Honvédkő a legkeletibb kapuban

Az Ojtozi-szorosban viharos történelmünk hőseire emlékezteti minden a székelyföldi vándort 

A Gábor Áron szülőházáról nevezetes Berecktől 7 kilométerre, 866 méter tengerszint feletti magasságban van a történelmi nevezetességű Ojtozi-tető a Nemere és a Berecki-hegység északi részén átvezető kárpáti hágó.  A tetőnyeregből Moldvába leereszkedő Ojtoz-patak alakította ki az Ojtozi-szorost, amelyet könnyű átjárhatósága miatt a Kelet kapujaként is emlegettek Magyarország szerte. A hágót övező hegyek viszonylag alacsony nyergén bukik át a székely által pokolba kívánt – a szóbeszéd szerint: „Nem erre, arra fújjál” – Nemere szél, amely Keletről mindig fagyos hideget, és utakat eltorlaszoló hóviharokat hoz a Felső-háromszéki medencébe.

A szorosba Ojtoz településen át vezet az út, amelynek bal oldalán az itt kisebbségben élő moldvai csángók hitének megfelelő, római katolikus templom emelkedik. A templom falán kőtábla, rajta Pittino Anselmo kőfaragó vésője nyomán olvasható: „Javíttatták a 13. és 14. ezredbéli népfelkelők és a velük volt csendőrök 1915.”

Hármashalom

A templommal átellenben, az út jobb oldalán egy magánház kertjének fái alatt húzódik meg az 1940–44 közötti országzászló-tartóként megépített hármashalom, amely előtt magyar turistaként lehetetlen elérzékenyülés nélkül a történelmünkön elmerengeni. 

Az Ojtozi-szoros ugyanis sokat látott, stratégiai kapuja volt mindig is Erdélynek. Itt tört be hozzánk – hajdanában – tatár és török, áthaladtak rajta Mátyás király, Bem József. Véres harcok színhelye volt a völgy az osztrák–török háborúban, az 1848–49-i szabadságharc idején, de a két világháborúban is. 

Torokszorító élmény

Az Ojtozi csata 100. évfordulójára, s a Nagy Háborúban a hazát itt, az ezeréves határon védő soproni hősökre is emlékeztek az idezarándoklók 2017 augusztus 16-án. A Kelet Kárpátokban fekvő Ojtozi szorosban ugyanis, a történelmi Magyarország akkori legkeletibb pontján a Soproni 18-as Honvéd Gyalogezred hősies helytállással, hatalmas veszteségek árán védte a hazát véres küzdelemben. A berecki önkormányzat és hazánk csíkszeredai főkonzulátusa közös szervezésében természetesen a hűség városát is meghívták a centenáriumi eseménysorozatra. Azt a Sopront, amely hatalmas áldozatot hozott a csatában hősiesen helyt állva, és amely fontosnak tartotta ojtozi hőseinek emlékét ápolni, nekik 2007-ben a románok által 2019-ben lerombolt “Honvédkő” helyén újra emlékművet állítani az ojtozi templomkertben. 

A három évvel ezelőtti centenáriumi ünnepségen pedig emléktáblát helyeztek el a templom falán az Ojtozi-szoros térségében 1916–17-ben harcolt és hősi halált halt magyar katonák emlékére. A tábla jele-, de üzenete is a hazaszeretetben, nemzetszeretetben megnyilvánuló erkölcsi erőnek, és az összetartozás érzésének. Ez az üzenet szorítja a vándor torkát, ha megérinti a legkeletibb kapu hőseinek Honvédkövét, s  tisztelete jeléül odaköti a többi mellé a maga nemzetiszín szalagját. 

Véres harcok színhelye

Az Ojtozi-szoros 1916 őszén, a román betörés idején vált hadszíntérré, amikor a kárpáti hadműveletek folyamán az osztrák-magyar és német csapatok kiűzték Erdélyből az oda betörő románokat. A hegygerinceken hosszú és véres harcok dúltak 1916 és 1917 években. Maga a szoros és a vízválasztó Magyarós-tető többször is „gazdát cserélt.” A hadtörténelem három ojtozi csatát tart számon, melyek közül az utolsót 1917 augusztusában vívták az osztrák-magyar és német katonák a románokkal és a segítségükre érkezett oroszokkal. Ezt követően a legyőzött Románia fegyverszüneti megállapodás megkötésére kényszerült, Erdély pedig a honvédeknek hála még egy rövid ideig magyar föld maradhatott – írja a www.magyar patriotak.hu  ojtozi haditemetővel foglalkozó írásában

Szerző: 2020. 09. 08.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése