Székelyruha-készítés Marossárpatakon

Mióta a turkálók elözönlötték vidékünket, egyre kevesebben fordulnak a szabókhoz „ruhacsináltatás” céljából. A magyarság ünnepein, kulturális és családi rendezvények alkalmával a székelyruha és a díszmagyar ruhák viselése azonban egyre jobban terjed Erdélyben és az anyaországban. A marossárpataki Buksa Jolán néni több mint 20 éve készít megrendelésre különböző népviseleteket és díszmagyar ruhákat.

„Lánykoromban tanultam meg varrni, szomszédasszonyunktól, Simon Annuskától. Elsősorban családunk nőtagjai részére készítettem ruhákat. Az első székelyruhát 1970-ben varrtam a leányomnak, majd ezt követően még 8-10 sárpataki óvodásnak, kisiskolásnak. Sárpataki viselettel 1993-ban próbálkoztam először, Rend Mária tanítónő biztatására. Az elmúlt évek alatt több mint 150 székelyruhát és népviseletet rendeltek nálam különböző hagyományőrző csoportok, magánszemélyek.” – indítja a beszélgetést Jolán néni, aki jelenleg a sáromberki iskola leánytáncosainak varr 10 elődeinktől örökölt, népi viseletet. 

Az első rendelése Gyuláról volt

A szabónő hosszú ideig volt tagja a helyi hagyományőrző tánccsoportnak, amely a 90-es években számos magyarországi fellépésen mutatta a marossárpataki néptáncot. Egy alkalommal Gyulán vendégszerepeltek az öreg táncosok, ahol megcsodálták a sárpataki viseletet, s többen is érdeklődtek, hogy kinél tudnának rendelni hasonló ruhákat. A tánccsoport akkori vezetője, Mózes Ferenc tanár Jolán nénit ajánlotta, akinek már volt néhány saját készítésű munkája, készített már néhány népi viseletet, székelyruhát rendelésre. A gyulai táncosok 10 darab sárpataki viseletet rendeltek, amit néhány hét alatt sikerült elkészíteni. Később megismerkedett egy debreceni táncospárral, akik sárpataki viseletet rendeltek a lakodalmukra.

A sárpataki viseletről

Miben különbözik a marossárpataki viselet a hagyományos székelyruhától?- érdeklődöm Jolán nénitől. „A sárpataki viselet teljes egészében sötét színű: fekete, sötétbarna, sötétzöld egyveleg, mert régen nem viseltek nálunk világos színeket. A ruha jóval hosszabb, mint az átlagos székelyruhák, a kötény egy árnyalattal világosabb, mint a ruha, selyemből készül és nincs rajta varrás, csak hajtókák. A fersingre három sor dupla ráncot teszek, ami csinosítja a teltkarcsú hölgyeket. A lányok ingét, blúzát rövid karral készítették egykor, kivágott nyakkal, de mára egy kicsit díszesebbre varrom, csipkésre, fodrokkal ékesítve.” – tájékoztat. A varrónő készített már székelyruhát, helyi népviseletet és díszmagyar ruhát a szomszédos falvak hagyományőrzőinek, de Marosvásárhelyre, Debrecenbe, sőt még Amerikába is eljutottak alkotásai. Fiúk, férfiak részére V nyakú, fazonos mellényeket, hímzett férfiingeket és Bocskai-nyakkendők elkészítését vállalja. 

Székelyruha Sáromberkére 

Közben az elkészült, szemet és lelket gyönyörködtető, székelyruhákat nézem. Dicséretre méltó a sáromberki iskola vezetőségének azon döntése, hogy székely ruhákat vásárolnak az tanintézmény részére. A népviselet megmaradását minden magyar érzelmű, nemzetét szerető, hagyományait tisztelő embernek támogatni kell. „Az anyagot az iskola egyik tanárnője vásárolta meg Panitból, s a ruhát díszítő keskeny és széles szalagot is ő hozta. A mellény béléssel készül, horgos kapoccsal fogom össze. Csipkés alsószoknyát varrtam a ruha alá, a blúz bővebb karral, fodros nyakkal készül, a kötényre csipke és magyaros, piros-fekete minta kerül. Nagy szakértelmet és türelmet igényel a munka”- magyarázza Jolán néni, aki kedvezményes áron dolgozik a sáromberkieknek.

Díszmagyart is vállal

Marossárpatakon nyolc éve rendeznek hagyományőrző huszárbált, amelyen javasolt a székelyruhában vagy a díszmagyarban megjelenni, hiszen ezek a viseletek nemzeti öntudatunk fő hordozói. Jolán néni az első díszmagyar ruhát Miholcsa József szobrászművész feleségének, Júlia asszonynak készítette, de azóta volt még néhány rendelése. „Nem varrok drágán, hogy minél többen forduljanak hozzám. Néha átdolgozom a teljes éjszakát, de szeretem csinálni. A pénz is jól jön, mert kevés a nyugdíjam, nehezen tudnék megélni belőle.”- mondja mosolyogva, miközben néhány díszes, három színből kötött, „lájbira való” óratartót helyez az asztalra. Mielőtt elbúcsúznék, arra kérem, vegye fel a sárpataki viseletet, hogy abban is lefényképezhessem. Jolán néni szívesen tesz eleget kérésemnek, abbahagyva a vasalást. Aztán elköszönök, nem rabolom soká az idejét. Késő délután van, este jönnek a székelyruhák után.

Írta:
Berekméri Edmond

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése