A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom

Derűlátó büszkeséggel tekint a naplementébe tornyának csillogó bronz színű sisakjával

Az esőfelhők elhúzódtak a Békás szoros felé, a templom sápadt-fehér falain jól kivehetők a felirat betűi. Elolvasni és megérteni csak azok tudják, akiknek ősei éppen a borús oldal, Moldva felől érkeztek lassan fél évezreddel ezelőtt. Erdély nagy örmény közösségeinek egyike volt az itteni. A település társadalmi és gazdasági életének meghatározó tényezője, emlékét a megmaradottak kis létszámban, de nagy hűséggel őrzik.  A gyergyói medencét Székelyföld messziről érkezett látogatói legtöbbször a Gyilkos tó, a Békás szoros meglátogatása céljából szelik át. Mindkét geológia látványosság okkal tarthat igényt a figyelemre. A szoros kapu Moldvára, a tengerszem pedig legendákkal övezett szemet gyönyörködtető természeti jelenség. Ha már geológia, mindenki tudja, hogy ebben a diszciplinában az évmilliók számítanak mértékegységnek. A Gyilkos tó kora ilyen tekintetben még csak villanásnyi.  A geológusoknak eszébe sem jut évszámokkal stációkra osztani valamely kort. Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művéből viszont pontosan tájékozódhatunk: “…a Likas patak, és a déli irányból letörtető Gyilkos patak egyesültek, magas fenyvesek nőttek ki a patakok partvirányain, szép havasi virágok, kúszó mohák tarkázták a völgynek illatos füveit. De a mindig csodálatosan működő természet 1837-ben a völgy egybekeskenyülésén összeontott két hegyfokot, sziklagátat rögtönözve elzárá a völgyet, mely több éveken át megtelve a vízben gazdag két pataknak oda rohanó kristály cseppjeivel előállott a Gyilkos-tó, így neveztetve a felette levő havasról.” Mielőtt bezárnánk Orbán Balázs könyvét, látogassunk a múltba általa a korabeli Gyergyószentmiklósra. “A Szent-Miklóson lakó örmények híveinek száma 1200 lélekre megy, s rítusuk csak annyiban különbözik a katholikusokétól, hogy a misét örményül mondják, és a papok is bérmálhatnak. Nagyrészt Velenczében nevelkedő lelkészeiket a bécsi Mechitarita püspök szenteli fel, s a rituálékban ettől függenek különben az erdélyi katholikus püspök egyházi hatósága alatt vannak; ez rendeli öket egyházközösségeikbe is.” Ámde térjünk vissza a mába, és a Gyergyói medence “fővárosába”. Az örmények temploma mellett elhajtva nem lehet nem felfigyelni a falakon lévő idegen betűkre,  és nem nem lehet nem engedni az erősödő kiváncsiságnak.

“Kopogtassatok, és megnyittatik nektek…”. Nem ilyen egyszerű. A telefonhívás visz közelebb a megoldáshoz. Gál Hunor örmény katolikus plébános válaszol a megkeresésre és készségesen egyeztet időpontot a látogatásra. Salutis causa nemini clausa – áll a latin felirat kőbe vésve a kapu felett. A lelki üdv e háza, senki előtt sincs zárva – adja megfejtését a mondatnak vendéglátóm, és fordul a kulcs a réges-régi ajtó zárjában. A kerítés falán belül az ősök sírkövei között vezet az út az épülethez. Az első örmény családok 1637-ben érkeztek a városba; ezt bizonyítják írásos források is, amelyek a mai örmény templom helyén, 1637-ben az idegenek temetőjének létesítését említik. A templomba lépve én, aki először járok itt, nem is tudom merre fordítsam a tekintetem. Megállunk a padsorok között. Néhány pillanatra csend lesz, igaz eddig is csak lépteink puha nesze hallatszott. Aztán a plébános úr hangjával megtelik a boltívek alatt a templom gyönyörű belső tere.Célirányosan vezet körbe. Szavai által megismerhetem ősei történetét, sőt azt a kort is, amely megelőzte idérkézésüket. Az ábrázolt alakok, szimbólumok, tárgyak, és a hozzájuk fűzött magyarázat által hamarosan a gyergyói örmények ismerősének érzi magát a látogató. Amikor megállunk egy-egy szobornál, képnél, és kezemben a fényképezőgéppel az expozíció lehetőségeit méregetem, a plébános úr igazán nagyvonalú gesztussal elfogadja kérésemet, és magamra hagy, bibelődjek csak a fotóállvánnyal, keressem meg a megfelelő szögeket és beállításokat. Annak érdekében, hogy később felidézhessem az előadását, megajándékoz két könyvvel. Az egyik címe a Gyergyói örmények, valóban nagy hasznát veszem, amikor most e sorokat írom. A másiké Múltba rejtett örökség, szerzője ő maga. Alcíme Fejezetek Szépvíz történelmi örökségéből. Kitüntető figyelem jelének érzem az ajándékokat. A szerző csíkszépvízi születésű, és az ottani örmények leszármazottja. Kicsit elidőzünk a helységneveknél, amikor megjegyzést teszek arra, ami nyilvánvaló: szép neve van a településnek. A monda szerint neve onnan származik, hogy Szent László a kunokat legyőzve lovával egy szikláról a patakba ugratott, és azt mondta: Igyál lovam, mert ez szép víz. Visszatérve a könyvéhez, a bemutatóján így nyilatkozott: “az egykori plébánosom azt mondta nekem diákkoromban, hogy saját történelmünket írjuk meg mi, ne más”. 

Egyedül maradok a templomban. Hátrébb megyek, hogy  festményekkel, szobrokkal, faragásokkal ékes térből minél többet lásson kamerám objektívje. A főoltárképen a templom titulusának megfelelően Mária megkoronázásának és mennybemenetelének jelenete kapott helyet. A festmény melletti szobrok közül kettőre esik a legtöbb fény a színes üvegablakokon keresztül.

A baloldalon az örményeket keresztény hitre térítő Világosító Szent Gergely szobra látható, amint megkereszteli az előtte térdelő Tiridát királyt, aki ezután betiltotta a pogány vallást, és a kereszténységet államvallássá nyilvánította Kr. u. 301-ben, a világon elsőként. Így Örményország lett a világ első keresztény állama, Rómát jóval megelőzve. A jobb oldalon a város védőszentje, Szent Miklós jelenik meg püspöki ornátusban, előtte térdel a szegény ember három lánya, akit a legenda szerint pénzadománnyal segített meg. Gyermekkorunk várva-várt Mikulásának ajándéka a bal kezében látható három zacskó arany.

A templom ékességei, értékei, és érdekességei közé tartoznak az ólom keretbe foglalt színes vitráliák (színes üvegablak), amelyek az örmény közösség megrendelésére készültek1896-ban Grottauban, a világ akkor ismert leghíresebb üvegfestő művésze, Ludwig von Türke műhelyében. Közöttük a legszebbek a főoltár két oldalán találhatók: a jobboldali Szent István királyt, a magyarság keresztény hitre térítőjét, míg a baloldali az örmények hittérítőjét, Világosító Szent Gergely püspököt ábrázolja. Ez a párosítás ékes bizonyítéka az örmények az örmények magyar kultúrába való beilleszkedésének, a magyarsággal közös értékek keresésének és megtalalásának – olvasható a plébános úrtól kapott könyvben. 

 

A Szent István oltár melletti ólomkeretes vitrália Szent Annát ábrázolja a fiatal Máriával. A negyedik színes ablaküveg a szentély jobb oldalán található, és ezen az Angyali üdvözlet látható. Mindezeket 2017-2018 között Egri István kolozsvári üvegfestő művész restaurálta. 

 

A színes üvegablakok látványa fogva tartja a látogatót. Késő délután lévén ideje a templombelső más szépségeit is szemügyre venni, mielőtt elfogynak a fények. A szentélyben található nagy vallási illetve művészeti értékkel bíró keresztelőkutat a XV. század eleje körül homokkőből faragták. Diszei között négy különböző életkort elért női mellszobrot látunk. A női arcok jelentése szimbolikus: aki a keresztvízben elmerült, egyszer és mindenkorra isten gyermekévé válik.

“E jelben győzni fogsz” – az IHS betük egyik feloldása. A szószék fölött magasodik Szent Mihály arkangyal szobra. Bal kezében pajzs a már említett rövidítéssel, lába alatt pedig a Sátán, kinek a “jel” tényleg elhozta a végzetét az arkangyal által. Az oszlopfő takarásában elrejtett lámpa fénye drámai hangsúlyt ad a szent cselekedetének. A szószék ajtaja felett barokk keretben Krisztus mint Jó Pásztor látható. Az 1754-ből származó szószék gazdag aranyozású külsjén további műalkotáson időzhet el a tekintet. Az alsó szegély peremén a négy evangelista néz a a padsorokra, alul pedig egy kerub könnyed röptének pillanatát örökítette meg az egykori alkotó.

Látogatásomnak az estébe hajló késő délután vet véget. Szerencsés időpont a nyitó kép szempontjából, hiszen a lemenő nap még a párkányok alá is fényt varázsol, a bejárat mellett, az épületegyüttes fala előtt álló vörös obeliszk feliratát viszont nehezebb kibetűzni. “Az örmények gyergyói megtelepedésének 380. évfordulójára.” – olvasható a talapzaton. A betűket gránitba vésték, maga a cirkalmas rajzolatú emlékmű viszont vörös tufa, és ennek az anyagválasztásnak még külön jelentése is van.

“Kácskár – így kell kiejteni annak a kőkeresztnek a nevét, amely az örmény templom bejárata mellett található péntektől. Az Országos Örmény Önkormányzat ajándéka Gyergyószentmiklós számára. Avanesian Alexan, az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettese tájékoztatott: nyolc darab követ rendelt meg az önkormányzat Örményországból, magyar képzőművészek faragták meg az örmény tufát, és ezek egyikét kapta ajándékba a gyergyószentmiklósi örmény közösség. Örményország hegyeiben, falvaiban több mint ezer éve ilyen keresztes kövek állnak, Erdélyben ez az első kácskár.” Az idézet a https://szekelyhon.ro/aktualis/a-befogadas-es-beilleszkedes-unnepe-az-ormenyekkel című oldalról származik, amely az avatás napján, 2017. szeptember 9-én jelent meg. 

Share on Facebook
Facebook
Ossza meg ismerőseivel!
Szerző: 2022. 02. 16.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tavasz a gyimesi szorosban

Ősz Zoltán alkotása Pasztell 2011. Hol is maradtak ezek a káprázatos hegyek Ősz Zoltán sóhajából az évek alatt?? Ki tudja, hányszor feslettek fel ezek a finom szálak a lélek képzelt anyagán,... Tartalom megtekintése

A füzérradványi Károlyi-kastély

IMG_4516 IMG_4517 IMG_4519 IMG_4523 IMG_4521 IMG_4559 IMG_4556 IMG_4550 IMG_4551 IMG_4553 IMG_4525 IMG_4534 IMG_4529 IMG_4530 IMG_4532 IMG_4535 IMG_4538 IMG_4539 IMG_4546 IMG_4540   XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX  2022.05.02.   XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX IMG_4512 IMG_4510 IMG_4507 IMG_4506 IMG_4504 IMG_4501... Tartalom megtekintése

Anyóka az autóbuszon

Hogy ki volt ő? Egy egyszerű asszony, aki értett a beszéd nyelvén Mindig szeretek autóbuszon utazni. Ott általában  izgalmas beszélgetések hangzanak el, vagy éppen történik valami. Lehet, ezek másoknak lényegtelen... Tartalom megtekintése

Halk sóhaj

Hargitai Beáta alkotása Sóhaj voltál, mint tavasszal a szellő ha virágokat látogat, hogy kinyíljanak, egy gondolat voltál, amit rejtegetve ringattalak, zengő  madárdal,  mit  messzire  hord a csiklandó  napsugár,  tréfa voltál ... Tartalom megtekintése

Nagylegények, nagyleányok

Életünkben vannak olyan események, amelyek nemcsak nekünk, hanem egész közösségünknek fontosak. Ilyenek a születés, keresztelő, konfirmálás vagy elsőáldozás, ballagás, házasságkötés, aztán mindezek elölről kezdve a saját gyerekünkkel. Majd az unokánkkal.... Tartalom megtekintése

Hol bót, hol nem vót

Gyermekkorom egyik legendás helye volt a vámosoroszi vegyesbolt Hajdanában-danában a boltot még bótnak hívták és nem ABC-nek, vagy „tudomisén” minek. A bót egyet jelentett valamikor „Bótos Feri bácsival”. Feri bácsi... Tartalom megtekintése