Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Tatakását a gyorsétkezdékbe!
Kukoricadarából készült étek, amit nagyszüleim már gyermekkorukban megismertek, de öreg napjaikban is gyakran fogyasztottak zsírral vagy tejjel
Nagyszüleim általában nyolc óra után reggeliztek, így csak a vasárnapokon és vakációban ülhettem asztalhoz velük. Ennek ellenére, sokszor eszembe jutnak azok a napjainkban ritkán készített, egészséges étkek, amelyeket hajdan gyakran fogyasztottak jó étvággyal. Domi nagyapám frustuknak nevezte a nap első étkezését, mint ismeretes, a németes szót elsősorban katonai berkekben használták egykor.
Szóval, a reggelit nem siették el, pedig nagyapám rendszerint korán kelt. Nyáron hét, télen nyolc óra előtt. Miután felöltözött, első útja a keményszárú csizmájához vezetett. Félreértés ne essék, nem azért, hogy felhúzza, hiszen azt csak ünnepi alkalmakkor használta, hanem azért, hogy kivegye a feles üveg pálinkát belőle. Nos miután abból húzott egyet, szájöblögetés céljából, illetve fogmosás helyett, kiment az udvarra, hogy elrendezze a háztáji gazdaságot. A házból kilépve rágyújtott a boltokban kapható legolcsóbb Marasesti cigarettára, aztán munkához látott.
Szüleimmel rendszerint hét órakor keltünk, elfogyasztottuk a reggelit, s siettünk óvodába, iskolába. A nyolcvanas évek elején a romániai élelmiszerüzletek valósággal kongtak az ürességtől. Főleg falun volt siralmas a helyzet, havonta egy-két alkalommal érkezett felvágott a boltba, vajnak, sajtnak nyomát sem láttuk. A városból hozott párizsi (parizelnek neveztük), legtöbbször ehetetlen volt, így sülve fogyasztottuk. Volt egy hosszú konyhai vasvillánk, édesapám parizelt, szalonnát és hagymát húzott a végére, kinyitotta a fáskályha ajtaját, s néhány perc alatt elkészült a pompás reggeli. Amikor édesanyám volt a soros, gyakran készített szalonnás tojásrántottát vagy bundáskenyeret. Édesapám ötletességének, ügyességének köszönhetően a zsíros kenyeret is jó étvággyal fogyasztottuk, mert mindig piros paprikával szórta meg és hagymával díszítette. Továbbá nagy sikernek örvendett a vinettás (padlizsános) és házipástétomos kenyér. Néha hígtojást is ettünk, de ezzel ki is merült a hétköznapok reggeli kínálata. Kivételt jelentettek a disznóvágás utáni napok, amikor tepertyű és májas is került az asztalra. Később a fagyos kolbász lett a reggelik gyöngyszeme, de csak araszos darabokat hoztunk le a füstölőből, hogy tovább tartson.
Nagyszüleim frustukja teljes mértékben eltért a mi reggelinktől. Nagyapám rendszerint ragaszkodott ahhoz, hogy főtt ételt egyenek, de a főzés olyan étkekben merült ki, amit ma már talán nem is ismer a fiatalabb nemzedék. Gyakran fogyasztottak tejet és puliszkát, amit szilvaízes puliszkával nyomtattak el. Ha jelen voltam, mindig jelentkeztem én is a szilvaízes puliszkára, amit már évek óta nem ízleltem. Máskor hagymatokányt ettek puliszkával (de hús nélkül), a tojást is pörkölt hagymára „ütötték”. Néha hagymás krumplit is készített nagyanyám, amibe keményre főtt tojást is vágott bele. A túróspuliszka ünnepi lakomának számított, mert tehenet és juhot nem tartottunk, be kellett szerezni a túrót. Tatakásának neveztük azt a kukoricadarából készült étket, amit nagyszüleim már gyermekkorukban megismertek, de öreg napjaikban is gyakran fogyasztottak zsírral vagy tejjel. Emlékszem, ha nagyanyám kolbászt vett elő a zsírosbödönből, nagyapám mindig megjegyezte, hogy azt úgy kell enni, hogy a puliszkát csak hozzá ütögetjük… Szóval, abban az időben nem mindig álltak fel tele hassal az asztaltól, de sokkal egészségesebben étkeztek, mint napjainkban.
Gyakran hallom, olvasom, hogy sokan panaszkodnak a gyorséttermekben vásárolt élelmiszerek minőségére. A hot-dogba lejárt szavatosságú virslit tettek, a gyros tálban a szalmakrumpli ki volt hűlve, a hamburgerben fűrészporhoz hasonló volt a húspogácsa, a vegetáriánus szendvicset kétnapos zsemlével szolgálták fel és sorolhatnám. Megtehetik mindezt, hiszen nálunk is felütötte fejét a gyorsétterem-láz, hódít a modern „étkezési kultúra”, ráadásul egészségügyi szempontból nagyon nehéz ellenőrizni a lefagyasztott, félkész élelmiszereket, így virágzik az üzlet. Sokan közülünk reggeli helyett félórával többet alszanak, tízórai csomagolás helyett bekukkantanak a facebookra, aztán ha megéheznek a gyorsétkezde felhozatalából választanak. Elkényelmesedtünk. Közben eszembe jut, vajon mi lenne ha a gyorsétkezdékben tatakását is árulnának? Egy kis odafigyeléssel, reklámmal, azt hiszem befutó lenne nagyszüleink étke is.
Hasonló
Székelyruha-készítés Maross...
Az angyalokkal hallgatja Má...
Foci az asztalon, foci a pá...
Kicsi villát csináltatott F...
A gyászjelentéseket mindig ...
Humor a focipályáról
Nagyapám táncot oktatott a ...
Születésnapi ajándék
Azok a téli szép napok…
A kenyeres néni
Régen sem mindig jött össze...
Kisunokám a tengeren túlról
csőstől
Vajon ki kente be magát köl...
Jánis eltüzelte a kerítést,...
Tizenegyes – üvöltötte a tö...
Egy zacskó bankó
A háromlábú szék és a hét p...
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése