint „a mult század végefelé a Panyolaiak az Olcsva Apátiakkal ezen birtok felett tüzesen versengettek és ez okból az érintett erdőt Bajosnak nevezték.”
Erdő volt a Hangyás is, amely feltehetően a szorgalmas kis rovaroktól nyüzsgő bolyokról kapta a nevét. Egy panyolai babona szerint az asztalra soha nem szabad letenni a kalapot, mert ha „arra vetemedünk”, sok vakondtúrás és hangyaboly keletkezik a mezőn.
Alkalmi „ciceroném”, Vergiliusom, pontosabban „Vergiliám” vezet végig az Ördög-árka mentén a „panyolai Pokol”, az úgynevezett Ördög-, vagy ahogy sokan ma is mondják a községben, a Zöldök-kert „bugyrain.” Körbe megyünk a Kör-diófáson, amelyről kísérőm elmondja, hogy Kállay-birtok volt. Benne állt az uradalom juhhodálya, de már lebontották, sőt a diófákat is kivágták, így csak a határrész neve őrzi az emléküket. „Kísérőmet” nem kell „noszógatni”, egy régi adatközlője információja alapján népi magyarázattal szolgál az egyik részében juhlegelő, a másikban szilva-, alma- és diófás kert Noszó nevével kapcsolatban is. „Honfoglalóu őüsejink egy feederitőüt kűttek át a Szamos túlsóu partyárul, hogy mijelőütt letelepednienek, vizsgájja meg itt a főüdet. Visszatérte előütt a vezér átkijátott neki: No szójj!” − idézi az egyik helybeli, „egyszerre történész, egyszerre nyelvész”-t. Aztán igyekszik megadni a tudományosabb vélekedést is a kérdésre: a dűlő talán a hajdan a szélén állt öreg fűzfák alatt nőtt mocsári nősző-fűről kapta az eredetileg minden bizonnyal magas hangrendű formájában élt nevét.
A Remete nevű holtággal kapcsolatban, amelynek közelében van a Tófoka nevű dűlő, Edit a következő néphagyományt jegyezte fel: „Ezen a terülleten a középkorban egy Remeteetyháza nevü települies vóut, kolostorraa. A kolostor eesijjett, de kű- és téglatörmeliek még jóucskán maratt a hejjien. Az eesijjett kolostor harangja minden hetedik évbe mekkondul.”. A Vásár-mező-dombról az a közfelfogás él, hogy egy csata után − sapkájukban hordták rájuk a földet − a győztesek ott temették el halott bajtársaikat. Később a panyolaiak az így keletkezett dombon tartották a vásáraikat. Ennél is „fantáziadúsabb” az a magyarázat, mely szerint a domb tűzhányó hegy volt, és − mivel kincset rejtett − lángolt. Az emberek Szent-György éjszakáján minden évben kimentek hozzá, és várták, hogy egy robbanás kilökje a földből a sok aranyneműt és drágakövet. A „józanabbak” szerint a Vásár-mező nem mesterséges alkotás, hanem egy 6500 éves neolitkori település maradványait őrző domb.
A Zsarolyán helység nevében is benne lévő, daru jelentést hordozó Zsaró-kertben korábban még megvoltak egy régi, hatalmas fahíd és földvár maradványai. Az 1930-as években ásatásokat is végeztek itt, de nem fejezték be a munkálatokat. A helybeliek szerint − higgyünk nekik − ennek a Tisza-parti Zsaró-kertnek a földje rejti Attila sírját is. A Gariszló dűlőnév minden bizonnyal a Panyolán gariszolformában is ismert, kapával az utat a dudvától, a gyomtól megtisztítja jelentésű garaszol igéből származik. Amikor középiskolás éveimben, a nyári szünetekben a vasútnál dolgoztam, kézzel és garaszoló, garaszló kapámmal, társaimmal együtt a sínek alatti kőágyazatot tisztogattam a gaztól. A talpfa-aláverő felnőtteket krampácsolóknak nevezték, minket pedig kis garaszolókként emlegettek.
Dolha, ukránul ^oe^e (Dovhe), oroszul flomoe (Dolgoje /Dolgoe), szlovákul Dolhé egy település Ukrajnában, az ilosvai járásban, de egy panyolai dűlő neve is. A helység régi magyar neve Hosszúmező és mai „ukrán-orosz-szlovák” nevei − és a dűlő neve is − nyilvánvalóan a hosszú jelentésű szláv dlhá melléknévből származik.
A panyolai Kerecet, Kerice és Gyalkos határnevekkel kapcsolatban is Nagy-Magyarországon kellett „kereskednem”. A kassai Szaszák György Dücskő, lesőzsák és egyebek, Népi halászat a Bodrog vidékén című dolgozatában a Latorca mélyebb helyei között találtam egy Kernyice és egy Gyalkos nevű gödröt, a Szolnok-Doboka megyei Árpástón pedig egy Gyalkos nevű dülőt, amelynek egy részét korábban Postarétnek hívták. Utóbbi Czuczorék szerint (231. l.) a gyilkos szó pontos megfelelője. Olyan legendákkal, mint amilyenek az erdélyi Gyilkos-tavat övezik, a panyolaiak nem szolgáltak. A rejtélyes Lógi és Ficsór dűlőnevek eredetét illetően, bár utóbbival kapcsolatban Mizser Lajos, aki Lónya vezetéknevei című munkájában a Ficsóri családnevet a vámoló edény a malomban jelentésű ficsór szóból származtatja (Magyar nyelvjárások, Debreceni Egyetem XXXVIII, Magyar Nyelvtudományi Tanszékének 2000. Évkönyve, 306. l.), szolgál némi alappal, a helybeliek még csak találgatásokba sem bocsátkoztak. A Lógi így aztán csak lóg előttem a panyolai levegőben.
(Szerkesztette: M. Szlávik Tünde)
Hasonló
„Apalád-Botpalád” – A Palád...
A „keskeny út” − Uszka
„Csirittyés Ricse” – Túrric...
Sonkád – „S/rokON/KÁD”
Fülesd −„UgriFülesd”
Kölcse −„Aranyos-rév-hely”...
Kömörő − „Döbrögömörő”...
Tiszabecs – „Becses Becs”...
Milota−„Csupa i, csupa o, c...
Tiszacsécse − „Emlőország”...
Tiszakóród − „Bukóród”...
Szatmárcseke − Hát mindent ...
Kisar − „Illancsfalva”
Nagyar − „Magyar-Nagyar”
Nábrád − Nábrádi "nábrándoz...
Tunyogmatolcs − „Kurtakocsm...
Jánkmajtis − „Pujánkmajtis”...
Kisnamény −„Loh-Aljamény”...
A két Szekeres − „Kis szeke...
Nemesborzova − „Nemes borz ...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése