Nagyar − „Magyar-Nagyar”

Szemelvények Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében című művéből

Nagyar.jpgNagyar határa 2873 k. hold. A település nevét 1393-ban Nagor, 1436-ban Naghar alakban írták. Birtokosai voltak a Báthoryak, Bethlenek, Rákóczyak s a szatmári béke után Károlyi. A XIX. század első felétől a Luby és a Kende család birtokolta (Borovszky­ 121. l.).

Nagyar főutcája is Al-és Felvégre tagolódik. Az Alvégen éltek valaha a „csóuróuk”, a „szegienyek”, a „semmitlenek”, a „semmi­nélküliek”, az olyanok, akiknek „a nadrágja niemej hejjen a bűrükkee vóut megfóudva”. Hivatalos neve Kossuth utca , de a falubeliek egyre gyakrabban csak „Hóustánc”-ként emlegetik, ami akár a magas fejlettségi fok, átvitt értelemben virágkor jelentésű német Hochstand szónak a helybeliek által elferdített változata is lehetne.

A hóstát a Földrajzi tájszótár szerint külvárost, ha a peremét is, de azért csak „Stadt”-ot, várost, és nem „Dorf”-ot, azaz falut jelent. Így aztán Nagyart, azaz „Nagyárt” – ahogy a nótában a „kilenc záros kapujú” Kolozsvárt Kolozsvárosnak – akár „Nagy(v)árosnak” is nevezhetnénk.

A „belvárosban”, a Felvégen, hivatalosan Petőfi utcában, valaha a módosabb gazdák házai álltak. Itt van a Kende-udvar, egy klasszicista stílusban épült kastéllyal, amelyet egykor szép park vett körül. A kastélyt most, európai uniós segítséggel, 400 millió forintból felújították.

Az Epres-kert egy körülárkolt, akácfákkal övezett terület. Az eperfákat – mivel kiváló alapanyagul szolgálnak pálinka tárolására alkalmas hordókhoz – feltehetően „praktikus okokból”, kivágták. A Templom-fok a XV. század végén épült református „idház”, azaz „szentegyház” körüli rész. Onnan kapta a nevét, hogy a Túr az ottani kertek alatt szakította át a gátat, s öntötte el a falut. A templom előtti téren áll a Kossuth szobor, amelyet a helybeli lakosság adományaiból állítottak, 1896-ban.

A nagyari határ érdekesebb, a kisaritól különböző részei az Assonya, a Bába örvénye, a Bagolyvár, a Bánom-szeg, az Eskámborja, a Magánjáró-híd, a Séberke, a Tugornya és a Vadas-kert. Egy selypítő asszonyt, illetve egy stréber diákot idéző Assonya és Séberke, valamint a talán a Vásárosnamény melletti Tisza-parti üdülőfalu, a környéken csak Ugornyaként emlegetett Gergelyiugornya „megtésítésével” keletkezett Tugornya nevével kapcsolatban a helybeliek semmit sem tudtak mondani.

Az Eskámborja a Tisza árterében lévő terület. A nagyariak szerint a név onnan származik, hogy egy Bihari Están (más változatban Eskám) tinója ezen a részen esett bele a folyóba. A borjú szó Szatmárban bornyú, sőt borgyú alakban is él. Az 1974–75. tanévben, a fehérgyarmati gimnáziumban volt egy gacsályi tanítványom, Borgyos Györgyi, aki másodikban már a csengeri középiskolában folytatta a tanulmányait. Hogy ki fia borja volt ez a nagyari Eskám, és hogy az ominózus kisbaromból lett-e ökör valaha vagy sem, kihúzták-e a vízből, vagy belefulladt, az már nem tartozik a történethez. A dűlőhöz viszont tartozik egy keskeny, de nagyon szép, hosszú és hangzatos nevű földút, amelyet Eskámborjai kabolaút néven emlegetnek. Az Eskám a hunoknál az Atakámmal együtt állítólag a táltost jelentette. Ha ez igaz, akkor jobban illett volna nagyari leszármazottjához is a kabola-, azaz kancaúton végigügető ló, mint a tehén(ke). A bánomkert a Földrajzi tájszótár szerint olyan kert, amelyet gyakran elöntött a víz. A Bánom-szegre két magyarázat is van a településen. Az egyik szerint, amely a bánomkerttel kapcsolatos magyarázathoz közel áll, akik megvették – mivel a Tisza gyakori áradásai miatt sokszor meg sem tudták közelíteni „birtokukat” – „szánom-bánomoltak” a „rossz vásár” miatt, a másik elképzelés – ebben már van népköltészeti „szufla” – hogy, mivel a dűlő nagyobb része Tarpához került, a Nagyarban maradt „kicsi” bánkódott a „nagy” után. Hogy a Szopányi-szeget kiről vagy miről nevezték el, azt legfeljebb a kisujjunkból tudnánk „kiszopányi”.

A Magánjáró-híd a húz, vontat jelentésű traho trahere, traxi, tractum igéből származó traktorról kapta a nevét, amit ezen a vidéken magánjárónak neveztek. A szép magyar kifejezés minden bizonnyal azért nem honosodott meg, mert jelentésével nem igazán adja vissza a masina erőgép funkcióját, és a tömörebb latin főnévhez képest, mivel összetett szó, eléggé „lompos”, vontatott. Ráadásul a traktor a maga energikus tr kezdetében már benne lévő és a szó végén megismétlődő, „berregő”, „pöfögő” r-jével zeneileg is jobban meg van komponálva, mint az m-, g-, n-t még tovább lágyító j-s és csak egy r-es magyar megfelelője.

A nagyari Laska-szeg hosszúra vágott, gyúrt tésztára emlékeztető alakjáról kapta a nevét. A Bába örvénye nem egy Kosáryné Réz Lola-regény hősnőjéről, a titkos szerelmi viszonyok miatt válságba került házasságban szenvedő szülésznőről szól, hanem dűlőnév az errefelé „forgókkal”, tölcsérekkel hömpölygő Túr mellett, és minden bizonnyal egy családról, korábbi tulajdonosairól kapta a nevét. A Pernyés-szeg a hajdani égetéses erdőirtás szálló hamuját idézi. Mert – az Irottvány nevű dűlő alapján biztosak lehetünk benne – errefelé is folyt az „erdőga(rá?)zdálkodás”. A Haynaué nevű földtábla egykor a hírhedt császári tábornok, majd később a lánya tulajdona volt. A Nagy-Túr egyik szögletében lévő dűlő, Recsked hangzása sem a legkellemesebb. A szovjet Gulág mintájára 1950-ben létrehozott internálótábort juttathatja eszünkbe, ami a „szocializmus osztályellenségeiként” számon tartott, kényszermunkára ítélt 1300 ember számára nem volt egy „aranybánya.” A Recsk helységnév Kiss Lajos szerint (540. l.) – az oroszban ma is meglévő – folyócska jelentésű ősszláv recska szó megfelelője. Ezzel lehet kapcsolatban a nagyari dűlő-név is, a Tövis-szeg pedig – amiből Fehérgyarmat határában is van egy – az „ős-Kálváriát”, Krisztus koszorúját és a Megváltó testébe vert szegeket „asszociálja”.

A Bagolyvár sem egy ódon, babonás, „mohos, gőgös és elhagyott” várkastélyt takar. Korábban egy „öreg fülesbagoly” mezőőr háza állt benne, a dűlő onnan kapta a nevét.

A Harcsás régen tó volt, állítólag egy óriásragadozó halat is kifogtak belőle a horgászok. A Gyolvész utótagja – vész, vejsze – halászhelyre utal, az előtag pedig akár a hanyagul ejtett Gyula név alakja is lehet. Együtt azonban, főleg, hogy a nagyariak Gyulvésznek is mondják, nagyon „gyülevész halásznépség” hangulata van.

Akit az Assonya-hát csábítana egy női testrész irányába, azt ki kell ábrándítanom, és el kell küldenem a múltba, még a „téeszes érába” történő időutazásra induló, egyszemélyes rakétában Kérsemjénbe, az Asszonyoké dűlőbe, ahol a szövetkezet szebbnél-szebb nőtagjai mozgalmi dalok éneklése mellett, jókedvűen kapkodják le az almafákról a bíbor-piros jonatánokat. Hogy a nő más népeknél is névadó volt, azt a Csendes Don című regényben előforduló, „a nád cobolyprémjével szegélyezett” Menyecske tó is bizonyítja. (Mihail Solohov: Csendes Don Európa Könyv-kiadó 1982. II. k. 284. l.). A regényben szereplő Akszinya név is minden bizonnyal rokon a magyar asszony szóval.

Az Assonya-hát egy művelés alá vett holtágat takar, amelynek előtagja minden bizonnyal egy patak neve lehetett. A Tökös névadója sem a kisnaményi Tök- osztályban vagy a kispaládi Tökhajigálóban szereplő kabaktermés. Nem is egy belevaló fickóról szól, hanem a vízitökről, ami – amikor a dűlő még tavacska volt – benne termett.

 (Szerkesztette: M. Szlávik Tünde)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése