Honvédkő a legkeletibb kapuban

Az Ojtozi-szorosban viharos történelmünk hőseire emlékezteti minden a székelyföldi vándort 

A Gábor Áron szülőházáról nevezetes Berecktől 7 kilométerre, 866 méter tengerszint feletti magasságban van a történelmi nevezetességű Ojtozi-tető a Nemere és a Berecki-hegység északi részén átvezető kárpáti hágó.  A tetőnyeregből Moldvába leereszkedő Ojtoz-patak alakította ki az Ojtozi-szorost, amelyet könnyű átjárhatósága miatt a Kelet kapujaként is emlegettek Magyarország szerte. A hágót övező hegyek viszonylag alacsony nyergén bukik át a székely által pokolba kívánt – a szóbeszéd szerint: „Nem erre, arra fújjál” – Nemere szél, amely Keletről mindig fagyos hideget, és utakat eltorlaszoló hóviharokat hoz a Felső-háromszéki medencébe.

A szorosba Ojtoz településen át vezet az út, amelynek bal oldalán az itt kisebbségben élő moldvai csángók hitének megfelelő, római katolikus templom emelkedik. A templom falán kőtábla, rajta Pittino Anselmo kőfaragó vésője nyomán olvasható: „Javíttatták a 13. és 14. ezredbéli népfelkelők és a velük volt csendőrök 1915.”

Hármashalom

A templommal átellenben, az út jobb oldalán egy magánház kertjének fái alatt húzódik meg az 1940–44 közötti országzászló-tartóként megépített hármashalom, amely előtt magyar turistaként lehetetlen elérzékenyülés nélkül a történelmünkön elmerengeni. 

Az Ojtozi-szoros ugyanis sokat látott, stratégiai kapuja volt mindig is Erdélynek. Itt tört be hozzánk – hajdanában – tatár és török, áthaladtak rajta Mátyás király, Bem József. Véres harcok színhelye volt a völgy az osztrák–török háborúban, az 1848–49-i szabadságharc idején, de a két világháborúban is. 

Torokszorító élmény

Az Ojtozi csata 100. évfordulójára, s a Nagy Háborúban a hazát itt, az ezeréves határon védő soproni hősökre is emlékeztek az idezarándoklók 2017 augusztus 16-án. A Kelet Kárpátokban fekvő Ojtozi szorosban ugyanis, a történelmi Magyarország akkori legkeletibb pontján a Soproni 18-as Honvéd Gyalogezred hősies helytállással, hatalmas veszteségek árán védte a hazát véres küzdelemben. A berecki önkormányzat és hazánk csíkszeredai főkonzulátusa közös szervezésében természetesen a hűség városát is meghívták a centenáriumi eseménysorozatra. Azt a Sopront, amely hatalmas áldozatot hozott a csatában hősiesen helyt állva, és amely fontosnak tartotta ojtozi hőseinek emlékét ápolni, nekik 2007-ben a románok által 2019-ben lerombolt „Honvédkő” helyén újra emlékművet állítani az ojtozi templomkertben. 

A három évvel ezelőtti centenáriumi ünnepségen pedig emléktáblát helyeztek el a templom falán az Ojtozi-szoros térségében 1916–17-ben harcolt és hősi halált halt magyar katonák emlékére. A tábla jele-, de üzenete is a hazaszeretetben, nemzetszeretetben megnyilvánuló erkölcsi erőnek, és az összetartozás érzésének. Ez az üzenet szorítja a vándor torkát, ha megérinti a legkeletibb kapu hőseinek Honvédkövét, s  tisztelete jeléül odaköti a többi mellé a maga nemzetiszín szalagját. 

Véres harcok színhelye

Az Ojtozi-szoros 1916 őszén, a román betörés idején vált hadszíntérré, amikor a kárpáti hadműveletek folyamán az osztrák-magyar és német csapatok kiűzték Erdélyből az oda betörő románokat. A hegygerinceken hosszú és véres harcok dúltak 1916 és 1917 években. Maga a szoros és a vízválasztó Magyarós-tető többször is „gazdát cserélt.” A hadtörténelem három ojtozi csatát tart számon, melyek közül az utolsót 1917 augusztusában vívták az osztrák-magyar és német katonák a románokkal és a segítségükre érkezett oroszokkal. Ezt követően a legyőzött Románia fegyverszüneti megállapodás megkötésére kényszerült, Erdély pedig a honvédeknek hála még egy rövid ideig magyar föld maradhatott – írja a www.magyar patriotak.hu  ojtozi haditemetővel foglalkozó írásában

Írta:
Galambos Béla

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése