Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Fejkendőhímzés Csíkmadarason
Jól kerestek a kendővarrással. Minden utcában sok kispad volt, ide ültek ki hímezni
Két héttel ezelőtt, jött egy ötletem, látogassam meg Ádám Péter bácsit, feleségét Róza nénit. A nyáron jártam náluk. Egy évtizeddel előttem vannak.Örülnek, ha meglátogatom őket. Tíz évvel ezelőtt kaptam Róza nénitől egy szőttes szoknyát, vele egy szép hímzett mellényt és kötényt. Egyedi darabok, ott vannak a falon.
Mondhatom, hogy nagyon örültünk egymásnak.Szellemileg fiatalosak, érdekli őket minden. Mondta Róza néni, hogy szeretne eljönni, megnézni. Rám kérdezett: Milyen fejkendőket gyűjtöttem? Mondtam, hogy régi, üzleti, használt „szőrkendőket”, vagyis szövet kendőket. Péter bácsi is beleszólt, nincs madarasi hímzett kendőm? Hát bizony nincs. Nahát! Kapsz most ajándékba, három vadonatújat. Édesanyám hímeztette – mondta Róza néni.
Nahát, hogy ez nekem nem jutott eszembe! Nagyon örültem, megköszöntem. Ez is egyedi madarasi jellegzetesség. Lefényképeztem.
A madarasi fejkendő hímzés az ötvenes évek végén kezdődött. Voltak talpraesett ügyes asszonyok, akik belekezdtek: Miklós Gergelyné Róza, Bálint Józsefné Mariska, Bíró Áronné Erzsike, Hajdu Péter Gergelyné Jolánka. Jött az ötlet. Kézzel is lehet hasonlókat hímezni, mint az üzleti. Vékony gyapjúszövetre, selyemszállal hímeztek. Mindenik asszonynak kialakult a munkaközössége, amolyan kis manufaktúrák. Az ország különböző nagyvárosaiban vásárolták meg a szövetet, a selyemfonalat. Mindenik asszonynak voltak, hímzőasszonyai, beszegő asszonyok, mosóasszonyok, vasaló asszonyok. Szalagmunka, mint a gyárban.
Az értékesítés történhetett közvetítők által, vagy saját maguk mentek el a piacokra. Az egész falunak pénzkereset volt, mert nem csak az asszonyok hímeztek, hanem a családokból majdnem mindenki. A kislányok a motringos, vékony, selyemszálakból álló fonalat felvágták a kendő mérete szerint. Szétszedték, befűzték a sok tűbe, beszúrták a tűpárnába. Hát sok kellett, egy kendőhöz, százharminc szál is. Amikor hímezni kezdett az anyuka, nagymama, a tűpárnában volt a befűzött fonál. A férjek is be tudtak segíteni.
Jól kerestek a kendővarrással. Minden utcában sok kispad volt, ide ültek ki hímezni. Beszélgettek, megvitatták a falu dolgait, az előttük az utcában elhaladó személyek is témába kerülhettek. A hímzés a bolti kendők mintája alapján, szálbehúzással történt. Nagyon figyelmes, pontos munkát igényelt a minta lerajzolása, nem kenődhetett el a rajz, találnia kellett a szövési szállal, a találkozási pontok mind a négy sarokban egyformák voltak.
Aztán kezdett kimaradni a fejkendő viselése, megváltozott minden, és lassan, lassan kihaltak a munkáltató asszonyok. Kimaradt a madarasi fejkendők hímzése.
Hát nem okkal történik minden? Miért is jutott eszembe meglátogatni Róza nénit? Miért jutott nekik eszükbe engem segíteni? Én pedig azonnal elhatároztam, hogy le is írom. Ez is Csíkmadaras értékei közé tartozik. Ezzel kezdtem a 2020-as esztendő reggelét.
B.U.É.K. mindenkinek, aki elolvasta.
Hasonló
Országzászló avatás Csíkmad...
Honnan jöttél kisbaba? Menn...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Katonaélet hajdanában Csíkm...
Regina nagymamám tervezte a...
Gyerekkoromban minden házba...
Aranykertben aranyfa, arany...
Székely babák, székely tört...
Mesélnek a csíkmadarasi szé...
Keresztek Csíkmadaras utcái...
Csíkmadarason három napig t...
Mesél egy öreg iskola Csíkm...
Csoma Pista bácsi a lelkét ...
Csíkmadaras második kicsi b...
Édesapám, a csíkmadarasi sz...
Vezérkürtös mindhalálig
Hová lett a csingilingi a g...
A székely ember házát a köz...
Kinek ganyézol? Ez azt jele...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése