Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Régen sem mindig jött össze a dolog…
Egyszer egy gyönyörű, szőke, kék szemű fiatalasszony költözött a faluba, családjával együtt
Túl volt élete delén, az ötvenhez közeledett. Szerencsés embernek vallotta magát, szinte mindent megkapott az élettől. Jót is, rosszat is. Földbirtokos családban született az első világháború után, az ország feldarabolását követően. Korán megtanulta, hogy mit jelent a mindennapos fizikai munka. Volt mit aprítani a tejbe, de mindenért keményen meg kellett dolgozni. Tizennégy évesen már többször csókolózott a szomszéd lánnyal, s egy évvel később élte át először a szeretkezés gyönyörét. Egy gyönyörű, nagy fekete szemű, copfos cigánylányt csalt fel a széna tetejére, akit a hírek szerint a falu grófja is rendszeresen látogatott. Szülei nem voltak otthon, egy kendermagos tyúkot ígért a lánynak, amit aztán megpótolt egy kis puliszkaliszttel.
Udvarolgatni kezdett, ahogy ő mesélte később: tette-vette a lányokat. Édesanyja többször is megdorgálta ezért, de ő hajthatatlan maradt. „Meg kell győződjek, hogy kivel illek össze a legjobban!” mondta anyjának. Aztán megkapta a behívót, 1939-ben román katona lett. Nehéz volt a román nyelv, nem volt könnyű teljesíteni a parancsokat, de kétnaponta írt szerelmes levelet a lányoknak. Nem egynek, ötnek. Karácsonykor jött haza először szabadságra. Alaposan ki is használta az egyhetes eltávozási időt. Büszkén ment végig honvéd egyenruhában a főutcán. Marikáéknál ebédelt, aztán a szomszédfaluban, Bertáéknál vacsorázott. A karácsonyi bálba Sárikával ment, de amikor a vonatállomás felé tartott, hogy visszautazzon a nagyszebeni kaszárnyába, már Margit kísérte. Közben Esztit, a copfos cigánylányt sem felejtette el felkeresni. A második bécsi döntést követően, a magyar hadseregben szolgált. A háború viszontagságos évei messze elsodorták szülőfalujától, Erdélytől, de a puskaporos levegőben sem felejtett írogatni az otthoni lányoknak.
Élete legnehezebb időszaka az orosz fogságban töltött 32 hónap volt. Nemcsak azért volt kínos a rabság, mert itt nehezen jutott papírhoz és ceruzához, hanem azért is, mert a kőbányában végzett gyötrelmes munka és a silány koszt nagyon legyengítették. Nőt ritkán látott a fogságban, de ha mégis, miközben nézte, képzeletében megpróbálta megszabadítani a ruháitól.
Szabadulás után még három évig élvezte a gondtalan legényéletet. Egy forró csókért, egy érzéki ölelésért a szomszédos falvakban is ellátogatott. Persze, akkoriban nem volt könnyű egy-két találkozás után máris ágyba vinni a lányokat, de volt, amikor sikerült. Nősülését követően, családját három csodálatos gyerekkel áldotta meg az Isten. Szerette a feleségét, de nem érte be az ő szerelmével. Szeretőket tartott, akiktől nem sajnálta az ajándékot. Aztán egyszer egy gyönyörű, szőke, kék szemű fiatalasszony költözött a faluba, családjával együtt. A férj korábban a megyei pártbizottságnál dolgozott, ezért a távozásra kényszerített grófi család udvarházába költöztek be. Azért küldték a Felső Maros-menti faluba, hogy meggyőző munkát végezzen, kollektív tagokat toborozzon.
Szóval, rohamosan közeledett az ötvenhez. A szőke fiatalasszony férje napközben keveset tartózkodott otthon. A két gyerek közül a kisfiú négy, a kislány másfél éves volt. „Ők még nem tudnak árulkodni” – gondolta. Azokban az években állatkereskedéssel foglalkozott. Nem volt kötött munkaprogramja, a környező falvak istállóiban mustrálgatta a jószágokat, s az állatvásárokat járta. Rendszerint akkor kopogott be kiszemeltjéhez, miután a férjet távozni látta. Mindig talált ürügyet a látogatáshoz, sosem felejtette el, dicsérő szavakkal illetni a hölgyet. Udvarolgatott, remélve, hogy rövidesen lesz visszajelzés a fiatalasszony részéről.
Egyszer az udvaron találta a szépasszonyt, aki éppen krumplit hozott fel a pincéből. Beszélgetni kezdtek, ő hamar a lényegre terelte a szót. Egy kicsit rámenősebb volt, mint máskor. A hölgy próbálta állni, majd hárítani az ostromot, de nem volt könnyű. Aztán váratlanul megkérdezte: – Boros úr, meg szeretné fogni a bugyimat? – Alig várom! – vágta rá gondolkodás nélkül. – Megengedem – suttogta a fiatalasszony. Nézze, ott van a ruhaszárító kötélen! – tette hozzá, aztán faképnél hagyta hódolóját.
Ott állt leforrázva, sosem alázták még így meg. Két héttel később levelet kapott, hogy jelentkeznie kell a rendőrségen. Koholt vádak alapján tartóztatták le, mint a rendszer ellenségét.
Hasonló
Székelyruha-készítés Maross...
Az angyalokkal hallgatja Má...
Foci az asztalon, foci a pá...
Tatakását a gyorsétkezdékbe...
Kicsi villát csináltatott F...
A gyászjelentéseket mindig ...
Humor a focipályáról
Nagyapám táncot oktatott a ...
Születésnapi ajándék
Azok a téli szép napok…
A kenyeres néni
Kisunokám a tengeren túlról
csőstől
Vajon ki kente be magát köl...
Jánis eltüzelte a kerítést,...
Tizenegyes – üvöltötte a tö...
Egy zacskó bankó
A háromlábú szék és a hét p...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése