Régen sem mindig jött össze a dolog…

Egyszer egy gyönyörű, szőke, kék szemű fiatalasszony költözött a faluba, családjával együtt

Túl volt élete delén, az ötvenhez közeledett. Szerencsés embernek vallotta magát, szinte mindent megkapott az élettől. Jót is, rosszat is. Földbirtokos családban született az első világháború után, az ország feldarabolását követően. Korán megtanulta, hogy mit jelent a mindennapos fizikai munka. Volt mit aprítani a tejbe, de mindenért keményen meg kellett dolgozni. Tizennégy évesen már többször csókolózott a szomszéd lánnyal, s egy évvel később élte át először a szeretkezés gyönyörét. Egy gyönyörű, nagy fekete szemű, copfos cigánylányt csalt fel a széna tetejére, akit a hírek szerint a falu grófja is rendszeresen látogatott. Szülei nem voltak otthon, egy kendermagos tyúkot ígért a lánynak, amit aztán megpótolt egy kis puliszkaliszttel.

Udvarolgatni kezdett, ahogy ő mesélte később: tette-vette a lányokat. Édesanyja többször is megdorgálta ezért, de ő hajthatatlan maradt. „Meg kell győződjek, hogy kivel illek össze a legjobban!” mondta anyjának. Aztán megkapta a behívót, 1939-ben román katona lett. Nehéz volt a román nyelv, nem volt könnyű teljesíteni a parancsokat, de kétnaponta írt szerelmes levelet a lányoknak. Nem egynek, ötnek. Karácsonykor jött haza először szabadságra. Alaposan ki is használta az egyhetes eltávozási időt. Büszkén ment végig honvéd egyenruhában a főutcán. Marikáéknál ebédelt, aztán a szomszédfaluban, Bertáéknál vacsorázott. A karácsonyi bálba Sárikával ment, de amikor a vonatállomás felé tartott, hogy visszautazzon a nagyszebeni kaszárnyába, már Margit kísérte. Közben Esztit, a copfos cigánylányt sem felejtette el felkeresni. A második bécsi döntést követően, a magyar hadseregben szolgált. A háború viszontagságos évei messze elsodorták szülőfalujától, Erdélytől, de a puskaporos levegőben sem felejtett írogatni az otthoni lányoknak.

Élete legnehezebb időszaka az orosz fogságban töltött 32 hónap volt. Nemcsak azért volt kínos a rabság, mert itt nehezen jutott papírhoz és ceruzához, hanem azért is, mert a kőbányában végzett gyötrelmes munka és a silány koszt nagyon legyengítették. Nőt ritkán látott a fogságban, de ha mégis, miközben nézte, képzeletében megpróbálta megszabadítani a ruháitól.

Szabadulás után még három évig élvezte a gondtalan legényéletet. Egy forró csókért, egy érzéki ölelésért a szomszédos falvakban is ellátogatott. Persze, akkoriban nem volt könnyű egy-két találkozás után máris ágyba vinni a lányokat, de volt, amikor sikerült. Nősülését követően, családját három csodálatos gyerekkel áldotta meg az Isten. Szerette a feleségét, de nem érte be az ő szerelmével. Szeretőket tartott, akiktől nem sajnálta az ajándékot. Aztán egyszer egy gyönyörű, szőke, kék szemű fiatalasszony költözött a faluba, családjával együtt. A férj korábban a megyei pártbizottságnál dolgozott, ezért a távozásra kényszerített grófi család udvarházába költöztek be. Azért küldték a Felső Maros-menti faluba, hogy meggyőző munkát végezzen, kollektív tagokat toborozzon.

Szóval, rohamosan közeledett az ötvenhez. A szőke fiatalasszony férje napközben keveset tartózkodott otthon. A két gyerek közül a kisfiú négy, a kislány másfél éves volt. „Ők még nem tudnak árulkodni” – gondolta. Azokban az években állatkereskedéssel foglalkozott. Nem volt kötött munkaprogramja, a környező falvak istállóiban mustrálgatta a jószágokat, s az állatvásárokat járta. Rendszerint akkor kopogott be kiszemeltjéhez, miután a férjet távozni látta. Mindig talált ürügyet a látogatáshoz, sosem felejtette el, dicsérő szavakkal illetni a hölgyet. Udvarolgatott, remélve, hogy rövidesen lesz visszajelzés a fiatalasszony részéről.

Egyszer az udvaron találta a szépasszonyt, aki éppen krumplit hozott fel a pincéből. Beszélgetni kezdtek, ő hamar a lényegre terelte a szót. Egy kicsit rámenősebb volt, mint máskor. A hölgy próbálta állni, majd hárítani az ostromot, de nem volt könnyű. Aztán váratlanul megkérdezte: – Boros úr, meg szeretné fogni a bugyimat? – Alig várom! – vágta rá gondolkodás nélkül. – Megengedem – suttogta a fiatalasszony. Nézze, ott van a ruhaszárító kötélen! – tette hozzá, aztán faképnél hagyta hódolóját.

Ott állt leforrázva, sosem alázták még így meg. Két héttel később levelet kapott, hogy jelentkeznie kell a rendőrségen. Koholt vádak alapján tartóztatták le, mint a rendszer ellenségét.

Írta:
Berekméri Edmond

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése